A medve nem játék, akkor sem, ha Sándornak hívják

Montenegró Nemzeti Parkjai (NPCG) figyelmeztették a Lovćen, Durmitor, Prokletije és Biogradska Gora hegységeit látogató turistákat a medvékkel való esetleges találkozás veszélyére. Ezért minden látogatót fokozott óvatosságra intenek!

Párzási időszak

Felhívták a figyelmet arra, hogy a medvék jelenleg párzási időszakban vannak, ami fokozza mozgékonyságukat, és érzékenyebbé teszi őket arra, ha megzavarják őket – például ha ember jelenik meg a közelükben.

Ezért a nemzeti parkok azt tanácsolják, hogy az ilyen találkozásokat el kell kerülni, vagy ha mégis bekövetkezik, akkor az érintettek hirtelen mozdulatok, futás, fára mászás vagy fényképezés nélkül távozzanak a helyszínről.

„Ne hagyjanak ételmaradékot és szemetet a természetben, mert az odavonzza a medvét, amely találékony, mindenevő állat, és gyorsan megtalálja az elérhető élelemforrásokat” – hangsúlyozta az NPCG.

A helyi lakosok szerint a medvék száma idén megnövekedett, különösen Montenegró északi, falusi területein, ahol több támadást is jelentettek haszonállatok, méhészetek és gyümölcsösök ellen.

A Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérium szerint 2024-ben 51 támadást regisztráltak – 26 méhészeteket, 25 pedig háziállatokat ért.

Az év elején a Nikšić környéki falvakban a medvék elsősorban nagytestű állatokat támadtak meg, ami miatt a helyiek az állami beavatkozást sürgették.

A medve Európa legnagyobb ragadozója

Nikola Marković vadász szerint a medve Európa legnagyobb ragadozója. Táplálékának mintegy 80%-a növényi, míg 20%-a állati eredetű.

„A túrázók és turisták egyetlen védelmi eszköze a paprika spray – csakhogy annak használata nem engedélyezett. Eddig nem történt támadás túrázók ellen, ellentétben a gazdák által elszenvedett károkkal” – mondta.

A medvék elejtését törvény tiltja, ehhez a Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérium külön engedélye szükséges, amelyet megfelelő dokumentációval lehet kérelmezni.

Montenegró vadászati törvénye értelmében szigorúan védett az anyamedve és két évnél fiatalabb bocsai, míg a felnőtt hímek októberben, a vadászati idényben ejthetők el.

A minisztérium adatai szerint Montenegróban körülbelül 420 barna medve él, főként az ország északi, mintegy 420.000 hektáros területén.

Sándor, a medve

Két héttel ezelőtt a montenegrói Madárvédelmi és Kutatóközpont (CZIP) szakmai csapata a ForestConnect projekt keretében sikeresen befogott és megjelölt egy hím barna medvét.

Az akcióban részt vettek a Durmitor Nemzeti Park, a Piva Természetpark, a Durmitor Vadászegyesület és a Bioterra szervezet szakértői is. A több mint négyéves, 162 kilogrammos, jó egészségi állapotú példány az „Aleksandar” (magyarul: Sándor) nevet kapta egyik munkatársuk tiszteletére.

Kapcsolódó cikk

A BOSZNIAI MEDVE SEM JÁTÉK: Egyre gyakrabban okoznak riadalmat a barnamedvék

A csapda riasztása éjjel 2 órakor érkezett, ezt követően a helyszínre indult a Dr. Slaven Reljić (Bioterra) vezette csapat. A medvét sikeresen elaltatták, morfometriai méréseket végeztek, mintát vettek, és GPS/GSM nyakörvet helyeztek el rajta.

Az első nyomkövetési adatok még aznap 11 órakor megérkeztek: Aleksandar átkelt a Tara-kanyonon, és Montenegró északkeleti részébe indult.

A telemetria lehetővé teszi, hogy valós időben kövessük a medve mozgását és viselkedését, ami elengedhetetlen az ökológiai sajátosságok megértéséhez és a védelmi intézkedések megtervezéséhez.

Az akció része annak a hosszabb távú erőfeszítésnek, mely a nagy ragadozók által használt ökológiai folyosók megőrzését célozza. Az év végéig még egy újabb példány megjelölését tervezik.

„A befogás zökkenőmentesen zajlott, a medve minden létfontosságú paramétere stabil volt” – nyilatkozta Dr. Slaven Reljić. „A megszerzett adatokat a medvék és élőhelyeik hatékonyabb védelmére fordítjuk” – tette hozzá Marija Iković, a CZIP munkatársa.