A horvát gazdák egyre nyugtalanabbak, a tojás miatt főképp

Míg a múlt héten Andrej Plenković horvát miniszterelnök Odesszában lapátolta a rizsát a 4. Ukrajna-Délkelet Európa csúcstalálkozón, úgy tetszik a horvát gazdák kifejezetten kezdik unni Ukrajna feltétel nélküli támogatását, miután elszabadult az ukrán import, és Horvátország lett a legnagyobb ukrán tojásimportőr.

A csúcson, amelyen természetesen Aleksandar Vučić szerb elnök is jelen volt, mert miért ne, a horvát miniszterelnök ismét megcsillogtatta az európai újbeszél-tudását.

Például a csúcstalálkozó elején tartott nyitóbeszédében olyant mondott, hogy Odessza, ahol a találkozóra sor került, „erős szimbóluma az ukrán identitásnak, a nyitottságnak, a sokszínűségnek, az európai szellemnek, de annak az ellenálló képességnek és erőnek is, amelyet Ukrajna mutatott az ország, a szabadság és a közös értékeink védelmével.”

Ha valaki lógott volna a történelemórákról: a várost a krími tatároktól elhódított területen II. Nagy Katalin orosz cárnő uralkodása alatt, 1794-ben alapították. A 19. századra Odessza már a birodalom egyik legfontosabb tengeri kapuja lett, virágzó kereskedelemmel és jelentős intellektuális életével, miután több nemzetiség – köztük franciák, görögök, zsidók, olaszok és németek – telepedtek le a városban.

A családi fotón már ott feszített a szerb elnök is… Ez a kép is a horvát miniszterelnök X platformos gyújteményéből származik. Plenković ezúttal is „megcsillogtatta” hiányos történelemtudását, a képhez írt bejegyzése szerint Odessza ugyanis – Dubrovnikhoz hasonlóan – olyan város, ahol a történelem, a kultúra, valamint a bátorság és a szellem rendíthetetlensége szembeszáll az agresszióval

Az 1897-es orosz népszámlálás szerint az odesszai körzetben az ukrajnai (kisorosz) anyanyelvűek a lakosság kb. 21,9 % tették ki, 1926‑ban már az ott élők kb. 17,6 % volt ukrán – míg a városban 1939‑re az ukrán lakosság száma kb. 29,6 %-re emelkedett, vagyis mindebből kifolyólag Odessza aligha lehetett erős szimbóluma az ukrán identitásnak.

Szóval, sok, ami sok

A történet ismét a Croatiastočar (Horvát Állattartó) igazgatójától, Branko Bobetić nyilatkozatával indul, aki rövid időn belül másodszor felhívta a figyelmet az elszabadult ukrán import következményeire. Így például megtudhattuk, hogy az idei év első négy hónapjában Horvátország volt az összes uniós tagállam közül a legnagyobb ukrán tojásimportőr.

Horvátország az EU piacára került mintegy 26 ezer tonnából 6755 tonnát (kb. 430 millió tojást!) importált, ami a teljes hazai termelés 70 százalékát teszi ki.

Bobetić arra figyelmeztetett, hogy ez csak egyike azoknak a problémáknak, amelyek a 2022 közepétől, Oroszország inváziója után az EU-ba irányuló ukrán mezőgazdasági exportra (gabona, kukorica, tojás és baromfi…) vonatkozó vámok és kvóták ideiglenes eltörléséből erednek.

Június 6-a óta újra bevezették az Ukrajnából származó behozatalra vonatkozó vámokat és kvótákat, de a gazdálkodók szerte az EU-ban aggódnak az EU és Ukrajna közötti új, hosszú távú megállapodás miatt is, amelyről június 2-a óta tárgyalnak, és Christophe Hansen mezőgazdasági biztos szerint a nyár végére fogadnak el.

Hogy milyen egyensúly érhető el a tárgyalások során, az még nem derült ki. De tény, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint a 2022/2023-as szezonban 400 ezer tonnára nőtt az ukrán cukor importja az EU-ba, a következő szezonban pedig meghaladta az 500 ezer tonnát, ami sokszorosa a háború előtti 20 ezer tonnának.

A gazdálkodók szerte az EU-ban aggódnak az EU és Ukrajna közötti új, hosszú távú megállapodás miatt, amelyről június 2-a óta tárgyalnak, és Christophe Hansen mezőgazdasági biztos szerint a nyár végére fogadnak el

Hansen a Reutersnek elmondta, reméli, hogy megállapodhat Kijevvel az új kvótákról, amelyek alacsonyabbak lesznek, mint az orosz invázió óta eltelt három év adatai, viszont például a cukor kvótái „lényegesen” magasabbak lesznek, mint a háború előtti értékek.

A mezőgazdasági biztos megjegyezte, hogy Brüsszel tisztában van az európai gazdálkodók érzékenységével, akik aggódnak a cukor, a baromfi és a tojás nagyobb importja miatt, de az EU képes felszívni egy bizonyos mennyiséget ezekből a termékekből, és a végeredmény valószínűleg a kvóták és az autonóm kereskedelmi intézkedések (az EU saját hatáskörében, nem tárgyalások útján bevezetett szabályozásai, például ideiglenes vámfelfüggesztés) között lesz.

A tojás téma folytatása

Branko Bobetić a tojás-témában hozzáfűzte azt is, hogy ami a tojást illeti, Horvátország mintegy 90 százalékban önellátó, ám az Ukrajnából származó exportár 80 százalékkal alacsonyabb volt, mint az összes olyan ország átlaga, ahonnan az EU importál.

Mivel Horvátország tavaly év vége óta közvetlen ukrán tojásimportőr, a Croatiastočar az állattartók nevében levélben érdeklődött az Állami Felügyelőségnél arról, hogy hová került végül ez a hatalmas mennyiség. A Croatiastočar követelte a nyomon követhetőség vizsgálatát, mert értesülései szerint a tojást Spanyolországba reexportálták.

„De miért nem importálják őket maguk a spanyolok?” – teszi fel a kérdést Bobetić. Rámutat, hogy bizonyítékuk van arra, hogy a Horvátországban bejegyzett ukrán cég nem habozik felajánlani termékét a hazai tojástermelőknek is, nem csak a kereskedőknek, amivel az ukrán tojás papíron horvát tojássá változik.

Erre jön még a Mercosour

Marko Vešligaj horvát európai parlamenti képviselő, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság (AGRI) tagja szerint az ukrajnai orosz invázió előtti másfél évben (2021 januárjától 2022 májusáig) a 2022 júniusa és 2023 októbere közötti időszakhoz képest az Ukrajnából az EU-ba irányuló kukoricaimportja 57,8 százalékkal, a repce 129 százalékkal nőtt, napraforgómag 912 százalék, napraforgóolaj 21 százalék.

Az AGRI adatai szerint ugyanebben az időszakban az Ukrajnából Horvátországba irányuló kukoricaimport 3252 százalékkal (havi 251 tonnáról 8416 tonnára), a napraforgómagé 2102 százalékkal, a napraforgóolajé 1187 százalékkal nőtt.

Ami az Ukrajnából származó tojást illeti, a 2021-es 8235 tonnáról 2024-ben 74 982 tonnára nőtt az EU-ba irányuló behozataluk, ami ha csak 2023-at nézzük, 38 százalékos ugrás. 2023-ban 37 tonna tojást importáltak Ukrajnából Horvátországba 70 128 euróért, tavaly pedig 5828 tonnát 8,2 millió euróért.

Eközben az európai gazdák tiltakoztak és/vagy tiltakoztak a búza és a kukorica alacsony felvásárlási árai ellen, amelyek az Ukrajnából származó hatalmas importból és „tranzitból” származtak, ami csökkentette az áraikat a cukor, olajos magvak, liszt, tojás, csirkefilé miatt, amelyekkel nem tudtak versenyezni…

Az ukrán gazdálkodók az európai gazdálkodókkal ellentétben többnyire vertikálisan rendezik a termelést, ami azt jelenti, hogy például a saját maguk által termelt baromfi számára élelmiszert is termelnek.

Kapcsolódó cikk

Szerbia vállalná egy-két ukrán város újjáépítését

Ez már a kezdetektől előnyt jelent számukra az árképzésben, és ha tudjuk, hogy az EU-ban sokkal szigorúbb előírások vannak a tenyésztés és az állatjólét terén, akkor ezek a költségek önmagukban 30 százalékkal drágítják az uniós baromfitenyésztők termelését.

Vešligaj szerint nehéz megjósolni, hogyan néz majd ki az új megállapodás, de a cél az, hogy megtalálják az egyensúlyt Ukrajna támogatása között az Oroszországgal vívott háborúban, és elismerjék az európai gazdálkodók aggodalmait az olcsóbb ukrán import miatt.

„Természetesen különösen a hazai termelés védőmechanizmusainak beépítésére összpontosítunk. Az európai mezőgazdaságra több oldalról is nyomás nehezedik – nemcsak Ukrajnáról van szó, hanem az új, Dél-Amerikával való uniós Mercosour-megállapodás is veszélyeket rejteget” – mondta Vešligaj a HINA-nak.

Véleménye szerint lehetséges olyan egyensúly és kereskedelmi keret megteremtése, amelyben a horvát gazdálkodók is védelmet élveznek, csak éppen semmivel sem támasztotta alá a derűlátó bizakodását.