Messze a világbéke, Boszniában is jó üzlet a fegyvergyártás

A 2024-es év globális szinten rendkívül sikeresnek bizonyult a nemzetközi fegyverpiacon, ahol Bosznia-Hercegovina (BiH) hadiipari vállalatai is jelentős, rekordot döntő eredményeket értek el különféle termékek exportjával. Az ország 2024-ben több mint 250 ezer gránátot, valamint mintegy 700 aknavetőt és tarackot értékesített külföldön.

Idén megugrott a kereslet

2025 első negyedévében a boszniai hadiipari cégek összesen 170.298.273 konvertibilis márka (KM) értékben exportáltak fegyvereket, katonai felszerelést és robbanóanyagokat, ami 42 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. (Egy konvertibilis márka – BAM – 0,5117 eurót ér.)

Az ENSZ konvencionális fegyverek nyilvántartása szerint a boszniai hadiipar legkeresettebb termékei közé a tüzérségi gránátok és az aknavetők tartoznak.

Kiemelkedően fontos partnernek számít a Cseh Köztársaság, amely a Föderációhoz tartozó novi travniki BNT vállalattól 300 darab 120 mm-es aknavetőt, valamint 10 darab 122 mm-es és 155 mm-es tarackot vásárolt az elmúlt évben. Boszniai források szerint a cseh fél elsőként vásárolt NATO-tagállamként a H155 vontatott tarackból, amelynek lőtávolsága eléri a 40 kilométert, és 6 töltényes automata töltőrendszerrel van felszerelve.

A H-155 boszniai tarack, amely 6 töltényes automata töltőszerkezettel van felszerelve, és 40 kilométeres lőtávolsággal rendelkezik, ez fejlesztésekkel és fejlettebb lőszerekkel akár növelhető is (Forrás: Reddit)

A Cseh Köztársaság egyre fontosabb felvevőpiaca a balkáni fegyvergyártásnak – ezt nemcsak a számok, hanem a politikai kontextus is megerősíti. Az Oroszországi Föderáció Külső Hírszerző Szolgálata (SZVR) 2025. május 29-én közzétett közleményében azzal vádolta meg Szerbiát, hogy védelmi ipari cégei – Belgrád hivatalos semlegességi álláspontja ellenére – hamis végfelhasználói igazolásokkal lőszert szállítanak Ukrajnának, Csehország, Lengyelország és Bulgária közvetítésével.

A Cseh Köztársaság ezzel párhuzamosan nyíltan vezető szerepet vállalt egy európai kezdeményezésben, melynek célja, hogy Ukrajnát sürgősen lőszerrel lássa el. Petr Pavel cseh elnök a müncheni biztonsági konferencián közölte: országa 500 ezer darab 155 mm-es és 300 ezer darab 122 mm-es lövedéket „azonosított”, amelyeket – amennyiben a finanszírozás biztosított – heteken belül le lehet szállítani Ukrajnának.

Kapcsolódó cikk

A szerb hadiipar hátba lövi Oroszországot

Nemzetközi hírügynökségek beszámolói szerint a cseh kormány több mint 800 000 darab tüzérségi lövedék beszerzését tervezi, amelyek közül jelentős mennyiség származik Bosznia-Hercegovinából. Ezt támasztja alá a cseh megrendelés a vogošćai „Pretis” vállalattól is, amely több mint 30 000 darab tüzérségi gránátot szállít.

Boszniai beszámolók szerint a Cseh Köztársaság mára kulcsfontosságú európai uniós partnerévé vált a boszniai hadiiparnak. A tüzérségi lőszerek terén stratégiai partnerként említik az Egyesült Államokat is, amely több mint 200 000 darab, különböző kaliberű gránátot importált Boszniából.

A BNT vállalat nemzetközi pozícióját erősíti, hogy Bulgária – egy másik NATO-tagállam – is teszteli a H155 vontatott tarackot. A cég emellett több mint 400 aknavető eladásáról írt alá szerződést három különböző állammal.

Gyalogsági fegyverek exportja

A bratunaći TRB vállalat – amely a boszniai Szerb Köztársaság területén működik – több mint 6 000 RS-9 típusú pisztolyt értékesített, többek között az Egyesült Államok piacán, amely a kézifegyverek terén a világ egyik legszigorúbb és legversenyképesebb környezete.

A goraždai (Föderáció) „AC-Unity” vállalat jelentős tételben exportált AC Alfa 9 mm-es géppisztolyokat egy közel-keleti ország rendőri egységei számára.

A hadžići székhelyű TRZ vállalat pedig több mint 150 darab kézi gránátvetőt adott el ázsiai megrendelőknek.

Nem a béke eszközei

A fenti adatok egy erősödő és növekedő boszniai hadiipart rajzolnak ki. Ez a fellendülés gazdasági, geopolitikai és erkölcsi szempontból egyaránt figyelmet érdemel.

Gazdaságilag a 170 millió konvertibilis márkás exportérték és a 42 százalékos negyedéves növekedés kivételes eredmény. A boszniai hadiipar, amely a délszláv háború romjai közül emelkedett ki, mára versenyképes globális szereplővé vált.

Geopolitikai szempontból azonban aggasztóbb a kép: az ENSZ adatai szerint a legkeresettebb termékek tüzérségi gránátok és aknavetők – olyan eszközök, amelyeket jelenleg is használnak aktív konfliktusövezetekben. Bosznia-Hercegovina ezek gyártásával és exportjával fokozatosan beépül a globális hadiellátási láncba.

A kérdés nem az, hogy van-e kereslet, az mindig van. Hanem az: milyen szerepet választ magának az az ország, amely maga is háborús traumák túlélője?

És végül: az erkölcsi szempont. Egy ország, amely nem is olyan régen még a háború poklát élte át, ma gazdasági érvekre hivatkozva pusztító eszközöket értékesít. Ez nem példa nélküli – de vajon milyen jövőt épít az, aki a nemzeti sikert a lőszerexport mennyiségében méri?

Nem szabad megfeledkezni róla: minden egyes eladott gránát célpontja valaki más. A rövid távú nyereség gyakran hosszú távú veszteséget jelent – olyat, amely csak akkor válik láthatóvá, amikor már nem lehet visszafordítani.