Politikai patthelyzet Koszovóban, új választások lesznek?

Koszovóban hónapok óta tartó politikai válság bénítja meg az ország törvényhozását. A február 9-i választások óta immár tizenhat alkalommal ülésezett a parlament, hogy megalakuljon az új összetételű törvényhozás, ám az alakuló ülés mindannyiszor eredménytelenül zárult. A legutóbbi parlamenti szeánsz, amelyet május 15-én tartottak, alig három perc után ért véget, miután ismét nem sikerült elérni a szükséges kvórumot.

Személyi vagy technikai probléma?

A Vetëvendosje mozgalom 48 mandátumot szerzett a 120 fős parlamentben, ami nem elegendő a többséghez. A párt ismételten Albulena Haxhiut, korábbi igazságügyi minisztert jelölte házelnöknek, azonban a jelölés nem kapta meg a szükséges 61 szavazatot.

Az ellenzéki pártok – a Koszovói Demokrata Párt (PDK), a Koszovói Demokrata Liga (LDK) és a Koszovó Jövőjéért Szövetség (AAK) – elutasította a jelölést, és nem voltak hajlandók képviselőket delegálni a titkos szavazás lebonyolítására szolgáló bizottságba, a bizottság nélkül viszont nem lehet szavazni, így a parlament megalakulása lehetetlenné válik.

A Vetëvendosje szerint nem a jelölt személye, hanem a szavazási mechanizmus a legfőbb akadály. Faton Peci, a mozgalom egyik képviselője hangsúlyozta, hogy hivatalosan nem is került még sor a jelölt nevének beterjesztésére, mert előbb a megfelelő szavazási módot kell biztosítani.

A maszkos időkben, mintha egységesebb lett volna a koszovói parlament

Az ellenzéki pártok azonban épp ellenkezőleg látják: Memli Krasniqi, a PDK vezetője szerint a valódi probléma Albin Kurti, a VV vezetőjének személye és taktikája, aki szerinte szándékosan akadályozza a megegyezést azzal, hogy erőlteti Haxhiu jelölését.

Hasonlóan vélekedik Hykmete Bajrami (LDK), aki úgy látja, a VV célja, hogy előbb megszerezze a házelnöki posztot, majd később bármelyik politikai szereplővel alku tárgyává tegye a hatalom gyakorlásának más aspektusait.

Ha a parlamenti elnök megválasztása ilyen nehezen megy, akkor kormányt alakítani sem lesz könnyű, miután ahhoz is legalább 61 mandátumra lesz szükség.

Elnöki közbelépés

A helyzet rendezésére Vjosa Osmani koszovói köztársasági elnök május 15-én találkozóra hívta a parlamenti pártok vezetőit.

Az elnök hangsúlyozta, hogy az elhúzódó patthelyzet veszélyezteti az alkotmányos rendet, és komoly következményekkel járhat Koszovó nemzetközi megítélésére, gazdasági stabilitására és intézményi működésére nézve.

Osmani kiemelte, hogy az Európai Unió növekedési tervéből származó, mintegy 900 millió eurós támogatás is késhet, amíg nem jön létre a működő parlament, amely ratifikálhatná az ehhez szükséges megállapodásokat.

A VV vezetője, Albin Kurti volt miniszterelnök a hétvégén levelet írt az LDK vezetőségének, amelyben együttműködésre szólította fel őket, hivatkozva az állami érdekek és a polgári prioritások fontosságára. A próbálkozás sikertelennek bizonyult.

Az ellenzéki pártok vezetői, köztük Memli Krasniqi (PDK) és Lumir Abdixhiku (LDK), elutasítja az Önrendelkezés (Vetëvendosje) jelöltjét, és felszólították az eddig kormányzó pártot, hogy nevezzen meg egy másik, elfogadhatóbb jelöltet a házelnöki posztra.

Abdixhiku egy átmeneti nemzeti egységkormány létrehozását javasolta, amely a 2026-os elnökválasztásig irányítaná az országot, de ez a javaslat sem talált széles körű támogatásra.

Eközben az LDK alkotmányos panaszt is benyújtott azon miniszterek ellen, akik jelenleg ideiglenes kormányzati pozíciójuk mellett képviselőként is szerepelnek – ezzel megsértve az alkotmány előírásait, ami vonatkozik Albin Kurti miniszterelnökre is.

A következmények

A parlamenti patthelyzet nemcsak belpolitikai problémákat okoz, hanem nemzetközi és gazdasági következményekkel is jár.

Kapcsolódó cikk

Nincs házelnök, újabb választások lesznek Koszovóban?

A törvényhozás megalakulása nélkül a nemzetközi megállapodások ratifikálása ellehetetlenül, beleértve az EU növekedési tervének befogadását is. Emellett a válság rontja az ország nemzetközi megítélését és csökkenti a polgárok bizalmát az intézményekben.

Amennyiben a politikai patthelyzet továbbra is fennáll, Osmani elnök jelezte, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulhat a helyzet megoldása érdekében.

Az alkotmány szerint a parlamentnek 48 óránként ismétlődően folytatnia kell az ülésezést, amíg nem választanak házelnököt, és csak ezt követően lehet új kormányt alakítani.

Amennyiben a Vetëvendosje nem tudja megszerezni a szükséges támogatást, akkor a kormányalakítási megbízást a második legtöbb szavazatot szerzett párt kapja, és ha ez sem vezet eredményre, akkor előrehozott választások kiírására kerülhet sor.