Nincs házelnök, újabb választások lesznek Koszovóban?

A február 9-i választásokat követően hetedik nekifutásra sem sikerült megalakítani az új parlamentet Koszovóban. Az eddig kormányzó Önrendelkezés Mozgalom (Lëvizja Vetëvendosje, LVV) által javasolt házelnökjelölt, Albulena Haxhiu többszöri szavazás után sem kapta meg a szükséges támogatást, az ellenzék és a kisebbségi képviselők ugyanis elutasítják a megválasztását. A politikai patthelyzet súlyosan fenyegeti az állam működését, miközben egyre erősebben körvonalazódik az újabb választások lehetősége.

Nem megfelelő jelölt

A válság fő oka az Önrendelkezés által javasolt jelölt, Albulena Haxhiu személye körüli megosztottság. Bár az LVV, mint a választások győztese, teljesítette alkotmányos kötelességét és nevesítette jelöltjét, Haxhiu többször is mindössze 57 szavazatot kapott, miközben a megválasztásához ennél néggyel több szavazatra lenne szükség.

Az ellenzéki pártok, köztük a Demokratikus Liga (LDK) és más frakciók is, egyértelműen elutasították a támogatását, és új jelölt állítását követelték. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a politikai szereplők egymást okolják a kialakult patthelyzetért.

Kapcsolódó cikk

Ötödik kudarc a koszovói parlament megalakítása során​

Hekuran Murati az Önrendelkezést képviselve hangsúlyozta, hogy pártja végrehajtotta a kötelességét, és nem ők a felelősek a kudarcért, hanem azok, akik a szavazás során nemmel voksoltak vagy tartózkodtak.

Az ellenzék oldalának jelentős szereplője, a Demokratikus Liga ugyanakkor úgy látja: a Vetëvendosje arroganciája vezetett oda, hogy a választási eredményeket nem sikerült megfelelően értelmezni. Hykmete Bajrami képviselő szavaival élve a választók nem egy újabb választásért szavaztak februárban, hanem azért, hogy az ország kormányozható legyen.

A február 9-i koszovói parlamenti választások összetett politikai helyzetet teremtettek: bár Albin Kurti miniszterelnök pártja, az Önrendelkezés (Vetëvendosje) szerezte meg a legtöbb szavazatot, azonban nem lesz képes önállóan kormányt alakítani.

Bár a kampány során Kurti többször is kizárta a koalíció lehetőségét, mondván, hogy csak abszolút többség esetén hajlandó kormányozni, a választások éjszakáján mégis győzelmet hirdetett, és bejelentette, hogy új kormányt alakít, mert folytatni kívánja a „megkezdett munkát”.

A koszovói választások eredményei 73%-os feldolgozottság alapján, a végére sem nagyon változott (Forrás: X platform)

Kurti az akadály?

Memli Krasniqi, a Koszovói Demokratikus Párt (PDK) elnöke szintén súlyos kritikával illette az Önrendelkezést, szerinte ugyanis a házelnök megválasztása nemcsak Albulena Haxhiuról szól, hanem Albin Kurti miniszterelnök-jelöltről is, aki körül a politikai feszültségek kulminálódnak.

Krasniqi szerint a jelenlegi helyzet az egész államot megbénítja, és ha nem történik előrelépés, az új választások kiírása elkerülhetetlenné válhat.

A Nisma Socialdemokrate párt elnöke, Fatmir Limaj, a helyzet sürgős megoldását sürgette, hangsúlyozva, hogy a parlamenti többség kialakítása elengedhetetlen a törvényhozás és a kormányalakítás érdekében. Eddig azonban pártja, a Nisma három képviselője következetesen tartózkodott a szavazásokon.

Különösen figyelemre méltó, hogy még a többnemzetiségű parlamenti csoportok sem hajlandók támogatni egy olyan koalíciót, amelyben szerepet kapna a Szerb Lista, tekintettel annak múltbeli kapcsolataira és jelenlegi politikai szerepére, mivelhogy ez a szerb elnök, Aleksandar Vučić távirányítású pártja.

A parlamentre vonatkozó szabályok értelmében az alakuló ülést 48 óránként kötelező összehívni mindaddig, amíg a törvényhozás hivatalosan nem alakul meg. Így a képviselők kimerítő ritmusban, kétnaponta találkoznak, eredmény nélkül.

Az újabb kudarcok fényében világossá vált, hogy a koszovói politikai elit számára nemcsak a szóban forgó személyi döntés jelent megoldhatatlan feladatot, hanem a mélyebb együttműködési kultúra hiánya is. Amennyiben nem sikerül konszenzusra jutni, az országot súlyosabb politikai és társadalmi válság fenyegetheti, amelynek hatásai hosszú távon is érezhetők lesznek.