Connect with us

Koszovó

Nincs házelnök, újabb választások lesznek Koszovóban?

BÉRELHETŐ FELÜLET
BÉRELHETŐ FELÜLET VÉGE

A parlamentre vonatkozó szabályok értelmében az alakuló ülést 48 óránként kötelező összehívni mindaddig, amíg a törvényhozás hivatalosan nem alakul meg. Így a képviselők kimerítő ritmusban, kétnaponta találkoznak, egyelőre eredmény nélkül

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

Kétnaponta ülésezik a koszovói parlament, egyelőre mindhiába
Kétnaponta ülésezik a koszovói parlament, egyelőre mindhiába (Forrás: Screenshot)
Cikk meghallgatása

BÉRELHETŐ FELÜLET
BÉRELHETŐ FELÜLET VÉGE

A február 9-i választásokat követően hetedik nekifutásra sem sikerült megalakítani az új parlamentet Koszovóban. Az eddig kormányzó Önrendelkezés Mozgalom (Lëvizja Vetëvendosje, LVV) által javasolt házelnökjelölt, Albulena Haxhiu többszöri szavazás után sem kapta meg a szükséges támogatást, az ellenzék és a kisebbségi képviselők ugyanis elutasítják a megválasztását. A politikai patthelyzet súlyosan fenyegeti az állam működését, miközben egyre erősebben körvonalazódik az újabb választások lehetősége.

Nem megfelelő jelölt

A válság fő oka az Önrendelkezés által javasolt jelölt, Albulena Haxhiu személye körüli megosztottság. Bár az LVV, mint a választások győztese, teljesítette alkotmányos kötelességét és nevesítette jelöltjét, Haxhiu többször is mindössze 57 szavazatot kapott, miközben a megválasztásához ennél néggyel több szavazatra lenne szükség.


Az ellenzéki pártok, köztük a Demokratikus Liga (LDK) és más frakciók is, egyértelműen elutasították a támogatását, és új jelölt állítását követelték. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a politikai szereplők egymást okolják a kialakult patthelyzetért.

Hekuran Murati az Önrendelkezést képviselve hangsúlyozta, hogy pártja végrehajtotta a kötelességét, és nem ők a felelősek a kudarcért, hanem azok, akik a szavazás során nemmel voksoltak vagy tartózkodtak.

Az ellenzék oldalának jelentős szereplője, a Demokratikus Liga ugyanakkor úgy látja: a Vetëvendosje arroganciája vezetett oda, hogy a választási eredményeket nem sikerült megfelelően értelmezni. Hykmete Bajrami képviselő szavaival élve a választók nem egy újabb választásért szavaztak februárban, hanem azért, hogy az ország kormányozható legyen.

A február 9-i koszovói parlamenti választások összetett politikai helyzetet teremtettek: bár Albin Kurti miniszterelnök pártja, az Önrendelkezés (Vetëvendosje) szerezte meg a legtöbb szavazatot, azonban nem lesz képes önállóan kormányt alakítani.

Bár a kampány során Kurti többször is kizárta a koalíció lehetőségét, mondván, hogy csak abszolút többség esetén hajlandó kormányozni, a választások éjszakáján mégis győzelmet hirdetett, és bejelentette, hogy új kormányt alakít, mert folytatni kívánja a „megkezdett munkát”.

A koszovói választások eredményei 73%-os feldolgozottság alapján

A koszovói választások eredményei 73%-os feldolgozottság alapján, a végére sem nagyon változott (Forrás: X platform)

Kurti az akadály?

Memli Krasniqi, a Koszovói Demokratikus Párt (PDK) elnöke szintén súlyos kritikával illette az Önrendelkezést, szerinte ugyanis a házelnök megválasztása nemcsak Albulena Haxhiuról szól, hanem Albin Kurti miniszterelnök-jelöltről is, aki körül a politikai feszültségek kulminálódnak.

Krasniqi szerint a jelenlegi helyzet az egész államot megbénítja, és ha nem történik előrelépés, az új választások kiírása elkerülhetetlenné válhat.

A Nisma Socialdemokrate párt elnöke, Fatmir Limaj, a helyzet sürgős megoldását sürgette, hangsúlyozva, hogy a parlamenti többség kialakítása elengedhetetlen a törvényhozás és a kormányalakítás érdekében. Eddig azonban pártja, a Nisma három képviselője következetesen tartózkodott a szavazásokon.

Különösen figyelemre méltó, hogy még a többnemzetiségű parlamenti csoportok sem hajlandók támogatni egy olyan koalíciót, amelyben szerepet kapna a Szerb Lista, tekintettel annak múltbeli kapcsolataira és jelenlegi politikai szerepére, mivelhogy ez a szerb elnök, Aleksandar Vučić távirányítású pártja.

A parlamentre vonatkozó szabályok értelmében az alakuló ülést 48 óránként kötelező összehívni mindaddig, amíg a törvényhozás hivatalosan nem alakul meg. Így a képviselők kimerítő ritmusban, kétnaponta találkoznak, eredmény nélkül.

Az újabb kudarcok fényében világossá vált, hogy a koszovói politikai elit számára nemcsak a szóban forgó személyi döntés jelent megoldhatatlan feladatot, hanem a mélyebb együttműködési kultúra hiánya is. Amennyiben nem sikerül konszenzusra jutni, az országot súlyosabb politikai és társadalmi válság fenyegetheti, amelynek hatásai hosszú távon is érezhetők lesznek.

BÉRELHETŐ FELÜLET
BÉRELHETŐ FELÜLET VÉGE



Facebook

Magyarország

B.A. Balkanac

Szerbia

Horvátország

Bosznia

Montenegró

Koszovó

Szlovákia

Románia

English

.
sitemap