A polgárok a kezükbe vették a dolgok irányítását

Miután megtartották a március 15-i, minden eddiginél tömegesebb tüntetést a szerb fővárosban, az idősebb generáció talán csalódottan ment haza. Forradalmat és a hatalom megdöntését várta volna, a mai fiatalok azonban másként képzelik el a változásokat. Többek között úgy, hogy a polgároktól maguktól is azt várják, vegyék a kezükbe a sorsuk alakítását, és kezdjenek el aktívan tenni a közösségükért. Így jött a polgári gyűlések ötlete. A nagyobb városokban április folyamán már több tucatot megtartottak belőlük, Szabadka viszont most kezd aktívan csatlakozni ezekhez a kezdeményezésekhez.

Az alap elképzelés

Lakossági fórumokat mintegy húsz évvel ezelőtt rendszeresen tartottak a helyi közösségekben, és azokra rendszeresen el is jártak a politikusok. Azt követően viszont, hogy a helyi közösségektől – amelyek tulajdonképpen egy-egy városrész illetékes irodái, amelyek a várossal való kapcsolattartásért hivatottak létezni – elvették a pénzt és a hatásköröket, a lakossági fórumok sem voltak már olyan fontosak.

Az embereknek pedig, akik azelőtt a fórumokon mondták el személyes problémáikat az infrastrukturális, vagy közbiztonsági kérdésekkel kapcsolatban, nem volt kihez fordulniuk, mert a helyi közösség azt mondta, már nem ő az illetékes.

Aztán az emberek le is szoktak a panaszkodásról, személyesen az irodákban legalábbis, ezek a fórumok pedig áttevődtek a közösségi oldalakra, ahol pedig vagy született válasz és megoldás a problémákra, vagy nem.

Az alap elképzelés tehát most is az, hogy a lakosság egy-egy helyi közösségben összejöjjön, és megbeszélje, mik azok a problémák, amelyek esetleg már több évtizede megoldásra várnak. Ilyenek elsősorban az infrastrukturális kérdések: aszfaltozatlan utcák, vezetékes ivóvíz, szennyvízelvezető-csatornahálózat hiánya, rendezetlen zöldfelületek, sok szemét az utcán, illegális szemétlerakók, hiányos közvilágítás, közbiztonsági kérdések és sorolhatnánk.

Szabadkán eddig több mint egy tucat helyi közösségben tartottak már, vagy tartanak a napokban lakossági gyűlést, és van, amelyeken a részvétel 80-100 fő, ami meglepően nagy, vagyis arról tanúskodik, hogy az emberek komolyan vették az egyetemi hallgatókat, és látják az ő tapasztalataikon keresztül, hogy a kitartásnak és a saját akciónak igenis lehet eredménye, s nyomásgyakorlásból pozitív dolog is születhet.

A gyűléseknek szabályaik vannak

Egy-egy ilyen polgári gyűlésnek szabályai vannak. Az első összehívók megállapodtak abban, hogy a demokratikus elveket követve, kialakítanak egy szabályrendszert, amit aztán minden összehívónak és részvevőnek be kell tartania.

Az első és legfontosabb szabály az, amely kimondja, hogy a polgári gyűlésen minden véleménynek hangot kell adni, minden véleményt tiszteletben kell tartani, és közösen kell eljutni a megoldáshoz.

Egy lakossági gyűlés meghívója

Egy-egy témában viszont legfeljebb kétszer lehet felszólalni, és legfeljebb két percben, a mondanivalónak érthetőnek és lényegre törőnek kell lennie, és minden részvevőt végig kell hallgatni.

A polgári gyűlést csakis pártfüggetlen személy hívhatja össze. Az ellenzéki pártok képviselőit ugyan szívesen látják a gyűléseken, de azokon csakis magánszemélyként vehetnek részt, nem népszerűsíthetik a pártot, és nem toborozhatnak a rendezvényen tagokat.

Minden gyűlésről jegyzőkönyv készül. Minden polgári gyűlésnek egyébként más az összehívója, mert, mint azt a részvevők mondják, nem szeretnének személyi kultuszt teremteni senki körül, és alkalmat sem adni arra, hogy esetleg valaki célkeresztbe kerüljön.

Az összehívás sem egyszerű folyamat, ahhoz ugyanis – minden egyes gyűlés megszervezése esetében legalább 50 személy aláírására van szükség, ezeket kell, az előre meghatározott napirenddel átnyújtani a városházán, kérvényezni a helyi közösség épületének használatba vételét, s ennek híján esetleg a szabad ég alatt megtartani a megbeszélést.

Nem engedik be a lakosságot a saját helyi közösségük épületeibe

A polgári gyűléseket tehát minden alkalommal be kell jelenteni az önkormányzatnál és a rendőrségen is. A rendőrség kiérkezik a helyszínre, és amíg a gyűlés tart a távolból figyeli, hogy minden rendben legyen, és ne kerüljön sor incidensre. A több mint egy tucat megtartott gyűlés alatt Szabadkán ilyesmire nem volt példa, a rendőrséggel való együttműködés pedig teljesen korrekt.

Nem úgy az önkormányzattal, amely sorra hárítja a felelősséget a helyi közösségekre, amelyek pedig hárítják a felelősséget magukról, mandátumuk ugyanis két éve lejárt. Vagyis az önkormányzat azt állítja, a helyi közösségek épületeinek használatba vételéről az illetékes tanácselnöknek kellene döntést hozni, a tanácselnök viszont, választások híján technikai mandátumban van és állítólag ilyesmiről nem dönthet.

Persze a napnál is világosabb, hogy ez csupán kifogás, hiszen amint megkezdődtek a gyűlések megszervezésére az aláírásgyűjtések, a helyi közösségek vezetőségei szép sorban elmentek három hét szabadságra, volt eset, ahol még a táblát is leszedték az épületről, mintha el is költöztek volna.

Mindössze egyetlen helyi közösségbe engedték be a polgárokat, hogy ott miért döntött így a vezetőség, rejtély.

Még Góli Csilla (VMSZ), Szabadka alpolgármestere is megnyilatkozott a polgári gyűlések kapcsán, miszerint a helyi közösségek tanácsai elhatárolódnak ezektől, s azt is mondta, hogy a gyűlések összehívói illetéktelenül, jogtalanul használják Szabadka címerét a meghívóikon.

Góli ezzel tulajdonképpen a saját polgártársaitól határolódott el, s ahelyett, hogy megpróbált volna párbeszédet kezdeményezni az emberekkel, tulajdonképpen megtagadta őket, miközben egyszerű polgárokról van szó.

Alpolgármesterként, talán mondani sem kell, nem ez lenne a dolga, hanem az, hogy minden egyes szabadkait képviseljen. Egy demokráciában legalábbis így lenne ildomos.

Az ellenzéknek sem tetszik, hogy a polgárok önállóan szervezkednek

A helyi közösségeket tulajdonképpen a politikai pártok teljes mértékben „privatizálták”, ez a legtöbb polgár tapasztalata. Csak nekik van kulcsuk, és ha van valamilyen pártprogramjuk, akkor ők használják az épületet, jobb esetben beengedik a nyugdíjasokat. De arra is van példa, hogy csak a sajátjaikat, a magyarokat például már nem.

Ezért ma már senki nem kopogtat a helyi közösség ajtaján, hogy megoldást keressen a problémájára. A pártok tulajdonképpen elvették azt, ami a polgároké, a népé volt.

Ami viszont tetten érhető probléma a polgári gyűlések szervezése során, hogy egyes ellenzéki pártok megpróbálnak rátenyerelni a gyűlésekre, beleavatkoznak a szervezésükbe, egyszerűen nem tetszik nekik, hogy valami működik nélkülük is, nem fog sikerülni politikai pontokat szerezniük ezeken keresztül, és ez frusztrálja őket.

A szabadkai helyi közösségek tanácsválasztását egyébként legutóbb 2019 júliusában tartották meg, és mivel a mandátumuk négy évre szólt, az új tanácsokra vonatkozó választásokat legkésőbb 2023 végéig meg kellett volna tartani.

A választásokat azonban a mai napig nem írták ki, a polgárok pedig megkérdőjelezik azoknak a tanácsoknak a törvényességét és legitimitását, amelyek már két éve úgynevezett technikai mandátumban működnek.

A városi képviselő-testület elnöke, Gyivánovity Dániel (VMSZ) a Magločistač kérdésére, miszerint miért nem került eddig sor a kiírásra és mikorra tervezik, annyit mondott: még nem adottak a feltételek. Ha adottak lesznek, biztosan mindenkit értesítenek.

Bővebben, hogy az egyszerű ember is értse: a helyi közösségek választására azért nem került sor, mert nem hangoltak össze két törvényt. A törvények összehangolása bármikor felkerülhetne a helyi parlament napirendjére, ha lenne rá politikai akarat. Csakhogy nyilvánvalóan egész egyszerűen nincs.

A polgári gyűlések így most önálló életre keltek, és tulajdonképpen átvették a helyi közösségek szerepét, ezzel pedig a polgárok a saját kezükbe a sorsuk irányítását. Lassan mindenki rájön, hogy nem minden a politikusokon múlik, s talán elég volt abból, hogy arra várjanak, hogy a politikusok majd megoldanak mindent.

Ez pedig, tekintettel arra, hogy ezzel a pártok elveszítik az irányítást, és nagyon szavazni sincs miért rájuk, bizony egyik politikusnak sem tetszik. Az egyszerű embernek viszont annál inkább.