Szerbia
Vučić: a Nyugat nem tanúsít megértést, inkább fenyegeti Szerbiát
A szerb elnök arról is beszélt, hogy nem kell sokáig várni az előrehozott parlamenti választásokra, ám azokat majd akkor tartják meg, amikor ő – akit sokan „illetéktelen személynek” neveznek – úgy dönt, hogy kiírja őket
Aleksandar Vučić szerb elnök moszkvai látogatása során élesen bírálta a nyugati országok hozzáállását, mondván: nem tanúsítanak megértést Szerbia helyzete iránt, hanem inkább fenyegetik és megfélemlítik az országot. Az orosz fővárosban tartózkodó szerb államfő elmondta: látogatásának racionális okai vannak, különös tekintettel a gázellátási megállapodásokra és más kétoldalú kérdésekre. A szerb elnök erről abban az interjúban beszélt, amelyet Moszkvából adott a „szerb közszolgálati televíziónak” (RTS), a Vörös térről.
Vučić: A Nyugat legyen elnéző Szerbiával szemben!
Aleksandar Vučić Moszkvába érkezését követően kijelentette, hogy látogatása az új gázellátási megállapodás megkötése és más kétoldalú kérdések miatt „racionálisnak” tekinthető, ugyanakkor – mint mondta – egyes nyugati tisztségviselők nem megértést tanúsítanak az ország iránt, hanem inkább fenyegetik és megfélemlítik azt.
Kiemelte: nem számít racionális válaszokra, csak nyomásgyakorlásra, majd hozzátette, hogy a győzelem napi moszkvai parádén való részvételének következményeit elsősorban ő maga kívánja viselni.
– Ők ahelyett, hogy elnézően viselkednének velünk szemben – ami logikus és természetes lenne –, inkább azt kellene mondaniuk: nagy igazságtalanságot követtünk el e kis ország, és e kis, de büszke nép, a szerb nép ellen
– fejtegette a szerb elnök, aki szerint a Nyugatnak önmagát kellene megkérdeznie: mit is akar még ettől a kis és büszke, de engedetlen néptől?
– Azt akarjuk, hogy éljenezzenek minket, és mondják: igazunk volt, amikor bombáztuk őket, amikor 2500 embert megöltünk, amikor annyi gyermek halt meg?
– fogalmazta meg azt a kérdést Vučić, amit szerinte a Nyugatnak önmagához kellene intéznie.
– Ahelyett, hogy megértéssel és türelemmel viseltetnének egy olyan nép iránt, amelynek a területéből elvettek 14 százalékot, ma már csak a saját érdekeik vezérlik őket
– mondta Vučić, aki szerint „ha mindent mérlegre teszünk, világos, hogy nem tudnak racionális választ adni, csak fenyegetnek és megfélemlítenek bennünket”.

A szerb elnököt tradicionális módon fogadták Moszkvában (Forrás: szerb elnöki Instagram)
Megjegyezte: a Nyugat még a szerb fiataloknak is azt mondja – nagyszerű, alig várjuk a változást Szerbiában –, de előbb ismerjenek el minden bűnt és szörnyűséget, amit Szerbia elkövetett.
– Ezalatt Jasenovacot értik? Azt, hogy elrabolták tőlünk Koszovót? Vagy a katonai szövetséget, amit létrehoztak – Horvátország, Albánia és az úgynevezett Koszovó között? Most meg Bulgáriát is be akarják vonni?
– kérdezte Vučić, aki újfent hangsúlyozta, hogy nem fogja megtagadni „Koszovót és Metóhiát”, és kiáll a szerb nép érdekei mellett, még akkor is, ha ennek „személyes politikai ára” van.
Vučić hozzátette: tisztában van azzal, hogy a moszkvai díszszemlén való részvétele miatt komoly bírálatok érik majd, különösen azok részéről, akik korábban Zelenszkijjel való találkozásáért is kritizálták – noha, mint fogalmazott, Ukrajna soha semmilyen rosszat nem tett Szerbiával szemben.
A szerb elnök még mindig az európai úton érzi magát
Aleksandar Vučić úgy fogalmazott, hogy moszkvai látogatásának a célja a szerb nép érdekeinek védelme, és soha senkit nem tévesztett meg a győzelem napi parádén való részvételét illetően. Hangsúlyozta ugyanakkor: Szerbia továbbra is elkötelezett az európai integráció iránt.
Az RTS szerb közszolgálati televíziónak adott nyilatkozatában arra a kérdésre, hogy érheti-e Szerbiát bármilyen következmény az Európai Unió részéről a moszkvai látogatás miatt, Vučić így felelt: nem érdekli, mit mondanak mások, és ha lesznek is következmények, azokat ő maga fogja viselni, nem az ország.
– Azért vagyok itt, hogy harcoljak a népemért és az országomért. Engem nem érdekel, ki mit mond. A szerb nép választott meg, Szerbia polgárai szavaztak rám. Nem Rigában, nem Tallinnban, nem Vilniusban vagy Kaunasban választottak meg. Minden tiszteletem mellett, mi soha nem fogjuk azt tenni velük, amit ők tettek velünk
– fogalmazott a szerb elnök, utalva arra, hogy Litvánia és Lettország megtagadta a légtérhasználatot.
– Mi lenne, ha Szerbia azt mondaná, hogy valamelyik ország területének 14 százaléka nem tartozik hozzájuk? Vagy hogy Ukrajna 14 százaléka nem Ukrajnáé? De mi nem fogjuk ezt mondani
– nyilatkozta Vučić, a régi és még régebbi sérelmeket sorolgatva.
Felidézte azt is, hogy korábban is támadták, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozott, holott – mint mondta – Ukrajna soha nem ártott Szerbiának. Most pedig – vélekedett – azért fogják támadni, mert Moszkvában tartózkodik és találkozik Vlagyimir Putyinnal.
Külön megtiszteltetésnek nevezte, hogy Putyinnal tárgyalhat a kétoldalú kapcsolatok minden fontos kérdéséről: a gázellátásról, a NIS olajvállalatról, a vasutakról, a diszpécseri központokról, valamint a nemzetközi politikai együttműködésről.
Vučić kiemelte: a moszkvai tárgyalások egyik legfontosabb pontja a gázellátás. Elmondása szerint az orosz képlettel számolt ár 280 dollár ezer köbméterenként, míg a tőzsdei ár, például a holland piacon, körülbelül 430 dollár. Ez 100–150 dolláros különbséget jelent, ami napi 3–8 millió eurós többletkiadást vonna maga után, ha Szerbia nem orosz gázt vásárolna.
– Csak gondolják végig, mit nyerünk ezzel a saját országunk számára!
– fogalmazott Vučić, aki meggyőződéssel állítja: Szerbia marad az európai úton, de ha szankciókat akarnak kiszabni, ő maga vállalja azokat, és kérte, hogy az országot ne büntessék emiatt.
Trump sok jót tesz a világnak
Vučić megerősítette, hogy május 9-én, a Győzelem Napja alkalmából megrendezett katonai parádén részt vesz, majd találkozik Vlagyimir Putyinnal és Hszi Csin-ping kinai elnökkel is. A következő napokban megbeszélést folytat Kirill pátriárkával és Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnökkel is.
– Szombaton térünk vissza Belgrádba. Egy kis ország vezetőjeként találkozni a világ három legerősebb vezetője közül kettővel – ez hatalmas megtiszteltetés és lehetőség Szerbia számára
– mondta Vučić, mi pedig szurkoljunk neki, hogy nehogy rosszul legyen.
Visszautalva a közelmúltbeli floridai látogatására, ahol Donald Trump amerikai elnökkel kívánt találkozni, Vučić megjegyezte, hogy nem fotóra vágyott Trumppal, hanem beszélgetésre, mert úgy véli, Trump sokat tett a világért.
– Számomra még nehezebb volt, hogy nem tudtunk találkozni Bensenttel és Grenellel sem, akik a vámügyekben döntenek. Nem szórakozni járok sehova, hanem azért, hogy elintézzek dolgokat Szerbiának és a polgárainak – ez az én harcom
– hangsúlyozta Vučić, akire otthon is vár egy másik harc.
Nem kell sokat várni a választásokra
A szerb elnök arról is beszélt, hogy nem kell sokáig várni az előrehozott parlamenti választásokra, ám azokat akkor tartják meg, amikor ő – akit sokan „illetéktelen személynek” neveznek – úgy dönt, hogy kiírja őket.
Az elnök emlékeztetett arra, hogy már december elején felajánlotta a választások megtartását, de az akkor utcára vonuló tiltakozók azt állították, hogy nem politikai céljaik vannak, hanem négy konkrét követelésük.
– Most viszont már követelik a választásokat. Azt mondják, hogy én nem vagyok illetékes, nem akarnak velem beszélni. Akkor mégis kitől kérik? Mert az alkotmány értelmében egyedül én vagyok jogosult kiírni őket – sajnálatukra
– fogalmazott Vučić, és egyúttal hangsúlyozta, hogy Szerbiában ma már nincs nagy politikai válság, amit szerinte külföldről gerjesztettek és finanszíroztak.
– De most elfogyott a pénzük
– tette hozzá.
Vučić felidézte, hogy a tiltakozók eredeti négy követelését teljesítették, de hamarosan újabbakat állítottak fel – egy ötödik és hatodik követelést, amelyek szerinte „értelmetlenek” voltak.
Az elnök elítélte azokat, akik szerinte politikai követeléseiket egyre inkább erőszakos módon próbálják érvényesíteni, miközben másokat zavarnak.
– Nem azok a bűnösök, akik 200–300-an ordibáltak és zavarták a többi beteget?
– kérdezte retorikusan, azokra a vádakra válaszolva, hogy nem mehetett volna be az intenzív osztályra, ahol a Kocsani diszkótűz túlélőit kezelték.
Ezzel kapcsolatban már nem először jelentette ki, hogy ez a vád egyes észak-macedóniai miniszterektől származnak, akik Albin Kurti (volt koszovói miniszterelnökhöz) kötődnek.
– Most meg mégiscsak akarják a választásokat. Az egyetemeinket pártközpontokká akarják változtatni, politikai fészkekké. Ez az alkotmány és a törvényeink szerint is bűncselekmény. Ezért is mondott le a jogi kar dékánja – tudta, hogy felelős lenne ezért a bűncselekményért
– hangsúlyozta Vučić, aki – és ezt el ne felejtsük – a hely és a május 9-i rendezvény szelleméhez illően kijelentette: „büszke arra, hogy egy olyan ország elnöke lehet, amelynek népe a fasizmus ellen harcolt”.
