Két héten belül elkészülhet a szerbiai egyetemisták listája

Rendkívüli választások kiírását követelik a blokádot tartó egyetemisták, miután csaknem hat hónapja minden nap tüntetések vannak Szerbiában. Követelésük az, hogy azonnal oszlassák fel a parlamentet, és írják ki a választásokat, kiemelve, hogy ezzel egy új fázisba lépett a harcuk. Azt ígérik, hogy két héten belül elkészül az egyetemisták választási listája.

A választóktól azt kérik, hogy támogassák majd azt a listát, amelynek ők bizalmat szavaznak. De mit szól ehhez a hatalom, és mit mondanak az ellenzéki pártok, amelyektől szintén elhatárolódtak az egyetemisták?

És mi lesz, ha Aleksandar Vučić szerb elnök – aki ebben az esetben valóban illetékes –, nem lesz hajlandó kiírni a választásokat? A szakértők szerint Szerbia legfeljebb 2–3 hónapig agonizálhat még, aztán mindenképpen választások lesznek.

Két héten belül lista lehet

Miután hétfőn este bejelentették, hogy rendkívüli választásokat követelnek, kedden már arról volt szó, mi lesz a menete a listaállításnak, kik szerepelhetnek majd rajta, és mikorra készülhet el.

Az egyetemisták szigorú szabályrendszert követnek, és mint mondják, minden kar két jelöltet javasolhat majd, és mindenki jelölését mindenkinek jóvá kell hagynia. Kiemelik, hogy tisztában vannak vele, mekkora munka vár rájuk, de azzal is, hogy a polgárok ezt várják tőlük.

A listán csakis olyan személyek szerepelhetnek, akik a kezdetektől fogva kiálltak az egyetemisták mellett. Minden területről szeretnének szakértőt, így a listán lesz majd földműves, kulturális munkás, mérnök, professzor, tudós és mások. Egyetemi hallgató nem lesz a listán.

A polgárokat viszont arra kérik, hogy támogassák, és szavazzanak bizalmat annak a listának, amit az egyetemisták közösen támogatnak majd.

Az egyetemi hallgatók emlékeztetnek arra, hogy több mint öt hónapja minden legitim eszközt bevetettek, hogy békés módon elérjék követeléseik teljesítését a hatalom részéről. Erre azonban semmilyen hajlandóságot nem mutatott sem az előző, sem a mostani kormány.

A hatalom szerint lehullt a lepel

A hatalom képviselői eddig számtalan alkalommal elmondták, hogy minden egyetemista követelésnek eleget tettek, az egyetemi hallgatók viszont ennek az ellenkezőjét állítják, miszerint egyetlen követelésük sem teljesült, és az intézmények továbbra sem végzik a feladataikat.

Sokhavi tüntetést követően még három követeléssel bővítették a listát az egyetemi hallgatók. Többek között kérték, derüljön ki, bevetettek-e hangágyút a március 15-i belgrádi tüntetésen – erre sem kaptak megnyugtató választ, a mostani követelés pedig a rendkívüli választás.

A hatalmi pártok első reakciója pedig az, hogy: lehullt a lepel. Azt mondják, mivel az átmeneti kormány – ami Dragan Đilas, a Szabadság és Igazságosság Párt elnökének ötlete volt – a Szerb Haladó Párt elnöke, Miloš Vučević szerint nem valósult meg, most rendkívüli választásokat követelnek.

– De miért nem követelték ezt rögtön? Novemberben vagy decemberben? – tette fel a kérdést a Szerb Haladó Párt elnöke.

Ana Brnabić, a parlament elnöke szerint csak álca volt a sok egyetemista követelés, és hozzátette, hogy az egyetemistáknak fogalmuk sincs semmiről.

Ivica Dačić, a Szerbiai Szocialista Párt elnöke, belügyminiszter szerint nincs ok a rendkívüli választások kiírására.

Dačić egyébként mindig hangsúlyozta, hogy az országnak stabilitásra van szüksége, és soha sem pártolta az idő előtti választásokat. Hozzátette, szerinte azok, akik választásokat követelnek, nem fogják fel, hogy az az álmaik végét jelentené.

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke azt mondta, „nem találja a jó szándék jelének a tüntetők legújabb követelését, miszerint rendkívüli parlamenti választásokra van szükség, miután már megalakult az új kormány.”

A VMSZ elnöke kifejtette, hogy az, ami hónapok óta Szerbiában zajlik, „kőkemény, vegytiszta politika, pártpolitika”.

– Hirtelen az egyetemi hallgatók úgy döntöttek, hogy hát akkor ők rendkívüli parlamenti választások megtartását követelik, amit egyébként a köztársasági elnök írhat ki, akiről hónapok óta azt mondják, hogy ő nem illetékes, és nem hajlandók vele tárgyalni. Az alkotmány értelmében, és ez az alkotmány 19 éve hatályban van, rendkívüli parlamenti választásokat kizárólag a köztársasági elnök írhat ki, bárhogy is hívják, most Aleksandar Vučićnak hívják. De ő sem dönthet önállóan, hanem kizárólag a kormány megindokolt javaslata alapján oszlatható fel a parlament úgy, hogy a kormányt három héttel ezelőtt választottuk meg – mondta Pásztor kedden a Szabadkai Magyar Rádiónak nyilatkozva.

Megdönthető-e a Szerb Haladó Párt?

A Szerb Haladó Párt (SNS) 2012 óta van hatalmon Szerbiában. A párt vezetését Vučić két évvel ezelőtt adta át Miloš Vučevićnek. Ennek ellenére az ő nevével kampányolt a párt a legutóbbi választásokon is.

A 2023. december 17-én tartott parlamenti és helyhatósági választások óta tüntetéseket tartott az ellenzéki „Szerbia az erőszak ellen” szövetség, amely a hatalmat azzal vádolta, hogy állítólag manipulálta az eredményeket, és új választások kiírását követelte.

A kormányzat visszautasította az összes vádat, mondván, hogy az ellenzéki blokk nem nyújtott be bizonyítékokat, és nem is tett hivatalos panaszt a választási szervekhez. Hazai és külföldi megfigyelők ezt követően jelentésükben számos szabálytalanságra mutattak rá.

Az ellenzék többsége támogatja a rendkívüli választásokat

Az ellenzéki pártok egyelőre többnyire visszafogottan reagáltak a rendkívüli választásokra vonatkozó követelésre. A parlamenti ellenzéki pártok eddig bírálták a választási feltételeket, és hangsúlyozták, hogy bármilyen választás előfeltétele a választási szabályozás megváltoztatása.

Egyelőre nem foglalt állást az egyik legnagyobb és legnépszerűbb ellenzéki párt, a Szabadság és Igazságosság Pártja, amelyet Dragan Đilas vezet.

Vannak, akik továbbra is úgy vélik, hogy az egyetlen lehetséges és demokratikus megoldás a mostani körülmények között az átmeneti kormány megválasztása, mert az Aleksandar Vučić által szervezett választások semmiképpen sem lesznek szabadok és demokratikusak.

A Szerb Királyság Megújításának Mozgalma (POKS), amely a NADA (remény) koalíció tagja, támogatja a választásokat, de előtte egy átmeneti kormány létrehozását és tisztességes választási feltételek megteremtését tartja szükségesnek.

A Demokrata Párt ugyanakkor közölte, hogy támogatja a diákok rendkívüli parlamenti választásokat követelő kérését, „annak ellenére, hogy többször is hangsúlyozták: Szerbiában jelenleg nincsenek meg a tisztességes és szabad választások feltételei.”

A Zöld–Baloldali Front, amelynek néhány képviselője van a köztársasági parlamentben, szintén támogatja a diákok rendkívüli választásokra vonatkozó követelését, akárcsak Aleksandar Jovanović Ćuta, az Ökológiai Felkelés mozgalom vezetője.

Az Indulj, változtass! (Kreni–promeni) nevű ellenzéki mozgalom, amely ugyan nem képviselteti magát a köztársasági parlamentben, de a legtöbb szavazatot kapta az ellenzéki pártok közül a belgrádi választásokon, szintén támogatásáról biztosította az egyetemistákat.

Támogatja az egyetemisták rendkívüli választásokra vonatkozó követelését a Vajdasági Szociáldemokrata Liga is.

Mi van akkor, ha nem teljesítik ezt a követelést (sem)?

Felmerül a kérdés, hogy mi van akkor, ha Aleksandar Vučić, aki ennek a kérésnek a teljesítésében történetesen illetékes, nem hajlandó teljesíteni azt?

A szakértők szerint viszont kicsi az esélye annak, hogy el tudja kerülni a választások kiírását, vagyis nagyon úgy tűnik, hogy legkésőbb 2–3 hónapon belül, vagyis augusztus második felétől bármikor sor kerülhet a parlamenti választásokra, amelyen az ország jövőjéről kell dönteniük majd a szavazóknak.

Kapcsolódó cikk

Vučić hamis néven próbált bejutni Trump eseményére?

Amennyiben viszont a szerb államfő nem lesz hajlandó kiírni a választásokat, az egyetemi hallgatók további nyomásgyakorlást terveznek, de hogy pontosan milyet, arról majd a plénumokon döntenek.

Aleksandar Vučić azonban ebben a pillanatban teljesen mással van elfoglalva: a diplomáciai botránnyal, amit az Egyesült Államokban okozott, valamint azzal, hogy elutazzon-e Moszkvába május 9-én, és állítólag az egészsége sem szolgál jól.

Egy biztos: onnantól kezdve, hogy az egyetemisták bejelentették, lesz lista, ami mögé ők felsorakoznak, biztosak lehetnek benne, hogy a polgárok is felsorakoznak majd mögéjük – még azok is, akik az elmúlt évtizedben nem mentek el szavazni. Olyan tömb és összefogás alakulhat, amire 2000 óta nem volt példa Szerbiában.