Porfirije: a szerb ortodoxia helye az Orosz Világban van

Moszkvában, a Danilov kolostor patriarkális és szinódusi rezidenciájában került sor Őszentsége Kirill, moszkvai és egész Oroszország pátriárkája, valamint Őszentsége Porfirije, szerb pátriárka találkozójára.

A találkozó a húsvéti ünnepkör különösen szimbolikus időszakában zajlott, kiemelve a két ortodox egyház közötti mély lelki és történelmi kapcsolatot. A látogatás egyik fontos eseménye volt, hogy Porfirije pátriárka és Kirill pátriárka találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

A Putyinnal folytatott találkozón a szerb pátriárka részéről elhangzott, hogy a szerb nép úgy tekint az orosz népre, mintha egy lenne vele. „Néha úgy tűnik, hogy a szerbek reménye nagyobb mértékben Oroszországtól és az orosz politikától függ, mint a saját szerb lehetőségeiktől” – fogalmazta meg a gondolatait a szerb egyházfő.

A fő szerb lelkipásztor egy kívánságát is kifejte Vlagyimir Putyinnak, akit arra kért, hogy ha a jövőben új geopolitikai törésvonalak alakulnak ki, akkor a szerbek közel legyenek az Orosz Világhoz.

Porfirije arról is beszélt a Putyinnal folytatott találkozón, hogy Koszovó és a Szerb Köztársaság nélkül a szerb népnek nincs jövője, de szóba hozta a boszniai Szerb Köztársaságot és Montenegrót is.

Mindez – és még sok minden más elolvasható a Putyinnal folytatott megbeszélés átiratában, amely a cikk alján található!

Soha nem voltak nézeteltérések

Először a két pátriárka találkozott, a főpásztorok megtekintették a Danilov kolostor patriarkális és szinódusi rezidencia kereszthajós kápolnáját, majd baráti hangvételű, és orosz egyházi források szerint „mély tartalmú” megbeszélésre került sor.

Kirill pátriárka nyitóbeszédében hangsúlyozta: az orosz és a szerb ortodox egyház között soha nem voltak nézeteltérések vagy konfliktusok, kapcsolataik mindig a kölcsönös megértésen, a testvéri szereteten és a támogatásokon alapultak.

Kiemelte, hogy mindkét egyház jelentős szenvedéseken ment keresztül a történelem folyamán, különösen a 20. században, és ez a közös tapasztalat ma is összeköti őket abban, hogy miként válaszoljanak a modern kor kihívásaira, főleg a jelen világban tapasztalható szekularizációra és erkölcsi értékválságra.

KIRILL PÁTRIÁRKA: A szerbek soha nem árulták el Oroszországot – ez a bizalom bele van írva a szerb nép génjeibe(Forrás: SPC)

A tárgyalás során Kirill pátriárka rámutatott a közös teológiai és missziós munkák fontosságára, amelyek segítenek a mai világ szekularizált értékeivel szemben hiteles keresztény alternatívát nyújtani.

Szerinte a szerb és orosz egyházak együttműködése ebben a tekintetben stratégiai jelentőségű – különösen a teológiai oktatás, a papi képzés és a hitélet területén.

Bár a találkozó során többször is elhangzott a „testvéri közelség” és a „mély történelmi összefonódás” kifejezése, formális egyesülésről vagy szervezeti integrációról nem esett szó.

Az együttműködés célja elsősorban az ortodox egyházak egységének erősítése nemzetközi szinten, valamint a hiteles keresztény tanítás megőrzése és közös védelme.

Porfirije: A teológia számunkra maga az élet

Porfirije pátriárka a találkozó során megköszönte az orosz ortodox egyháznak, hogy tiszteletbeli doktorátussal tüntették ki a Moszkvai Teológiai Akadémia részéről, amelyet a két egyház közötti szeretet és bizalom jelének nevezett. Mint fogalmazott: „A teológia számunkra maga az élet – az egyházi nevelés a legfontosabb a mai világban.”

A két pátriárka hangsúlyozta, hogy bár napjainkban már nem a totalitárius rendszerek által jellemzett üldöztetés uralja a vallási életet, a modern társadalom által kínált „hamis ideálok és anyagi jóléten alapuló célok” komoly veszélyt jelentenek. Ezért szükséges, hogy az ortodox egyházak közös válaszokat adjanak ezekre a kihívásokra.

A találkozó végén „a főpásztorok ünnepélyes ajándékcserével erősítették meg a testvéri kapcsolatot”, és megállapodtak a további együttműködés mélyítésében. A megbeszélés kiterjedt az ortodox egység jövőjére, az egyházak közötti kapcsolatokra, valamint egyéb közös érdeklődésű kérdésekre is.

Szoros testvéri és politikai szövetség

Vlagyimir Putyin orosz elnök hivatalos megbeszélésre fogadta Őszentsége Kirill, Moszkva és egész Oroszország pátriárkáját, valamint Őszentsége Porfirije, szerb pátriárkát a „Kreml falai között”.

A találkozón részt vett Antonij Volokolamszki metropolita, a Moszkvai Patriarkátus külső egyházi kapcsolatokért felelős vezető, valamint Irinej bácskai szerb metropolita, aki jól beszél oroszul.

Putyin elnök üdvözölte a főpásztorokat, kifejezve, hogy a szerb ortodox egyház kulcsszerepet játszik a szerb–orosz kapcsolatok megerősítésében. Hangsúlyozta, hogy a két nép és egyház között fennálló szoros történelmi, kulturális és spirituális kapcsolatok alapozzák meg a jelenlegi bizalmi együttműködést.

Megerősítette, hogy május 9-én Aleksandar Vučić szerb elnök is Moszkvába látogat, hogy részt vegyen a „Nagy Honvédő Háború győzelmének szentelt ünnepségeken”.

Putyin megjegyzése szerint tudják, hogy a helyzet a Balkánon nem egyszerű, és hogy ismerik a szerbek erőfeszítéseit az ország helyzetének megerősítésére, beleértve a legutóbbi Szerb Zsinat jelentőségét is.

Porfirije: a szerb ortodoxia helye az Orosz Világban van

Porfirije pátriárka a találkozón háláját fejezte ki Oroszország értékalapú külpolitikája kapcsán Koszovó, a Szerb Köztársaság és Montenegró vonatkozásában. Mint mondta: „A szerb nép Oroszországot nem csupán szövetségesként, hanem testvérként látja, akire mindig nagy reményekkel tekint.”

A szerb pátriárka szerint a mai világban nemcsak vallási, hanem civilizációs szinten is kihívások érik a szerb identitást, különösen a nyugati befolyás alatt álló területeken. Úgy fogalmazott, hogy ha új geopolitikai megosztottság alakul ki, a szerb ortodoxia helye „az orosz világban” van – a történelmi és hitbéli közösség értelmében.

Irinej metropolita e gondolatot megerősítve idézte Porfirije elődjét, Irinej pátriárkát: „A mi kis csónakunkat a nagy orosz hajóhoz kell kötnie a viharos tengeren.”

A nyugati értékrend bírálata

Kirill pátriárka a találkozón élesen bírálta a nyugati szekuláris társadalmakat, ahol szerinte elmosódik a jó és a rossz közötti határ, és ahol a szabadság jelszava alatt erkölcsi relativizmus uralkodik. „Ez démoni jelenség – nem más, mint a gonosz célja: elhomályosítani a bűn és az erény közötti különbséget” – fogalmazott.

A pátriárka köszönetet mondott Putyinnak, hogy következetesen védi az orosz ortodox értékeket és kiáll az egyházi tanítás mellett a nemzetközi fórumokon is. „A szerb egyház a legközelebbi szövetségesünk. Soha nem árulták el Oroszországot – ez a bizalom bele van írva a szerb nép génjeibe” – jegyezte meg az orosz egyházfő.

A beszélgetés végén Putyin megemlítette a húsvét előtti találkozást a nemrég elhunyt római pápával, akit mélyen vallásos emberként jellemzett. Kirill pátriárka hozzátette, hogy a pápa annak idején a ránehezedő nyomás ellenére is kitartott a jó viszony mellett, és nem akarta, hogy összeveszítsék Kirill pátriárkával, ami mély nyomot hagyott az orosz egyházfőben.

Amikor négy-öt orosz és szerb összehajol (Forrás: SPC)

A Putyinnal folytatott beszélgetés átirata

2025. április 22-én az Oroszországi Föderáció elnöke, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin találkozott a Kremlben Őszentsége Kirill moszkvai és egész Oroszország pátriárkájával, valamint Őszentsége Porfirije szerb pátriárkával.

A találkozón részt vett még Antonij Volokolamszki metropolita, a Moszkvai Patriarchátus Külső Egyházi Kapcsolatok Osztályának elnöke, valamint Irinej újvidéki érsek és bácskai metropolita (a Szerb Ortodox Egyház részéről).

Vlagyimir Putyin:
Őszentségeitek!

Engedjék meg, hogy szívélyesen üdvözöljem Önöket Moszkvában, és itt, ebben az épületben – ennek különleges a hangulata. Nagyon örülünk, hogy viszontláthatjuk Önöket.

Tudom, hogy a Szerb Ortodox Egyház jelentős szerepet játszik a népeink közötti kapcsolatok megerősítésében, amelyek hagyományosan a legmelegebb, legszorosabb, legbizalmasabb szövetségi viszonyban állnak.

Engedjék meg, hogy gratuláljak Önöknek a Fényes Húsvét ünnepéhez. Ez a mi közös, fényes ünnepünk. (A Svetlaja sedmica a húsvétvasárnapot követő hét, az ortodox keresztény egyház liturgikus naptárában az egész év legörömtelibb időszaka.)

Már korábban is mondtam, hogy az orosz-szerb kapcsolatok mindig különleges jellegűek voltak, és ma is azok. Ez többek között annak is köszönhető, hogy mély, erős, spirituális közös gyökerek kötnek bennünket össze.

Mindig örömmel látjuk Önöket. Május 9-én várjuk Szerbia elnökét (Aleksandar Vučićot) Moszkvába a Nagy Honvédő Háború győzelmének szentelt ünnepségre.

Tisztában vagyunk vele, hogy a Balkánon nehéz a helyzet, és ismerjük az Önök erőfeszítéseit Szerbia pozíciójának megerősítésére – beleértve a nemrég tartott Szerb Zsinat jelentőségét is.

Mindig örömmel látjuk Önöket. Isten hozta Önöket!

SMALL TALK: A Putyinnal folytatott beszélgetés elejének átirata (Forrás: Internet)

A szerb ladik mindig kötve legyen az orosz hajóhoz!

Porfirije pátriárka:
Elnök úr, elnézést, néhány szót szeretnék mondani – nem beszélek túl jól oroszul, de mindent megértek. Irinej püspök is velem van, aki nagyon jól beszél oroszul.

Köszönjük, hogy fogadott minket, és engedje meg, hogy gratuláljak a Húsvéthoz. Krisztus feltámadt! Remélem, a feltámadás a mi utunk és valóságunk – hitünk ténye. Ez azt jelenti, hogy a győzelem előre ismert, és Isten akaratától függ. Nekünk meg kell tenni azt, ami tőlünk függ.

Szeretném megköszönni Önnek mindazt, amit az értékek szintjén tesz. Mert értékek nélkül – nem is pusztán ideológia, ahogy Ön is mondta, hanem a lényegét tekintve – lehetetlen élni. A hit határoz meg mindent: ahogy hiszünk, olyan az életünk, a szavaink és minden más.

Ön is tudja, és Ön is mondta, hogy a múltban egyházaink kapcsolata mindig szeretetteljes volt, támogatáson alapult – az Orosz és a Szerb Egyház között. Úgy gondolom, ma is így van… Ugye, így van?

Kirill pátriárka:
Így van.

Porfirije pátriárka:
Elődeim – a Szerb Ortodox Egyház pátriárkái – mindig is kapcsolatban álltak az Orosz Ortodox Egyház pátriárkáival. Az én elődöm, Irinej pátriárka azt szokta mondani: nekünk, szerbeknek… Hogy is mondta?

Irinej metropolita:
Azt mondta, hogy kis ladikunk, amely a háborgó tengeren úszik, mindig kötve legyen a nagy orosz hajóhoz.

Porfirije pátriárka:
Csak azt szerettem volna mondani, hogy mi ezt valóban így érezzük és hisszük, hogy ez így igaz.

Porfirije pátriárka:
Szeretném elmondani, hogy tudja – bár bizonyára már tudja, de fontos újra hangsúlyozni –, hogy a szerb nép az orosz népre úgy tekint, mintha egy lenne vele. Néha úgy tűnik, hogy a szerbek reménye nagyobb mértékben Oroszországtól és az orosz politikától függ, mint a saját szerb lehetőségeiktől. Lehet, hogy ez paradoxon, de így érezzük.

Két héttel ezelőtt Jeruzsálemben jártam, és hosszasan beszélgettem a Jeruzsálemi Pátriárkával. Ő még nem tudta, hogy Moszkvába fogok utazni. Amikor az ortodoxia helyzetéről beszélgettünk globálisan, azt mondta nekem: „Nekünk, ortodoxoknak, van egy ütőkártyánk.” Megkérdeztem: „Melyik?” Azt mondta: „Vlagyimir Putyin.” Ez a mondat mindent elmond.

Putyin és a piros tojás, amelyet Porfirije pátriárkától kapott, meg a színes forradalmak (Forrás: SPC)

Hangsúlyozni szeretném, mennyire hálásak vagyunk Önnek a támogatásáért és az álláspontjáért Koszovóval, a Szerb Köztársasággal és természetesen Montenegróval kapcsolatban is – ahol a mi népünk és egyházunk él. Ön nagyon jól tudja, hogy az Ön támogatása és Kína nélkül nem tudjuk, mi lenne Koszovóval. Húsvétkor ott voltam (Koszovó), és patriarkális liturgiát vezettem – ott van a Szerb Pátriárka székhelye.

Kérjük, hogy tartsa meg ezt az álláspontját, és tegyen meg mindent, amit csak lehet. Mert – politikától, emberektől és hírektől függetlenül – azt mondhatom: Koszovó és a Szerb Köztársaság nélkül a szerb népnek nincs jövője.

Természetesen nagyon jó kapcsolatunk van az elnök úrral is (Aleksandar Vučić), aki külön üdvözletét küldi, és azt mondta, május 9-én itt lesz, függetlenül az európai körülményektől és más egyebektől.

A szerb és az orosz világ

Porfirije pátriárka:
Koszovóval, a Szerb Köztársasággal és Montenegróval kapcsolatos álláspontunk – úgy gondolom és érzem – szintén függ az Orosz Állam, az Orosz Föderáció globális szintű álláspontjától. Az én kívánságom – és az egyházunk többségéé –, hogy ha a jövőben új geopolitikai törésvonalak alakulnak ki, akkor mi közel legyünk az orosz környezethez.

Irinej metropolita:
Az Orosz Világban.

Porfirije pátriárka:
Igen, az Orosz Világban, az ortodox világban. Az ortodoxiáról beszélgettünk Őszentségével – nem egyszerű kérdés.

Nálunk is mostanában van egy forradalom. Hogy is hívják?

Irinej metropolita:
Színes.

Porfirije pátriárka:
Színes forradalom – Ön tudja, miről van szó. Remélem, hogy ezt a kísértést le tudjuk győzni, ahogy Ön mondta. Mert tudjuk és érezzük, hogy a nyugati erőközpontok nem akarják fejleszteni a szerb nép identitását és kultúráját.

Köszönöm, amit mondott, és adjon Isten Önnek erőt és bölcsességet. Imáink mindig Önnel vannak, és reméljük, hogy az Úr segít.

Vlagyimir Putyin:
Őszentsége, Ön az identitásról beszélt. Ez általában véve is az egyház feladata, különösen pedig az Orosz Ortodox Egyházé, amelyet Őszentsége, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája vezet. Őszentsége igen sok erőfeszítést tesz annak érdekében, hogy megerősítse hagyományos értékeinket, lelki alapjainkat.

És mindig, amikor találkozunk, megemlékezünk ortodox testvéreinkről, beszélünk róluk – ez Őszentsége álláspontja. Biztosak vagyunk benne, hogy az Önnel folytatott beszélgetéseiben is mindig szó esik erről.

A két pátriárka egymást magasztalta (Forrás: SPC)

Kirill: Az oroszok iránti szeretet a szerb nép génjeiben van

Kirill pátriárka:
Tisztelt Vlagyimir Vlagyimirovics!

Nagyon örülök, hogy ez a találkozó létrejött és megvalósul.

A helyi ortodox egyházak közül a szerb egyház áll legközelebb az orosz egyházhoz – kulturálisan, nyelvileg is. És ha a történelmet nézzük: országaink sosem háborúztak egymás ellen, sőt, ha harcoltak is, mindig vállvetve tették azt egy harmadik fél ellen.

Ez az oroszok, az orosz nép és az orosz egyház iránti szeretet szervesen beépült Szerbia és a szerb nép kultúrájába. Ezért számunkra ők a legközelebbi barátaink, lelki testvéreink – szellemben és életszemléletben egyaránt. Ez nagyon sokat jelent: amikor közösen vitatunk meg kérdéseket, és amikor találkozunk ortodox fórumokon. A szerb egyház a legközelebbi testvérünk. És ezt nemcsak azért mondom, mert most itt ül mellettem a szerb pátriárka, hanem mert ez így van.

És ha tovább nézzük a történelmet: a szerb nép és a szerb egyház soha nem árulták el Oroszországot. Voltak más szláv országok – nem nevezem meg őket –, amelyek az erős nyugati militarista nyomás hatására ideiglenesen megváltoztatták irányultságukat, később megbánták, de mégis megtették. A szerbek azonban soha nem tették ezt. Ez az Oroszország iránti szeretet, mondhatni, a szerb nép génjeibe van kódolva.

Ez mind nagyon jól megmutatkozik az egyházközi kapcsolatokban is. Mindig egyetértésben vagyunk. És amikor bármilyen vita vagy nézetkülönbség adódik ortodox platformokon, mindig érezni lehet a Szerb Egyház támogatását.

Az ördögi Nyugat és Ferenc pápa

Kirill pátriárka:
És még valamit szeretnék hozzátenni: a szerbek nyilvánvalóan nyugatabbra élnek, mint mi – ez így adatott Istentől. Ez egy olyan egyház, amely gyakorlatilag közvetlenül érintkezik a nyugati világgal, ahonnan nyilván sok hasznos dolgot kaptak – tudományos és kulturális téren is.

De amit ma a nyugati világban tapasztalunk az emberi erkölccsel és morállal kapcsolatban – hadd mondjam ki nyíltan, nincs mit szégyellni –, az ördögi dolog.

Porfirije pátriárka:
Így van.

Kirill pátriárka:
Miért mondom, hogy ördögi? Mert az ördög célja az, hogy az ember elveszítse a jó és a rossz közötti különbségtétel képességét. Hogy már ne is létezzen. Csak viselkedési alternatívák maradnak. Az egyház azt mondja: így nem szabad cselekedni. Isten igéje is ezt mondja: így nem szabad. De a modern szekuláris kultúra azt mondja: miért is ne, az ember szabadon azt tehet, amit akar – ez csupán a választás szabadsága.

Ez a megközelítés lerombolja az emberi lét erkölcsi alapjait, és ezután borzalmas civilizációs katasztrófák következhetnek. Mert ha az emberi személyiség integritása megszűnik, onnantól kezdve minden más is összeomlik. Az Orosz Ortodox Egyház – ahogyan Ön is tudja – ezeken az álláspontokon áll, és ezeket védelmezi a nemzetközi színtéren is. De természetesen mi is rászorulunk olyan jó szövetségesekre, mint Önök.

A helyi ortodox egyházak közül – és ezt nem azért mondom, mert most itt van Őszentsége – hanem saját tapasztalataim alapján, a szerb egyház az, amely mindig velünk van. Szerbia pedig az az ország, amely soha nem árulta el Oroszországot. Nem említem most a többi szláv országot, amelyek erős politikai és katonai nyomás hatására egy időre elvesztették jó kapcsolataikat Oroszországgal. Szerbia mindig mellettünk maradt. Ezért is örülök nagyon a mai találkozónak.

Azok az emberek, akik ma itt vannak az asztal körül – Őszentsége és Irinej püspök is – valóban lelki vezetői a saját népüknek. Tudom, milyen mély, szívből jövő kapcsolatot ápolnak Oroszországgal és személyesen Önnel. Ezért számomra ez az esemény érzelmileg is felemelő – hogy találkozhattunk. Bízom benne, hogy ennek a találkozónak pozitív következményei lesznek az orosz és a szerb egyház, valamint Szerbia és Oroszország kapcsolatainak további fejlődésében.

A nyugati kultúra – bármit is mondanak róla, és bármilyen irányból – keresztény alapokon nyugszik (Forrás: SPC)

Vlagyimir Putyin:
Őszentsége, említette, mi zajlik nyugatra tőlünk. Mindannyian jól tudjuk, mindannyian láttuk, tanúi voltunk az Ön találkozásának a római pápával, aki ezekben a húsvéti napokban távozott közülünk. Úgy vélem, ez is azt mutatja, hogy a Nyugaton is még mindig vannak emberek, vannak erők – lelki erők –, amelyek a kapcsolatok helyreállítására és a spirituális alapok újjáélesztésére törekednek.

Kirill pátriárka:
Teljes mértékben egyetértek.

Vlagyimir Putyin:
A nyugati kultúra – bármennyit is mondanak róla, és bármilyen irányból – keresztény alapokon nyugszik.

Kirill pátriárka:
Nagyon helyesen említette a néhai pápát. Ő határozott nézetekkel és meggyőződésekkel rendelkező ember volt, annak ellenére, hogy nagy nyomás nehezedett rá – többek között a kapcsolatok hűtése érdekében az Orosz Egyházzal.

Most már a másvilágon van, ezért bátran – anélkül hogy engedélyt kérnék – idézhetem őt. Amikor nagyon szorult helyzetbe hozták – bocsánat a szóért –, csak ennyit mondott: „Ne veszítsetek össze Kirillel.” Aztán hátat fordított, és elment. Akik nyomást gyakoroltak rá, a közvetlen munkatársai voltak, akik azt mondták neki, hogy változtatni kell az irányon, nem lehet úgy folytatni – mert ez már az orosz politika részévé vált.

Ez a mondat – „Ne veszítsetek össze Kirillel” – örökre az emlékezetemben maradt, amíg csak élt. Kapcsolataink jók voltak. Az Úr most már magához szólította őt, de az emlékeink róla a legjobbak – Oroszországhoz és az Orosz Egyházhoz való viszonya is rendkívül kedvező volt.

Vlagyimir Putyin:
Nekem is. Többször is találkoztam vele. Egészen nyilvánvaló – ezt teljes bizonyossággal állíthatom –, hogy barátságosan viszonyult Oroszországhoz. Figyelembe véve latin-amerikai származását, és a latin-amerikai országok túlnyomó többségének hozzáállását, biztosra vehetjük, hogy ő is érezte ezt, és nagyon jó szándékkal alakította ki kapcsolatait Oroszországgal.