Magyarország
Új kormány: Đuro Macut a miniszterelnök, a VMSZ is támogatja
A Vajdasági Magyar Szövetség nevében Boris Bajić képviselő kijelentette, hogy a VMSZ támogatja az új kormányt, és továbbra is szerepet kíván vállalni a végrehajtó hatalomban. Szerinte az elmúlt hónapok érzelmi manipulációit le kell zárni, és vissza kell térni az intézményekhez. Kiemelte: a kritika üdvözlendő, de meg kell különböztetni az anarchiától
Kétnapos vita után a szerb parlament megszavazta az új kormányt, amelynek élére Đuro Macut került. A szavazást élénk politikai vita, komoly személyeskedő támadások és az ellenzék egy részének bojkottja kísérte. Az új kormány mögött 153 képviselő állt ki a jelenlévő 199-ből, míg 46-an ellene szavaztak, 51 képviselő pedig nem jelent meg az ülésteremben.
Az új kormány megválasztását élénk politikai vita, komoly személyes támadások és az ellenzék egy részének bojkottja jellemezte. A parlamenti vitában és a szavazás során a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) a támogatók között szerepelt, jelezve, hogy továbbra is államtitkári szinten kívánja folytatni a munkát a kabinetben.
Macut: az oktatás megmentése a prioritás
Đuro Macut programbeszédében hangsúlyozta, hogy az ország „belefáradt a megosztottságba és a blokádokba”, ezért a „társadalmi harmónia” megteremtése a legfontosabb feladat. Ezért az oktatási rendszer stabilitásának helyreállítását prioritásnak tekinti, kiemelve, hogy a jelenlegi válság közvetlen fenyegetést jelent az egyetemek fennmaradására.
Párbeszédre szólította fel a rektorokat, dékánokat és diákokat annak érdekében, hogy mielőbb megoldást találjanak a helyzetre.
Éppen ezért az egyik legvitatottabb kérdés Dejan Vuk Stanković kinevezése volt az oktatási posztra.
Ana Jakovljević, a Szerb Népi Mozgalom (NPS) képviselője élesen bírálta a jelölést, és rámutatott, hogy Stanković korábban televíziós, értsd: „informeres” szereplései során többször is megfenyegette a hallgatókat, több tanítványa pedig szexuális zaklatással vádolta meg. Bár hivatalos eljárás nem indult, Jakovljević szerint az illető sem szakmailag, sem erkölcsileg nem alkalmas a feladatra.
Az ülésen Stankovićnak rosszullét miatt el kellett hagynia a termet, de később visszatért. Azoknak viszont lehet, hogy Szerbiát kell elhagyniuk, akik rosszul lesznek Stankovićtól. Ana Brnabić házelnök védelmébe vette a miniszterjelöltet, és az ellene irányuló vádakat alaptalannak nevezte. Mint mondta, politikai célzatú lejárató kampány folyik ellene.
Natalija Stojmenović, a Zöld–Baloldali Front (Zeleno-levi front, ZLF) képviseletében a szociális rendszer problémáira hívta fel a figyelmet. Szerinte a „szociális kártyák rendszere” több tízezer embertől vette el a segélyt, miközben másokat – politikai lojalitás fejében – kompenzált.
A vádak szerint a kormánypárt emberei szociális támogatásokat „osztottak” szavazatokért cserébe, különösen Újvidéken és Újbelgrádban. A képviselő a rendszer embertelenségét és korrupciós hajlamát bírálta, és azt állította, hogy még a rákbetegek műtéti várólistás helyeivel is folyt a kereskedés.
A parlamenti ülésen Brnabić házelnök azt állította, hogy telefonszámát egy ellenzéki aktivista közzétette az interneten, aminek következtében nemi erőszakkal és gyilkossággal fenyegették meg. Hasonló fenyegetésekről számolt be az RTS fiatal újságírónője, Nikolina Rakić is, aki mellékesen szólva igencsak szemrevaló teremtés – de ez nem politikai kategória.
Az egyre inkább közröhej tárgyává váló Brnabić élesen bírálta az ellenzéket, különösen azokat, akik szerinte az intézményrendszer ellen hergelnek, miközben erőszakos eszközökkel kívánják politikai céljaikat elérni.
Milenko Jovanov, az „Aleksandar Vučić – Szerbia nem állhat meg” parlamenti frakció vezetője megismételte, hogy nem lesz átmeneti kormány – ami reagálás az ellenzéki követelésekre –, és elutasította a Dejan Vuk Stanković oktatási miniszterjelöltet ért „állítólagos szexuális zaklatás” vádját. Szerinte ugyanis szégyen olyan hazugságokat terjeszteni, amelyekre nincs bizonyíték.
A VMSZ álláspontja: részvétel a kormányban
A Vajdasági Magyar Szövetség nevében Boris Bajić képviselő kijelentette, hogy a VMSZ támogatja az új kormányt, és továbbra is szerepet kíván vállalni a végrehajtó hatalomban. Szerinte az elmúlt hónapok érzelmi manipulációit le kell zárni, és vissza kell térni az intézményekhez. Kiemelte: a kritika üdvözlendő, de meg kell különböztetni az anarchiától.
A VMSZ döntése nem meglepő, hiszen az elmúlt kormányzati ciklusokban is a „stabilitást választotta” a magyar párt, amely a vajdasági/szerbiai magyar közösség érdekeinek érvényesítését a kormányzati részvétel útján próbálja biztosítani a régi, „vékási doktrína” szellemében, miszerint a vajdasági magyaroknak egyaránt jó kapcsolatokat kell ápolniuk az éppen aktuális belgrádi és budapesti vezetéssel.
Az új szerbiai kormány támogatása azt jelezheti, hogy a magyar érdekképviselet szempontjából a VMSZ még mindig a haladókkal történő együttműködést tartja célravezetőnek, aminek hosszú távú hatásai akár végzetesek is lehetnek a magyar párt szempontjából, Aleksandar Vučić előbb vagy utóbb bekövetkező bukása ugyanis a VMSZ-t, illetve annak vezetését is magával ránthatja a szakadékba, hacsak nem követik az előbb említett „pragmatikus megközelítést”, és nem állnak be a következő aktuális vezetés mögé.
Az új arcok mögött a régi hatalom áll
Az ellenzék képviselői – különösen Borko Stefanović (Szabadság és Igazságosság Pártja, SSP) – élesen bírálták a kormány összetételét. Többek szerint Macut „egynyári kormányt” vezet, amely nem hoz valódi változást, a kabinet inkább a további elnyomás eszköze lehet, a kormányban ülő új arcok mögött ugyanis a régi hatalom áll.
Az új szerb kormány megalakulása formálisan lezár egy korszakot, vagy talán mégsem, „tartalmilag” azonban csupán a meglévő hatalmi struktúrák újracsomagolását jelenti, ezzel kapcsolatban közkeletűbb fordulatokat nem használnánk.
Az oktatás és az egyéb szociális ellátás körüli feszültségek, valamint a kormány tagjaival szembeni szakmai és több esetben erkölcsi aggályok alapján kijelenthető: az új kabinet munkáját komoly társadalmi bizalmi válság árnyékolja be.


