Egy magyar a szerb elnök „ellenforradalmi” kormányában

Nevezhetnénk a vučići önkény kormányának is, amelybe bárki bekerülhet, aki kellően elkötelezi magát a szerb elnök mellett. Így lett miniszterelnök Đuro Macut is, aki a legfőbb politikai mutatványos legújabb találmánya. Mindezt azért írjuk, mert a szerbiai házelnökhöz megérkezett az új kormány megalakítására vonatkozó javaslat, és ennek alapján Ana Brnabić holnap tíz órára össze is hívta a parlamentet.

A legitimitás kérdése

Az új kormány nem lett kisebb, de jobb sem: a kulcsemberek annak ellenére maradtak, hogy tíz embert kipöccintettek a miniszteri bársonyszékből: volt miből, mert a szerb kormány harminc minisztériummal „garantálta a demokráciát”, ez a szám most sem lesz kisebb, de a demokrácia sem nagyobb.

Nagyon fontos megjegyeznünk, hogy az új kabinet ismét és továbbra is a szerb elnök kormánya, így semmiféle kiegyezésre nem lehet számítani az egyetemistákkal, akik lassan politikai erővé növik ki magukat, habár a kormányt vezető Macut egyetemi professzor is, és elvben akár tárgyalhatna is velük.

Ebben a funkciójában hasonló nézeteket vall, mint a szerb elnök, ráadásul új ember kerül az oktatási minisztérium élére, aki önmagától ment szembe a diákmozgalommal, nem csak parancsra, mint elődje, a saját nézetekkel nem rendelkező Slavica Đukić Dejanović.

Kapcsolódó cikk

A szerb elnök nap mint nap megsérti az alkotmányt

Aleksandar Vučić számtalanszor elmantrázta már, hogy kormányra csakis választások útján lehet kerülni, ugyanakkor új kormánya esetében saját magával került ellentmondásba, annak vezetője ugyanis semmiféle választásokon nem mérettette meg magát, akárcsak a kormány magyar tagja, Bálint Béla sem, aki a szerb elnök alakuló mozgalmában a kezdeményező bizottság tagja.

Ebbe a társaságba tartozik Demo Berisha, a szerbiai Albán Matica elnöke, valamint Boris Bratina is, tehát sem az előbbi, sem az utóbbi kettőnek nincs politikai legitimitása, illetve a legitimitásuk egyenlő a nullával, így őket a szerb elnök kerülőúton vitte be a kormányba.

A BALK megkeresésére Bálint Béla korábban úgy nyilatkozott, hogy nem vállal interjút, arra a kérdésre pedig, hogy miért döntött úgy, hogy részt vesz a mozgalom alapításában, szavai szerint „magától értetődő volt”, amihez hozzátette, a mozgalom nevében nem nyilatkozhat, mert erre nem hatalmazták fel.

A másik megdöbbentő ellentmondás, hogy a hétvégi belgrádi szeánszon a szerb elnök a törvények és az alkotmány betartására szólított fel – nem először, és nem utoljára –, holott maga nap mint nap megszegi az alkotmányt. Ezt már egyszer kielemeztük, ezért itt most külön nem térnénk ki rá, a kapcsolódó cikkben minden részlet megtalálható.

Ki lesz az új kormányban?

Lényegében azok, akik az utóbbi időben már többször csődbe vitték az előző kormányokat, tehát a kudarc garantált. Van tíz „turista” is, akik kipróbálják a miniszteri bársonyszéket, de csak azért vannak ott, hogy egy következő kormányátalakításkor legyen kit meneszteni.

Bratislav Gašić marad védelmi miniszter, Marko Đurić továbbra is külügyminiszter lesz, míg Nemanja Starović az európai integrációkért felelős új miniszterként tevékenykedik.

Az oktatásügyi miniszteri posztot a továbbiakban Dejan Vuk Stanković tölti be (vele lentebb bővebben is foglalkozunk), Zlatibor Lončar pedig marad az egészségügyi minisztérium élén.

A munkaügyi, veterán- és szociális ügyekért felelős miniszter Milica Đurđević Stamenkovski lesz, míg Jelena Žarić Kovačević a család- és demográfiai ügyekért felelős miniszteri tisztséget tölti be.

Kapcsolódó cikk

🎭 Vučić mozgalmat alapít, mentőöv, vagy a nép átlát a szitán?

Zoran Gajić marad a sportminiszter, Nikola Selaković pedig továbbra is a kulturális tárcát vezeti. Milan Krkobabić lesz a falugondozási miniszter, Bálint Béla pedig a tudományért, technológiai fejlesztésért és innovációért felelős miniszteri posztot kapja.

A turizmusért és ifjúságért Husein Memić, míg a tájékoztatásért és távközlésért Boris Bratina felel majd, neki kellemetlen nacionalista és oroszbarát múltja van (együttműködés a Naši Konzervatív Mozgalommal), pályafutása során uniós zászlót is égetett.

Az új igazságügyi miniszter Nenad Vujić lesz, Snežana Paunović az államigazgatási és önkormányzati miniszteri posztot tölti be, Demo Berisha pedig az emberi és kisebbségi jogokért, valamint a társadalmi párbeszédért felelős miniszterként funkcionál majd, Darko Glišić pedig a közberuházásokért felelős miniszter lesz.

Tárca nélküli miniszterek: Novica Tončev, Đorđe Milićević, Usame Zukorlić, Nenad Popović és Tatjana Macura.

Ki maradt ki?

Összesen tíz olyan név hiányzik az újonnan javasolt szerbiai kormány miniszteri listájáról, amely a korábban rajta volt.

A legnagyobb változást az új miniszteri névsorban Dejan Vuk Stanković jelölése jelenti, aki az egyetemisták és az egész oktatási szakma által méltán kiutált Slavica Đukić Dejanović helyét veszi át az oktatási tárca élén.

A csere azonban nem jót, hanem éppenséggel rosszat jelent, mert Dejan Vuk Stanković, mint a Pedagógusképző Kar professzora, volt az egyetlen, aki felszólalt az adott karon a hallgatók által kezdeményezett blokád ellen.

Szerbiai ellenzéki források szerint 2016 óta független kutatóként vesz/vett részt a budapesti Kormányzástani és Közpolitikai Tanszék egyik interregionális projektjében, amely a „Kihívások és a biztonsági kihívások percepciói Európában” nevet viseli.

Stanković aktív politikai elemzőként gyakran szerepel a szerb médiában, ahol annak kormánypárti oldalán politikai és társadalmi kérdéseket kommentál, a szerb elnök – ha máshonnan nem – akkor az Informerből ismerheti.

Dejan Vuk Stanković „informeres káder”, kulcsszerep juthat neki a diákmozgalom várható elfojtásában (Forrás: Informer)

Slavica Đukić Dejanovićon kívül a kormányban nem kapott helyet Miloš Vučević volt miniszterelnök, Irena Vujović, a környezetvédelmi tárca eddigi vezetője, Aleksandar Vulin alelnök, Aleksandar Martinović mezőgazdasági, erdészeti és vízgazdálkodási miniszter, valamint Maja Popović, az igazságügyi tárca hosszú ideje szolgáló vezetője sem.

Vučević és Vulin még visszajöhet az ablakon, Martinović viszont egy szerencsétlen flótás, aki maga sem látta át a saját szerepét a „nagy mutatványos” elnöki táborában.

A kormányból kikerült továbbá Tomislav Žigmanov is, aki az előző ciklusban az emberi és kisebbségi jogokért, valamint a társadalmi párbeszédért felelős miniszter volt, ami azt jelzi, hogy a szerb elnök most éppen nem kíván gesztust tenni Horvátország felé. Az ő helyére kerül a fent már említett Demo Berisha, mint az elnöki mozgalom képviselője.

A Đuro Macut miniszterelnök által aláírt listán nem szerepel Tanja Miščević, korábbi európai integrációs miniszter – ez a történet egyébként is halálra van ítélve –, valamint Jelena Begović sem, aki a tudományért, technológiai fejlesztésért és innovációért felelt, az ő helyére ül be Bálint Béla.

Továbbá Dejan Ristić, az előző kormány tájékoztatási és távközlési minisztere sem szerepel az új kormány összetételére tett javaslatban, az ő helyét veszi át a zászlóégető Bratina.

A kemény mag

A kemény mag alatt azokat értjük, akiket a szerb elnök nem szívesen hagy ki a kormányból. Még egyszer mondjuk, hogy a miniszterelnök ugyan Đuro Macut, de ez mellékes kérdés, ő a sapkán a bojt.

Marad tehát Siniša Mali pénzügyminiszter, ez egy teljesen logikus döntés, ő a szerb elnök egyik legfontosabb embere, és marad belügyminiszter Ivica Dačić, akitől bármi kitelik a színeváltozástól a köpönyegforgatásig.

Dubravka Đedović Handanović szintén marad, ő talán a szerb kormány egyik legjobban képzett szakembere. Amerikai diák, pályafutását televíziós producerként kezdte a CNN Internationalnél, majd a pénzügyi, értsd: banki szektorban folytatta karrierjét. A lítiumkitermelés híve, ami a továbbiakban konfliktusforrás lehet.

Kapcsolódó cikk

Mégsem történt fizikai támadás a kulturális miniszter ellen

A védelmi miniszter, Bratislav Gašić is elnyűhetetlen kormánytag, bár olyan hírek is elterjedtek, hogy Gašić és Vučić kapcsolata már nem olyan baráti, mint korábban volt. Gašić újbóli kinevezése gyengíti a két politikus közötti ellentétekről szóló spekulációkat.

Marad külügyminiszter a korábban kis kedvencnek számító Marko Đurić, akinek a neve a miniszterelnöki poszt kapcsán is felmerült.

Zlatibor Lončar is fontos tagja a kormánynak, és az igencsak tehetségtelen, de kellően szolgalelkű Nikola Selakovićtól sem válik meg a szerb elnök. Selaković legutóbb azzal a mesével állt a nyilvánosság elé, hogy valaki pofán kapta, mert a Szerb Haladó Párt tagja, de a történet azóta elült.

A kemény maghoz tartozik még Nenad Popović, aki tárca nélküli miniszter maradt. Popović nyíltan Európa-ellenes és oroszbarát politikus, aki a koronavírus-járvány idején azon tüsténkedett, hogy Szerbiában megkezdődhessen a Szputnyik V gyártása. 2023-ban amerikai szankciók alá került.

Kikerült viszont a kormányból – talán előbb kellett volna mondanunk – Aleksandar Vulin, akinek az orosz titkosszolgálatokhoz történő kötődése közismert, és aki számos kitüntetést kapott Moszkvától, valamint szankciókat Washingtontól.

Vulin kihagyása azért is aggasztó, mert eddigi tevékenységét ismerve, nem kizárt, hogy megpróbálja lekörözni Vučićot a médiában. Vulin egyébként nagyobb hasbeszélő, mint a szerb elnök – pedig őt nem könnyű felülmúlni. Ráadásul Vulin biztosan vissza hozza a közbeszédbe a Szerb Világot.