Az EUFOR erősít Boszniában, a magyarokat kihagyják

Az Európai Unió békefenntartó missziója, az EUFOR-Althea hamarosan 400 további katonával és négy új helikopterrel erősíti jelenlétét Bosznia-Hercegovinában. Az átmeneti intézkedés célja a régió stabilitásának biztosítása és Bosznia-Hercegovina megsegítése a fokozódó politikai feszültségek közepette.

Az EUFOR figyelmeztette a polgárokat, hogy a közeljövőben fokozott jelenlétet tapasztalhatnak, és egyúttal azt hangsúlyozta, hogy az EUFOR továbbra is pártatlan, többnemzetiségű haderő, amely rendelkezik a szükséges katonai erőforrásokkal ahhoz, hogy támogassa a bosznia-hercegovinai hatóságokat a stabil és biztonságos környezet biztosításában.

Kapcsolódó cikk

A boszniai alkotmánybíróság felfüggesztette Dodik törvényeit

Az intézkedésre azt követően kerül sor, hogy a szarajevói bíróság egy év börtönre és hat év közfeladatoktól eltiltásra ítélte Milorad Dodik boszniai szerb elnököt, amire reagálva a boszniai szerb parlament több állami intézményt tiltott ki az entitás területéről. A törvényeket a bosznia-hercegovinai alkotmánybíróság már hatályon kívül helyezte.

Željko Komšić, a bosznia-hercegovinai államelnökség tagja hivatalosan kérte az Európai Tanácstól az országban állomásozó magyar EUFOR-kontingens kivonását, miután Magyar Levente a magyar külgazdasági és külügyminisztérium helyettes államtitkára nyíltan támogatásáról biztosította Dodikot, és több olyan kijelentést tett, amelyet Szarajevóban Bosznia-Hercegovina belügyeibe való közvetlen beavatkozásként értékeltek.

EUFOR-létszámnövelés: kik és mikor érkeznek?

A boszniai Klix.ba híroldal értesülései szerint március 12-én vagy 13-án várhatóan 400 fős kontingens érkezik Bosznia-Hercegovinába az EUFOR megerősítésére. Az eredeti tervek szerint a katonák Magyarországról, Romániából, Bulgáriából és Szlovéniából érkeztek volna, a magyar egységeket azonban kivették a bevetésből, vagyis bizonyos értelemben máris volt hatása Željko Komšić kérésének.

Így az újonnan érkező erők végül román, bolgár és szlovén katonákból állnak majd.

A lépés nem előzmény nélküli, hiszen az utóbbi hónapokban a boszniai politikai helyzet jelentősen kiéleződött. Az egyik fő konfliktusforrást a boszniai Szerb Köztársaság elnökének intézkedései jelentik, amelyek célja a boszniai állami intézmények működésének ellehetetlenítése az entitás területén.

A helyzet tovább éleződött, amikor a boszniai Szerb Köztársaság rendőrsége (MUP RS) állítólag arra utasította a SIPA (Állami Nyomozó és Védelmi Ügynökség) munkatársait, hogy hagyják el banja lukai regionális irodájukat. Ez az intézkedés súlyosan sérti az állami intézmények hatáskörét, és tovább növelte a politikai bizonytalanságot.

Ezzel kapcsolatban azonban egymásnak ellentmondó hírek érkeztek, megbízható információk hiánya miatt ezért nemigen tudni, hogy valójában mi is történt.

A bosznia-hercegovinai vezetők, köztük Željko Komšić, a háromtagú elnökség kvázi horvát tagja, az EUFOR-tól és a nemzetközi közösségtől is határozottabb fellépést követelt a helyzet kezelésére, Komšić például az Európai Tanács elnökéhez, Antonio Costához címzett levelében hivatalosan is kérte a magyar katonai kontingens távozását Bosznia-Hercegovinából.

Az EUFOR jelenléte kulcsfontosságú a Daytoni Békemegállapodás katonai biztosításában, ezért a szarajevói politikai vezetők az erők növelését tartják a béke megőrzésének egyik legfontosabb elemének, a továbbiakban azonban magyarok nélkül.

Magyarország kimarad az új kontingensből

A kezdeti tervek szerint a 400 fős erősítésben 120 magyar katona is szerepelt volna, de végül a boszniai kormány ellenállása miatt Magyarország kimaradt a bevetésből. Ennek hátterében a budapesti vezetés és Milorad Dodik közötti szoros kapcsolatok állnak.

Magyar Levente, magyar külügyminiszter-helyettes nemrég Banja Lukában tett látogatásán nyíltan támogatta Dodikot, és a boszniai főügyészség ellene indított eljárását „politikai boszorkányüldözésnek” nevezte. Emellett hangsúlyozta, hogy Magyarország Bosznia-Hercegovinával szemben saját külpolitikai álláspontot képvisel, amely eltér az EU főbb irányvonalától.

Kapcsolódó cikk

Bosznia hivatalosan kérte a magyarok kizárását az EUFOR-ból

A boszniai kormány aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Magyarország politikai támogatása aláássa az állam szuverenitását, és végül hivatalosan is kérte az EUFOR-tól, hogy a magyar katonák ne vegyenek részt az EUFOR tevékenységében, vagyis hogy a magyar EUFOR-kontingenst egy másik EU-tagállam katonai kontingensével helyettesítsék.

Az EUFOR és az EU vezetése hivatalosan nem kommentálta a boszniai politikai eseményeket, azonban világossá tették, hogy a békefenntartó misszió továbbra is elkötelezett Bosznia-Hercegovina stabilitásának megőrzése mellett. Az új kontingens érkezése ezt a célt szolgálja.

Az EUFOR-Althea misszió az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazásával működik, és fő feladata a biztonságos környezet fenntartása az országban. Az új katonai egységek és a négy érkező helikopter célja az, hogy megerősítsék a misszió kapacitásait, és felkészüljenek minden lehetséges eszkalációra.