A boszniai alkotmánybíróság felfüggesztette Dodik törvényeit

Bosznia-Hercegovina alkotmánybírósága (Ustavni sud BiH) ideiglenes intézkedéssel felfüggesztette azokat az entitási törvényeket, amelyek az állami törvények alkalmazásának mellőzésére és az „alkotmányellenes intézmények” működésének tilalmára vonatkoznak, valamint más, a Boszniai Szerb Köztársaság (Republika Srpska) által nemrég elfogadott jogszabályokat.

Az Alkotmánybíróság rendkívüli ülését azzal az indoklással tartotta, hogy az említett törvények alkalmazásának megkezdése sürgős intézkedést igényelt.

A döntés értelmében a Republika Srpska hatóságai és intézményei semmilyen lépést nem tehetnek az új entitási törvények alapján, és az állami intézmények jogköre továbbra is érvényben marad a Szerb Köztársaság területén.

A végleges döntést a jogszabályok alkotmányosságáról a bíróság egy későbbi időpontban hozza meg. Azonban addig is felfüggesztették őket, hogy ne okozzanak visszafordíthatatlan károkat Bosznia-Hercegovina alkotmányos rendjében.

Az RS által elfogadott törvények

A Boszniai Szerb Köztársaság Nemzetgyűlése 2025. február 27-én fogadta el azokat a jogszabályokat, amelyek közvetlenül érintik az állami intézmények működését az entitás területén.

A vitatott törvények a következők voltak: törvény az állami jogszabályok alkalmazásának mellőzéséről és az alkotmányellenes intézmények működésének tilalmáról, a Republika Srpska Főbírói és Ügyészi Tanácsáról (VSTV RS) szóló törvény, valamint a nem kormányzati szervezetek külön nyilvántartásáról és átláthatóságáról szóló törvénymódosítások.

Milorad Dodik és Miloš Vučević volt kvázi szerb miniszterelnök Banja Lukában tárgyalt pénteken, egy húron pendülnek. Szerinte Szerbia és a Szerb Köztársaság minden nyomást túlél, mondjuk az alkotmánybíróságét is?

Ezek a törvények, amelyek az entitás hivatalos közlönyében történő kihirdetésük után hatályba is léptek, négy állami intézménynek megtiltják a tevékenységet a Republika Srpska területén, ezek a következők: a Bosznia-Hercegovinai Állami Bíróság, a Bosznia-Hercegovinai Ügyészség, a Bosznia-Hercegovinai Főbírói és Ügyészi Tanács, valamint a Bosznia-Hercegovinai Nyomozó és Védelmi Ügynökség (SIPA).

A törvények kimondták, hogy ezek az állami intézmények nem gyakorolhatnak hatáskört a Republika Srpska területén, és helyettük az entitás saját igazságügyi és jogalkalmazási szerveit kell működtetni.

Emellett a nem kormányzati szervezetek működésére is szigorúbb szabályokat vezettek volna be, például kötelezővé tették volna a külföldi finanszírozás bejelentését és külön nyilvántartás vezetését ezzel kapcsoltban.

Az alkotmánybíróság döntése kötelező érvényű

A Nemzetközi Főmegbízotti Hivatal (Office of the High Representative, OHR) hivatalos közleményben reagált a bosznia-hercegovinai alkotmánybíróság döntésére, amely ideiglenesen felfüggesztette a boszniai Szerb Köztársaság által elfogadott vitatott törvények végrehajtását.

Kapcsolódó cikk

Christian Schmidt és a boszniai jogi vákuum

A Christian Schmidt által vezetett OHR közleményében hangsúlyozta, hogy az alkotmánybíróság ítélete biztosítja az ország alkotmányos kereteinek tiszteletben tartását, valamint megerősíti az állami intézmények tekintélyét.

A közlemény szerint a bíróság gyors fellépése azt mutatja, hogy Bosznia-Hercegovina jogrendszere képes megvédeni az ország szuverenitását, alkotmányos rendjét és stabilitását, valamint biztosítani a jogállamiság fenntartását.

Az OHR kifejtette, hogy az alkotmánybíróság döntése egyértelmű és végrehajtandó, és minden bosznia-hercegovinai intézménynek, beleértve a SIPA nyomozó- és védelmi ügynökséget, továbbra is az ország törvényei szerint kell működnie. A nyilatkozat szerint ezen intézmények integritása és hatékony működése alapvető fontosságú az ország biztonsága és stabilitása szempontjából.

Az OHR közleményében arra is figyelmeztetett, hogy minden bosznia-hercegovinai hatóság és politikai szereplő köteles tiszteletben tartani az alkotmánybíróság döntéseit, mivel azok jogalapja közvetlenül az Átfogó Békemegállapodásból (Daytoni Egyezmény) fakad.

Dodik a Szovjetunióhoz hasonlította az alkotmánybíróságot

A döntésre Milorad Dodik, a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke is reagált, azonban nem tért ki azokra az éles kritikákra, amelyeket az Egyesült Államok vezető politikusai intéztek ellene. Ehelyett az Alkotmánybíróság döntését a Szovjetunió Kommunista Pártjának politikai gyakorlatához hasonlította.

Dodik hivatalos közösségi oldalán azt írta, hogy az Alkotmánybíróság döntése és annak indoklása kísértetiesen emlékeztet a Szovjetunió Kommunista Pártjának Politikai Bizottsága által kiadott közleményekre.

Szerinte ez egy politikai pamflet, és értetlenségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a bíróság jogásztagjai „nem szégyellik magukat: sehol egy szó az alkotmányról, sehol egy szó a jogról.”

Dodik bejegyzésében azt is közölte, hogy véleménye szerint az alkotmánybíróság döntése a jogállamiság megcsúfolása, és ennek alátámasztására példaként felhozta a szerbiai és horvátországi alkotmánybíróságok döntéseit, amelyek szerinte sokkal jogszerűbbek és tisztábbak, mint a boszniai bíróságé.

Rubio megírta az álláspontját

Dodik válaszát az Egyesült Államok vezető politikusainak kemény kritikái előzték meg. Marco Rubio amerikai külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy Dodik legutóbbi intézkedései és törvényei veszélyeztetik Bosznia-Hercegovina stabilitását, és aláássák az állami intézményeket.

Rubio egyértelműen kijelentette, hogy Dodik lépései ellentétesek Bosznia-Hercegovina békéjével és biztonságával, és arra ösztönözte az ország politikai vezetőit, hogy „keressenek felelős és konstruktív megoldásokat a politikai konfliktusokra”.

Ann Wagner republikánus kongresszusi képviselő keményen lépne fel Dodikkal szemben

Az amerikai külügyminiszter nyilatkozatában arra is felszólította az Egyesült Államok európai partnereit, hogy csatlakozzanak az Egyesült Államokhoz a destabilizáló politikai magatartás elleni fellépésben. Szembetűnő, hogy Rubio és az Egyesült Államok álláspontja szöges ellentétben van a magyar hivatalos véleményekkel Dodik vonatkozásában.

Az amerikai kritikákhoz csatlakozott Ann Wagner republikánus kongresszusi képviselő még keményebben fogalmazott, és Dodikot egy „brutális bűnözőnek” nevezte, aki tudatosan kampányol Bosznia-Hercegovina destabilizálásáért. Wagner azt is kijelentette, hogy aktív kapcsolatot tart fenn az amerikai Külügyminisztériummal és kongresszusi kollégáival, hogy megvitassák a Dodik-rezsim elleni lehetséges lépéseket.