A trumpi „tornádó politika” uszályában

Horvátország sem vonhatja ki magát a „trumpi tornádópolitika” következményei alól, akármennyire is szeretné. A horvátok jelenleg még a tornádó uszályában lavíroznak, de becsületükre legyen mondva, hogy ráéreztek arra, hogy már a közeljövőben színt kell vallaniuk. Ez olvasható ki a horvát médiából, illetve Zoki Bond Milanović haló poraiból való feltámadásából.

A Jutarnji list exkluzív információi szerint szombaton délután a kormány rendkívüli ülést hívott össze az ENSZ-ben való szavazás kapcsán, amelyet az az epizód tett komplikáltabbá, hogy Ivan Šimonovićot, Horvátország állandó képviselőjét az ENSZ-ben beválasztották az Egyesült Nemzetek Emberi Jogi Bizottságába.

Ezért Šimonović – mint utólag kiderült – még a hónap elején megbízatásának felfüggesztését kérte, amelyet a köztársasági elnök február 5-én engedélyezett számára, azzal, hogy ez február 28-án lép életbe.

Kapcsolódó cikk

Croats, great people!

A kifejezetten külpolitikai jellegű tanácskozáson nem vett részt Ivan Anušić védelmi miniszter, amiből számos horvát lap, portál valamit ki szeretett volna olvasni, megfeledkezve arról az apróságról, hogy a védelmi miniszter minden egyéb tiszteletre méltó tulajdonságától eltekintve külpolitikai analfabétának számít, így nem volt értelme berángatni pihenőnapján a kormánypalotába.

Mint ezt a szavazás megmutatta, Horvátország salamoni megoldást választott. Előbb az ukrán, majd az amerikai határozat mellett szavazott, ügyesen elkerülve a konfrontációt úgy Brüsszellel, mint Washingtonnal. Viszont ebből az is kiviláglott, hogy legalábbis egyelőre véget vetettek a köztársasági elnök és a kormány közötti háborúskodásnak.

A horvát paso doble

Jelenleg még kevés a konkrétum. Ami biztosnak tűnik, hogy végre megállapodás született a horvát nagykövetek kinevezésének ügyében, azaz Milanović köztársasági elnök végre hajlandóságot mutatott arra, hogy elfogadja a kormány javaslatait – nyilván valamiféle egyeztetések után – a horvát nagykövetek kinevezésére.

Kapcsolódó cikk

Tűz ütött ki Horvátország belgrádi nagykövetének rezidenciáján

A helyzet ugyanis az, hogy Milanović első ötéves megbízatási időszaka alatt csupán egy új nagykövetet neveztek ki – Hidajet Bišćevićet Belgrádba –, míg máshol maradt a status quo, ami többek között olyan érdekes helyzetet is eredményezett, hogy Európa-szerte a horvát nagykövetek a diplomáciai karok doyenjei.

Miután a horvát külügyminisztérium kiírta a pályázatot az új nagykövetek kinevezésére, szinte biztosra vehető, hogy az egy hónapos nagy hallgatás, amelybe Milanović köztársasági elnök burkolózott, a kormánnyal való intenzív tárgyalásokat leplezte.

Ez a hallgatás kedden véget ért, Zoki Bond teljes pompájában nyilvánult meg a mikrofonok előtt, és azonnal tüzet nyitott.

– A kormány minden szálat mozgat az EU-tagság kérdésében, és ez így is marad. De itt némi egyensúlynak kell lennie. Ez ami most van folyamatban egy jó kezdet, de még nem elég. Néhány dologban meg kell állapodnunk a jövőre való tekintettel. Ursula von der Leyen, Kaja Kallas nem szólalhat fel Horvátország nevében. Tisztelet és becsület nekik, de ők csak csinovnyikok. A legmagasabb rangúak ugyan, de csak csinovnyikok. A nemzetbiztonság minden nemzet legintimebb tere. Először nekünk kell megállapodnunk, utána mehetünk tovább

– mondta Milanović, aki még hozzátette:

– Amerika tegnapig a védelmezőnk volt. Mi változott? Valami megváltozott. Nem szabad a leghangosabbnak, leghisztérikusabbnak vezetnie minket. Szolidárisnak és lojálisnak kell lennünk, nem szabad bárki háta mögött dolgoznunk, de arról szó sem lehet, hogy automatikusan fel kell emelnünk a kezünket valamiért, amit az EU egyik minisztériuma tervez.

A szokásos közvetlen stílusban megfogalmazott meglátásai közül még kiemelnénk az ukrán helyzettel kapcsolatosat. Milanović szerint az európai javaslatok a krími háborút vezető hatalmak unokáinak álmai.

A horvát elnök véleménye szerint értelmetlen nyugati csapatok Ukrajnába vezényléséről beszélni, jelenleg csak az a fontos, hogy „az országnak lehetőséget adjanak az életre, és hogy a fiatalok ne haljanak meg”.

A család – írta az X platformon Ursula von der Leyen az Európai Unió központi intézményeinek és magasrangú vezetőinek kijevi látogatása alkalmából

Zoki Bond szerint csak az ukránok szenvedése az, amit Európa hozott Ukrajnának az elmúlt három évben. Ebből most nehéz kijönni presztízsvesztés nélkül.

– Az egész csak azért kezdődött, mert valaki nem akarta világossá tenni, hogy Ukrajna nem lesz a NATO tagja

– mondta Milanović. Azt is hozzátette, hogy nem akarja, hogy Brüsszelben vagy Berlinben legyen főnöke.

Erős horvát export

Mivel a horvát belpolitikával a továbbiakban még sokat foglalkozunk, itt még csak arról adunk hírt, hogy a horvát vásárlási bojkott most már úgy tűnik, átterjedt az Egyesült Államokra is, ahol február 28-ára hirdettek bojkottot a „globális gazdasági blackout” keretében.

Elegünk van!

A „Halló, Felügyelő” platform bejelentette, hogy pénteken megkezdődik a vásárlás bojkottja az Egyesült Államokban. A platform ugyanis hangsúlyozza, hogy a január 24-én tartott üzletbojkott a fizikai és online vásárlások általános bojkottjává, valamint a fizetési tranzakciók bojkottjává vált.

A horvátországi bojkott a régió országaira is átterjedt, így Szlovákiában, Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban, Szerbiában, Észak-Macedóniában, Koszovóban, Bulgáriában, Görögországban és Romániában péntekenként bojkottálják a kereskedőket.

– Most a féktelen árakkal és az infláció emelkedésével kapcsolatos fogyasztói elégedetlenség kifejezésének ez a módja átkerült az Amerikai Egyesült Államokba

– áll a „Halló, Felügyelő” bejegyzésében, hozzátéve, hogy ez a bojkott február 28-án lesz.