Feltett horvát szándék, hogy sok pénzt keressenek a MI-n

Bár a nagyközönség meg van győződve arról, hogy a közeljövőben kutya világ fogja járni, mert az “okos gépek” miatt az emberek utcára kerülnek, vagy hogy egy definiálatlan határidőn belül a jobbik esetben a MI (a mesterséges intelligencia) átveszi a hatalmat a világ felett, a rosszabbik esetben pedig kiirtja az emberiséget.

Mindennek a valószínűsége elenyésző, de mindenesetre megemlíteném hogy ezeket a hergelő szakértői véleményeket általában olyan emberek írják, akik annyira értenek a tárgyhoz, mint Annalena Baerbock a külpolitikához.

Ha teljesen őszinték akarunk lenni, a helyzet az, hogy senkinek nincs elképzelése sem arról, hogy mi történik a mesterséges intelligenciával az elkövetkező 10 évben. Viszont egy biztos: az nyer, aki a MI alkalmazásokat le tudja engedni a mindennapi élet szintjére.

Mindez persze nem gátolja meg a politikusokat abban, hogy nagyokat mondjanak, mint ez történt hétfőn és kedden Párizsban a mesterséges intelligenciáról tartott csúcstalálkozón. Ezen kereken 60 ország vett részt, köztük Magyarország és Vatikán is, meg természetesen a minden lében kanál horvátok.

A francia fővárosban hétfőn és kedden tartott mesterséges intelligencia-csúcstalálkozón a mesterséges intelligencia biztonságával kapcsolatos aggodalmak helyett a geopolitikai viták domináltak, amelyek élén az USA állt (Forrás: X platform)

A párizsi csúcstalálkozó abból a szempontból is érdekes volt, hogy ez volt J.D. Vance amerikai alelnök első nemzetközi szereplése.

A csúcstalálkozón nagyon lerövidítve annyi történt, hogy az USA és az EU egyetértett abban, hogy nem értenek egyet, miért is az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság nem írta alá a csúcstalálkozó zárónyilatkozatát.

Ami a balkáni térséget illeti, Vjosa Osmani nem feltétlenül a mesterséges, hanem inkább a szerb intelligenciáról tárgyalt az amerikai alelnökkel

A nézeteltérés lényege, hogy az EU szokás szerint halálra szabályozna mindent, míg az USA, pontosabban J.D. Vance úgy fogalmazott, hogy a masszív bürokrácia megfojthatja az iparág fejlődését.

Mindenesetre Ursula von der Leyen a csúcstalálkozón bejelentette az InvestAI kezdeményezést, amelynek célja, hogy 200 milliárd eurót mozgósítson a mesterséges intelligenciával kapcsolatos beruházásokra, beleértve egy új, 20 milliárd eurós európai alapot a mesterséges intelligencia “gigagyárai” számára.

Erre a nagyszabású mesterségesintelligencia-infrastruktúrára azért van szükség, hogy lehetővé váljon a legösszetettebb mesterségesintelligencia-modellek nyílt és együttműködésen alapuló fejlesztése, és hogy Európa a mesterséges intelligencia kontinensévé váljon – természetesen Orsolya szerint.

Mit mondanak a horvátok?

A párizsi csúcstalálkozó fő üzenete a horvát miniszterelnök szerint az volt, hogy a mesterséges intelligenciának az emberek ellenőrzése alatt kell állnia, és az embereket kell szolgálnia.

Andrej Plenković úgy fogalmazott, hogy a mesterséges intelligenciát a lehető legnyitottabbá és legsikeresebbé kell tenni annak érdekében, hogy csökkentsék a szakadékot azok között, akik sokat fektetnek be, akik technológiailag fejlettebbek, valamint a szegényebbek között.

A horvát miniszterelnök szerint meg kell találni az egyensúlyt a szabályozás szükségessége terén, amely nem lehet túlzott, hogy ne akadályozza a beruházásokat, és amely biztosítja az emberi jogok védelmét.

Ugyanakkor Plenković elmondta azt is, hogy vannak olyan projektek, amelyek során Horvátország és Szlovénia közösen szeretne befektetni a mesterséges intelligenciába, és ennek érdekében megpróbálnak felhasználni minden lehetséges horizontális finanszírozási forrást uniós szinten.

Hol tartunk most?

Hogy jobban képben legyünk, jelen pillanatban a MI körülbelül olyan átverés, mint annakidején Kempelen Farkas Sakkozó Törökje volt. Persze ezzel nem azt mondom, hogy egy csomó embert rejtettek el valahol, és ők válaszolgatnak a kérdésekre, hanem az átverés lényege, hogy a számítógép igyekszik elhitetni az emberekkel, hogy ő intelligens.

Mindez persze nem azt jelenti, hogy a jövő nem kopogtat türelmetlenül az ajtónkon.

A párizsi csúcstalálkozón Plenković mellett Damir Habijan igazságügyi, közigazgatási és digitális átalakulásért felelős miniszter is részt vett, akinek tárcájához tartozik a MI is, és aki elmondta, hogy jelenleg 84 olyan vállalat van Horvátországban, amely foglalkozik ezzel a kérdéssel, vagy valamilyen módon részt vesz a mesterséges intelligenciában, ezek a cégek 107 millió dollár értékű befektetéssel rendelkeznek.

Például Boris Debić zágrábi fizikus és elsőrendű csodabogár, aki miután lehúzott 24 évet a Szilíciumvölgyben, és ebből 15-öt a Google-nál, visszatért szülővárosába. Ennek több oka is volt, de egyike a legnyomósabbnak, hogy így gondját tudja viselni 95 éves édesapjának.

Boris Debić (Forrás: X platform, HEIC)

Mivel még csak 60 éves, hogy ne unatkozzon, elkezdett mesterséges intelligenciát oktatni a Zágrábi Gazdasági és Menedzsment Iskolában (Zagrebačka škola ekonomije i managementa – ZŠEM). Ott, mint mondja, tanfolyamokat tervez, és útközben a fiatalabb generációkat képezi az előadások folytatására.

Egyben ő a ZŠEM AI:X:Lab igazgatója is, ahol a MI alkalmazásokat igyekeznek fejleszteni.

Debić és munkatársai elöljáróban négy éves szívós munkával lefordították Stuart J. Russell és Peter Norvig nagy művét a mesterséges intelligenciáról. Ezt a fordítást a horvát kiadásban a Mesterséges intelligencia: Modern megközelítésben címen tavaly mutatták be a zágrábi Interliber könyvvásáron.

Ez a legismertebb tankönyv a főiskolák számára a MI területén az Egyesült Államokban, de nem csak technológusok számára. Szociológusok és más szakértők is olvassák, mivel technikai szempontokat, etikát, történelmi jegyzeteket tartalmaz, és a széles olvasóközönség számára alkalmas.

Debić elmondása szerint azt szerette volna elérni, hogy a könyv olvasható legyen a középiskolások számára is, és ne csak azt tanulják meg, hogy mi az a MI, hanem azt is, hogyan kell használni.

Kapcsolódó cikk

Utópia vagy disztópia, ellentmondó jövőképek

Az 1300 oldalas könyv külön értéke egy 3500 kifejezést tartalmazó szószedet, ezek közül eddig 1200 szakkifejezésnek nem volt horvát fordítása, a többit pedig nem használták következetesen.

Debić számos interjúja során kifejtette, hogy a fiatalok oktatása a mesterséges intelligencia szegmensében kulcsfontosságú, mert, mint állítja, ennek a technológiának a gazdaságra gyakorolt hatása több, mint jelentős lesz.

Véleménye szerint a technológusok számára ez csak technológia, de gazdasági szempontból új forradalom.

Száz év alatt az ipari forradalom 0,3 százalékkal növelte a világ bruttó hazai termékét, harminc év alatt a digitális forradalom 0,6 százalékkal növelte a GDP-t, és a mesterséges intelligencia hatása tíz év alatt 1,2 százalékkal fogja növelni a bruttó hazai összterméket.

Ezért van olyan nagy érdeklődés a Szilícium-völgy befektetői részéről az AI startupok iránt, illetve ezért fontos ez a könyv.

Sam Altman okos fickó, de AGI messze van

Bár ez a technológia már régóta működik, a jelenlegi fejlesztési irányok csak bemelegítőnek számítanak. Debić azt állítja, hogy a generatív mesterséges intelligencia lenyűgöző számára, ám az általános mesterséges intelligencia (AGI) kifejlesztése sokkal tovább fog tartani, mint azt az OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman mondja.

Elon Musk és egy befektetői csoport 97,4 milliárd dolláros ajánlatot tett az OpenAI irányító nonprofit szervezet megvásárlására. Erre válaszul Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója, az X platformon (korábban Twitter) ironikusan azt írta: „Nem, köszönöm, de megvesszük a Twittert 9,74 milliárd dollárért, ha akarjátok” (Forrás: X platform)

Altman kétségkívül okos fickó, de Debić szerint kicsit elragadtatta magát, amikor az AGI kifejlesztését 2025-re jelentette be.

A horvát guru szerint hosszú út áll előttünk. A generatív AI-alapú termelékenységi eszközök nagyszerűek, de nem értik a kontextust és a valóságot, nincsenek érzéseik, és nem tudják kialakítani saját stílusukat.

Debić előrejelzése szerint még hatvan évet kell várnunk egy olyan együttérző partnerre, amely az olyan általános mesterséges intelligencián alapul, mint amilyenek a filmekben jelennek meg.
Akárhogy is lesz, Boris Debić véleménye szerint Horvátország az elkövetkező időszakban akár tíz “egyszarvút” is kitermelhet a MI terén.