Kettős mérce: Trump kegyelmet oszt, Grenell elítél

Az elmúlt napok eseményei ismét rávilágítottak arra, hogy a politikai szereplők szavai és tettei gyakran ellentmondásba kerülnek egymással. Richard Grenell, aki Donald Trump korábbi elnöksége alatt a Fehér Ház különmegbízottja volt a Belgrád és Pristina közötti tárgyalások során, most pedig a „különleges küldetések” elnöki megbízottjának pozícióját tölti be, határozott állásfoglalásban ítélte el azokat, akik erőszakkal foglalják el a kormányzati épületeket.

Nyilatkozata ugyanakkor éles kontrasztot mutat Donald Trump néhány nappal korábbi döntésével, amelyben a visszatérő amerikai vezető elnöki kegyelmet adott több mint 1500 személynek, akiket a Capitolium elleni 2021. január 6-i támadással kapcsolatban vádoltak meg az Egyesült Államokban.

Richard Grenell 2023. február 15-én, a szerb államiság napja alkalmából megkapta a Szerb Zászló Érdemrend I. fokozatát Aleksandar Vučić szerb elnöktől. Ezt a kitüntetést a Szerbia és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok erősítésében, valamint a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd előmozdításában végzett munkájáért ítélték oda neki.

Grenell üzenete

Richard Grenell az „X” nevű közösségi platformon osztotta meg álláspontját a Szerbiában zajló tüntetésekkel kapcsolatban, amelyek során számos helyen erőszakos jelenetek alakultak ki.

Richard Grenell bejegyzése az X platformon

Nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy „mindig fontos felemelni a hangodat és hallatni azt. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy mindenki elítélje az erőszakot, és ragaszkodjon a békés demonstrációkhoz. A demokratikus folyamatokat tiszteletben kell tartani. Nem támogatjuk azokat, akik aláássák a jogállamiságot vagy erőszakkal foglalnak el kormányépületeket.”

Grenell külön kiemelte, hogy az elégedetlenség kifejezésének módja a demokratikus társadalmakban nem az erőszak, hanem a politikai eszközökkel való változtatás: „Ha valaki nem ért egyet egy törvénnyel vagy vezetővel, dolgozzon azon, hogy változást érjen el – de ne forduljon erőszakhoz.”

Kapcsolódó cikk

Kicsit blokád alá vette az újvidéki városházát az ellenzék

Nyilatkozatát egy videóval is alátámasztotta, amely a nagybecskereki (Zrenjanin) tüntetésekről készült, és amelyet egy helyi független szervezet tett közzé.

Grenell szavai egyértelműen azt az amerikai politikai hagyományt képviselik, amely a békés tiltakozások fontosságára utal.

Ez azonban annál is feltűnőbb, mivel néhány nappal korábban az Egyesült Államok volt elnöke, Donald Trump éppen az erőszakos demonstrációkban részt vevő személyeket részesítette kegyelemben, akiknek tettei a jogállamiság és a demokratikus intézmények elleni súlyos támadásként értékelhetők.

Trump kegyelmet osztott

Donald Trump, aki négyéves szünet után újra elfoglalta az elnöki széket, hivatalba lépésének első napján 1500 embernek adott elnöki kegyelmet.

Ez azokra vonatkozik, akik a 2021. január 6-i Capitolium elleni támadást követően kerültek bíróság elé. Az esemény az amerikai történelem egyik legsúlyosabb politikai válságaként vonult be a köztudatba. A támadást Trump legradikálisabb támogatói szervezték, akik azt állították, hogy a 2020-as elnökválasztás eredménye csalás következtében dőlt el Joe Biden javára.

Trump döntését számos bírálat érte, mind politikai, mind társadalmi szinten. A Capitolium elleni támadás célja a törvényhozási folyamat megakadályozása volt, amely során Joe Biden 2020-as választási győzelmét szentesítették volna. A támadás következtében több ember meghalt, számos rendőr megsérült, és jelentős károk keletkeztek az amerikai törvényhozás épületében.

Érdekes módon nem minden kegyelemben részesült fogadta el Trump döntését. Pamela Hemphill, egy 71 éves nő, aki részt vett a lázadásban, nyilvánosan elutasította a kegyelmet.

Hemphill – aki korábban „MAGA nagyi” néven vált ismertté – kijelentette: „A kegyelem elfogadása sértés lenne a Capitolium rendőreivel, a jogállamisággal és nemzetünkkel szemben.” Hozzátette: „A 2021. január 6-i bűnözők megpróbálják átírni a történelmet, azt állítva, hogy nem volt lázadás. Nem akarok részt venni ebben az újraírási kísérletben.”

Szerbiai kapcsolatok, és „barátunk, Alabbar”

Az Egyesült Államok politikai és gazdasági kapcsolatai Szerbiával szintén figyelemre méltók. Az amerikai kormány támogatása mellett számos nagyszabású gazdasági projektet terveznek az országban. Az egyik legvitatottabb projekt a NATO 1999-es bombázása során súlyosan megrongált „Generalštab”, vagyis az egykori jugoszláv vezérkar épületének lebontása, és helyén egy luxus Trump Tower megépítése.

Kapcsolódó cikk

Trump veje megerősítette, hogy Belgrádban építene, mi lesz veled Rákosrendező?

A szerb kormány döntése értelmében a Generalštáb épületét megfosztották kulturális örökségi státuszától, hogy lehetővé tegyék az amerikai beruházást. Ennek ellenére a Szerb Kulturális Örökségvédelmi Intézet elutasította az épület törlését a kulturális javak nyilvántartásából, ami tovább növeli a projekt körüli vitákat.

Az építkezést az Affinity Partners nevű befektetési vállalat irányítja majd, amelyet Jared Kushner, Trump veje és Mohamed Alabbar emirátusi milliárdos alapított. A projekt egy luxusszállodát és apartmankomplexumot foglalna magában a belgrádi Knez Miloš utcában, szemben a szerb kormány és a szerb külügyminisztérium épületével.

Mellékesen szólva ez kitűnő lokáció az elektronikus kémkedésre, amiben az Egyesült Államok gazdag tapasztalattal rendelkezik, gondoljunk csak a 2007-ben indult PRISM nevű programra, amelynek célja az elektronikus kommunikációk széles körű megfigyelése, de eszünkbe juthat Angela Merkel volt német kancellár telefonbeszélgetéseinek lehallgatása is.

Ez a kép Önről Siniša Malival, a szerb kormány pénzügyminiszterével, akit hamis doktori fokozat megszerzésével és korrupcióval vádolnak… Talán üzlete van vele? – kérdezte egy hozzászóló Richard Grenellt (Forrás: X platform)

A PRISM-program lényege az volt, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség, az NSA a nagy amerikai technológiai vállalatokkal együttműködve gyűjtött adatokat a világ különböző pontjairól származó elektronikus kommunikációkból. Az adatgyűjtés magában foglalta az e-maileket, chat-üzeneteket, videókat, fényképeket, dokumentumokat és egyéb digitális adatokat.

A program első partnere a Microsoft volt, amely 2007-ben csatlakozott, a Google és a YouTube 2009-től váltak az NSA adatforrásaivá, 2012-ben az Apple is belépett, őket követte a Facebook, a Yahoo, a Skype, de vannak még más cégek is.

Kettős mérce, politikai következetlenségek

Richard Grenell nyilatkozata és Donald Trump kegyelmi döntése arra utal, hogy szakadék tátong a politikai kommunikáció és a washingtoni döntéshozatal között.

Kapcsolódó cikk

Amerikai politikust tüntetett ki a szerb elnök az államiság napján

Miközben a szerb elnök által kitüntetett Grenell a demokratikus elvek és a békés tiltakozások fontosságát hangsúlyozza, Trump döntése a Capitolium-támadók kegyelmezéséről olyan üzenetet küld, amely alááshatja a jogállamiságba vetett hitet.

Az amerikai politikai érdekek és a gazdasági kapcsolatok keveredése a szerb vezetés szándékaival további kérdéseket vet fel a demokratikus értékek következetes alkalmazásáról. Vajon mennyire érvényesülnek az egyetemes demokratikus normák az ilyen összetett geopolitikai helyzetben?

A válasz továbbra is viták tárgyát képezi, miközben a politika szereplői folyamatosan lavíroznak az elvek és az érdekek között.