Pezsgő-durr & Macska-jaj! – Még egy idei hetvenedikre

Kedves barátom, Emir! Emlékszel arra az oltári nagy bulira a Győr melletti Romándon? Falubolond-választással, mindennel. Vagy Te akkor már ott sem voltál a Zabranjeno pušenje bandáddal, amikor – akárcsak a Ti fergeteges, filmvetítéssel összekötött győri koncerteteken – elszabadulni látszott a pokol, he?

Elszabadulni az összes angyalával és ördögével együtt.

Aztán lett amott tényleg minden, azon a Romándon. Lett: mi szemnek-szájnak ingere, amikor a fényírók nemzetközi fesztiválja, a Mediawave a maga 10. születésnapját ünnepelte. (Gyerek volt még akkor az…) Pazar lakodalomnak tűnt mindenesetre ama felfordulásos-ruszvajos esemény: bakonyalji ágyaspálinkára loccsanó romándi gombóclevessel és egyebekkel. Hideg juhtúrós puliszkával meg forró lagzis meg nem lagzis, keverék cigányzenével, ha nem is egészen „uncacával”, ám attól mégse messzi-messze. – Meg mindennel, ami amúgy simán beleillene egy vérbeli Kusturica-filmbe.

A MACSKA-JAJ-ba biztosan. (Ha nem is rögtön, de másnap mindenképp.) – Emlékszel-e?

– Emlékszünk még DOLLY BELL-re? Pl.

Nem valószínű amúgy, hogy a világhírű rendező emlékezne még e sorok írójára, aki a fesztivál forgatagában kalauzolta, a nyilvános programban interjúvolta, s akivel a végén lepertuzott, ha nem is bratyizott. Pedig eleinte nagyon bizalmatlanul méregette, amikor megtudta, hogy az is amolyan jugófigura. Hiszen volt akkora már jó pár kellemetlen tapasztalata. Futhatott már aknára, tehát nem árt az elővigyázatosság! – gondolhatta.

Szögezzük le: joggal.

Kapcsolódó cikk

A TÚLÉLÉS TECHNIKÁI: Emir Kusturica az orosz vakcinát adatta be magának

Kapcsolódó cikk

A papa szolgálati útra ment (röpke vizit Vlagyimir Putyinnál)

Kanyarodjon az egész nem-dohányzó trupp, melyben van gitár, hegedű, dob, tuba, szaxofon, „szintetika” és harmonika, a tagok ruházatában pedig a virágos fürdőgatyától kezdve – a tűzoltó egyenruhán át – az otthonkáig sok jeles ruhadarab szerepel. Ez a balkáni banda, ez az uncaca, felhevítette az éjszakai hatalmas sátort. UNCA-UNCA…

Előzőleg Mr. Balaban, a demizsonra emlékeztető tömzsi tubás bemutatta a szóban forgó zenére végzendő első fokú, majd némelyest fokozódó tornagyakorlatokat – természetesen Kusztó kapitány magyarázó vezényletével.

Ami nem más, mint a végtelenségig felturbózott műnépdal, illetve minden, amire a megtorpedózott és léket kapott ész ebben a műfajban képes hidrogén énekesnőivel. Ez viszont uncaca-muzsika, mondja a fején feslett szalmakalapot viselő gitáros: Kusturica. Uncaca ebből a mifenéből, meg a többiből. – Utóbbi filmet versenyen kívül pergették le Győrben. Úgy, hogy a nézők közben, tényleg, még a csillárról is lógtak. (Van ott egyáltalában csillár?)

– Szarajevónak azon a részén cseperedtem fel – mesélte egyébként Kusturica –, amely külvárosi területen cigányok (nála nem romák!) éltek. Rendkívül érdekesek és különbözőek, mind beszédükben, mind zenéjükben. Kinézetükben, egész viselkedésükben egyszerűen fantasztikusak, ami nagyon korán megragadta a figyelmem. Átkozottnak éreztem, hogy nekem suliba kell járnom, nekik viszont nem. Remek, ahogy a cigány öregasszonyok pipáznak, ahogy a kupecek járnak-kelnek a vásárban, ahogy villogtatják aranyfogaikat – naphosszat el lehet nézni. Még a cigány prostituált is másmilyennek tűnt akkor és ott, mint ami igazából.

Vlagyimir Putyin gratulált Emir Kusturica rendezőnek 70. születésnapja alkalmából, Emir Kusturica szerint Európa soha nem lesz képes lemondani az orosz kultúráról, mert olyan szoros kölcsönhatásban vannak egymással (Forrás: X paltform)

Az is, meg nem is: kurva. Mindenképp több az ordenáré repedt-sarkúnál. Idealizálás nélkül. Illetve akár jókora idealizálással. (Egy kis tündér-realisztikus meseburokban.)

Ugyanakkor, vallja a rendező, a filmjeiben szerepelő cigányok bármely déli nép lehet, amely folyóparton él, vagy folyó mentén vándorol, az újabb időktől alig érintetten. Vagyis éppen hogy érintetten, ami elképesztő, vagy legalábbis megnevettető groteszkségeket tud eredményezni. Fényévre az ipari társadalomtól, övéké a folyami sverc-kommerc meg a szeméttelep és környéke, amelyen szigorú törvényeik szerint osztozkodnak. Olyan törvénykezés ez, amelynek ugyancsak megvannak a maga szankciói. Ha nagyot vétesz, sirályok-varjak eledelévé válsz. (HOMO CSEVAP CSICSA…) Nem utolsósorban él és virul az említett, rendkívül intenzív erejű muzsikája a cigányságnak. – Fellinitől tudja Kusturica, hogy a filmhez legközelebb a zene áll.

Nos, ehhez tartja magát. – Ebből a szempontból ma is, az ünnepelt Emir. (Vagy már kicsit kevésbé… ünnepelt, most mindegy.)