Egy diszkrét kapcsolat, Bulgária és Kína

Kína egyre növekvő jelenléte Közép- és Kelet-Európában az elmúlt évtizedben nem kerülte el Bulgáriát sem, bár itt a kapcsolatépítés lassabb és visszafogottabb ütemben zajlik. Hiányoznak a nagyszabású diplomáciai látogatások, a látványos beruházások vagy az olyan feltűnő befolyásolási stratégiák, amelyek máshol jellemzők, mint például Magyarországon vagy Szerbiában. Ennek ellenére Kína módszeres hálózatépítése az üzleti, kulturális, akadémiai és politikai szférában Bulgáriában is nyomot hagy. Míg a politikai vezetők és a közvélemény továbbra sem tekinti Kínát fenyegetésnek, az ország kapcsolatépítési modellje jelentős hatásokkal járhat hosszú távon Bulgáriában is, különösen, ha a geopolitikai rivalizálás Kína és a Nyugat között tovább éleződik. Az alábbi cikk a Choice legfrissebb anyagának feldolgozásával készült.

Kína a radar alatt

A bolgár politika eddig csak korlátozottan volt tudatában a Kína által jelentett stratégiai és gazdasági kihívásoknak. Számos politikai személyiség, beleértve az önkormányzati szintű politikusokat is, továbbra is növekvő fogékonyságot mutat a Pekinggel való szorosabb kapcsolat iránt.

Az ország külpolitikai vitáiban a kínai kapcsolatok szinte alig jelennek meg, ami részben a belpolitikai instabilitás következménye. Az elmúlt három év során hét parlamenti választás zajlott le, kormányalakítási kudarcokkal, Kínában ilyesmire természetesen nem panaszkodnak. Bulgáriában viszont ez azt eredményezte, hogy az ország a belső politikai válságkezelésre összpontosított. Ez nemcsak a külpolitikai prioritások háttérbe szorulásához vezetett, hanem egy átfogó kínai stratégia kialakításának elmaradásához is.

A politikai pártok programjaiban a Kína irányába való viszony alig kapott figyelmet. Az októberi választások során mindössze a „Folytatjuk a Változást–Demokratikus Bulgária” koalíció említette Kínát, és ezt is csupán azzal a megjegyzéssel, hogy az együttműködésnek összhangban kell lennie az EU külpolitikai irányelveivel. Más pártok teljes mértékben mellőzték a témát.

Kínai források szerint a 2019-es találkozón a kínai elnök hangsúlyozta, hogy hazája kész megerősíteni a fejlesztési stratégiák összehangolását Bulgáriával, és javítani az infrastruktúra-építés összekapcsolását (Forrás: CGTN)

Ez az általános érdektelenség azonban nem vonatkozik minden politikai szereplőre. Rumen Radev bolgár elnök, aki 2019-ben stratégiai partnerségi szintre emelte a kínai-bolgár kapcsolatokat Hszi Csin-pinggel, továbbra is szorgalmazza a kétoldalú kapcsolatok elmélyítését. Legutóbbi, a diplomáciai kapcsolatok évfordulóján tett nyilatkozata szerint Kína „stratégiai partner” Bulgária számára. Ilijana Jotova alelnök is hasonlóan vélekedik, és a két ország közötti bizalom és barátság erősítését hangsúlyozza.

Az oroszbarát politikai csoportok – például az „Újjászületés” párt, amelynek vezetője, Kosztadin Kosztadinov, aktívan támogatják az Övezet és Út Kezdeményezést (BRI) – szintén fontos szereplők a kínai kapcsolatokban. A Bolgár Szocialista Párt pedig 2024-ben kínai delegációt hívott meg Szófiába, hogy gazdasági együttműködésről tárgyaljanak. Ezek a politikai lépések azt jelzik, hogy bizonyos körökben a Kínával való kapcsolatokat pozitívumként értékelik, akár az EU és az Egyesült Államok szövetségi politikájával szemben is.

Kínában létezik egy olyan rendszer, amelyben egyes tartományokat vagy városokat bizonyos régiókkal vagy országokkal kötnek össze. Ezt a rendszert gyakran a „provincial diplomacy” (tartományi diplomácia) koncepciójának nevezik, Közép- és Kelet-Európát a jelek szerint Ningbóra osztották ki, ez a kép egy tavalyi ningbói CEE-vásáron készült (Forrás: X platform, Insight Ningbo)

Önkormányzati szinten a helyi hatóságok Bulgária-szerte üdvözölték a kínai küldöttségeket, és támogatták a Pekinghez kapcsolódó különböző kulturális, tudományos és üzleti kezdeményezéseket. Ilyen például a Konfuciusz Intézetnek otthont adó Veliko Tarnovo Egyetemen rendezett nemzetközi konferencia a Közép- és Kelet-Euorópa, valamint a Kína közötti kapcsolatokról; egy kínai gyógyászati központ megnyitása Panagyurishteben; a kínai befektetések bevonzására irányuló erőfeszítések a Pavel Banya-i rózsaolaj-finomítóba; valamint az évente emgrendezésre kerülő momchilovtsi éves joghurtfesztiválba, amely Bulgáriát képviselte a 2024-es Ningbo-i Tengeri Selyemút kulturális és turisztikai kiállításon.

Nagy várakozások, vegyes eredmények

A bolgár kormány és az üzleti élet vezetői általában kritikátlanul viszonyultak Kínához, a jövedelmező befektetések és a gazdasági együttműködés reményeire összpontosítva, és nem veszik teljes mértékben figyelembe az ezzel járó kockázatokat, különösen a Kína és a Nyugat közötti geopolitikai rivalizálás közepette. A kínai-bolgár gazdasági fórumok azt a célt szolgálják, hogy elősegítsék az együttműködést a mezőgazdaság, az infrastruktúra és az energia területén.

A Konfuciusz Intézetnek otthont adó Veliko Tarnovo Egyetem (Forrás: Konfuciusz Intézet)

A 2024-ben Szófiában megrendezett bolgár-kínai üzleti fórumon és a vezető kínai vállalatok kiállításán Petko Nikolov, megbízott bolgár gazdasági miniszter kiemelte, hogy Bulgária támogatja a Övezet és Út Kezdeményezést, amely lehetőséget kínál a Kínába irányuló bolgár export bővítésére, ezért Bulgáriát kulcsszereplővé kell tenni a Selyemút mentén megvalósuló infrastrukturális projektek fejlesztésében.

A mezőgazdasági minisztérium a maga részéről kiemelte Bulgária vezető szerepét a mezőgazdasági exportban a közép- és kelet-európai térségen belül, és Szófia mezőgazdasági együttműködésére összpontosított, ami a Pekinggel való „egyenrangú partnerségen” alapul.

Ezenkívül a bolgár földművelésügyi minisztérium egyik alosztálya, amely a Kína, valamint a közép- és kelet-európai országok közötti mezőgazdasági együttműködés előmozdítására törekszik, egy 2024-ben szervezett bolgár-kínai üzleti fórum eredményeként együttműködési megállapodás kötött a Sanghaji Nemzetközi Kereskedelmi Kamarával. Ugyanakkor az idegenforgalmi minisztérium azzal érvelve támogatta a kapcsolatok elmélyítését, hogy az megszilárdítja a „hagyományos barátságot” a két ország között.

A bolgár üzleti szövetségek hasonló buzgalmat mutattak a Kínával való kapcsolatok elmélyítése iránt. Az InvestBulgaria Ügynökség kínai kormányzati delegációkat fogadott 2023-ban, és találkozót szervezett a Kínai Nemzeti Bank, a bolgár innovációs és növekedési minisztérium és a Bolgár Fejlesztési Bank képviselőivel, hogy megvitassák a közös befektetési projektek lehetőségeit.

A Bolgár Kereskedelmi és Iparkamara rendszeres találkozókat tart kínai partnereivel, és olyan eseményeken vesz részt, mint a 2024-es Kínai Nemzetközi Befektetési és Kereskedelmi Vásár. Ugyanebben az évben a Bolgár Statisztikai Intézet először tartott találkozót a kínai Nemzeti Statisztikai Hivatallal.

Az erőfeszítések ellenére a kínai befektetések Bulgáriában egyelőre negatív következményekkel jártak. Az Institute for Global Analytics 2021-es jelentése szerint a kínai befektetések a mezőgazdaságban, az autógyártásban, az infrastruktúrában és az energetikában általában pénzügyi veszteségekhez vezettek, a helyi foglalkoztatás vagy ipari kapacitás minimális javulása mellett.

További projektek is létesülnek, a Shanghai Unison Aluminium Products például elektromos járművek (EV) alkatrészeinek gyártására szolgáló üzemet nyit a Plovdiv melletti különleges gazdasági övezetben, leányvállalata, a ZS Europe pedig 2024 végére tervezi az autóakkumulátor-gyártás kiterjesztését. Míg Kína korábbi befektetése a bolgár autóiparban a Litex Motors 2017-es csődjéhez vezetett, az InvestBulgaria ügynökség üdvözölte ezeket az új beruházásokat.

Hasonlóképpen, egy biomassza-alapú energiatermelő üzem 2023-ban kezdte meg működését Sviloza városában, kínai finanszírozással, bár az befektetések több mint 50%-át ugyan maga Sviloza biztosította, az üzem azonban továbbra is nyersanyaghiánnyal küzd.

Az alapok lefektetése

Kína kulturális térnyerése Bulgáriában bővült, különösen az akadémiai és a médiaszférában, bár a közbeszédben továbbra is nagyrészt kívül marad főáramon. A bolgár és a kínai egyetemek közötti akadémiai együttműködés növekedett, ami közös kutatásokat, tudományos látogatásokat, konferenciákat és diákcseréket foglal magában. 2024 elején négy kiemelkedő bolgár egyetem akadémiai delegációja látogatott Kínába a kétoldalú együttműködés elmélyítése céljából.

A bolgár Nemzeti Tudományos Alap szintén támogatta a bolgár és a kínai tudományos közösségek közötti kapcsolatok kiépítését. Iskolai szinten Bulgária első, 2015-ben alapított kínai magániskolája intenzív kínai és orosz nyelvi képzést kínál, és olyan intézményekkel tart fenn partnerséget, mint az Orosz Kulturális-Információs Központ és a Pekingi Külföldi Tanulmányok Egyeteme.

A média is egyre inkább részt vesz a kínai narratívák terjesztésében. A China Radio International tartalmait például rendszeresen közli a 24 Chasa, az egyik legnagyobb példányszámú napilap Bulgáriában. Ezenkívül 2023-ban a Bolgár Újságírók Szövetsége az Összkínai Újságírók Szövetségével együttműködve Bulgária-Kína médiaközpontot hozott létre az újságírói cserekapcsolatok fokozása érdekében.

Az oroszbarát kiadványok kínai álláspontokat is terjesztenek. A Pogled.info például külön rovattal foglalkozik Kínával, és a China Media Grouppal közösen szervezett vitáknak ad otthont. Martin Karbovszki bolgár újságíró, akinek jelentős tábora van a YouTube-on, Kínával foglalkozó sorozatot jelentetett meg, és gyakran készít interjúkat Kína bulgáriai nagykövetével.

Geopolitikai kihívások

Bulgária és Kína kapcsolatának fokozódása jelentős geopolitikai következményekkel járhat. Az ország politikai nyitottsága és gazdasági várakozásai lehetővé teszik Kína számára, hogy megerősítse jelenlétét, ami hosszú távon gazdasági függőséghez vezethet. Az eddigi tapasztalatok, például más közép-kelet-európai országok példái, ahol Kína „romboló tőkéje” dominált, intő jelek lehetnek Bulgária számára is.

Kapcsolódó cikk

Szerbia lesz a balkáni Hongkong, Magyarország pedig a kínai ugródeszka Európa felé

A nyugati szövetségesek, különösen az Egyesült Államok, egyre szigorúbb álláspontot képviselnek Kínával szemben, és a Trump korszakban ez még inkább ebbe az irányba mozdulhat el. Bulgária érdeklődése a kínai elektromos járművek gyártása iránt szembe mehet az EU tarifaszabályaival és az amerikai politika elvárásaival. Az ilyen projektek Szófiát olyan országok mellé állíthatják, mint Magyarország, amely Kína kulcsfontosságú partnere az EU-ban.

Mint korábban már beszámoltunk róla, Kína november 30-tól 2025. december 31-ig kilenc országra, ezek között Bulgáriára (továbbá Romániára, Horvátországra, Montenegróra, Észak-Macedóniara, Máltára, Észtországra, Lettországra és Japánra) is kiterjeszti a vízummentességi politikáját, amiből akár az is következhet, hogy elmélyül a Kína és Bulgária közötti diszkrét kapcsolat, miután ezt bolgár részről nem is nagyon elleneznék.