Szerb törvényjavaslat, amely újabb problémákat hordoz magában

Újabb fejezetéhez érkezhet a Koszovó és Szerbia közötti kibékíthetetlen ellentét, miután Szerbia úgy érezheti, hogy Donald Trump győzelmével lépéselőnyhöz jutott. A nemzetközi közösség eddig nemigen támogatta a szerbiai javaslatokat, a megváltozott körülmények között azonban a szerbek bátrabban kezdeményezhetnek, és újabb eszközöket vethetnek be, amelyek lehet, hogy megint csak nem előre visznek. A legújabb belgrádi bejelentés ismét csak árnyékbokszolás, a szerb vezetés ugyanis olyan bíróság és ügyészség felállítását tervezi, amely kizárólag Koszovóban elkövetett bűncselekményekkel foglalkozna. Ez a lépés azonban aligha a megoldást szolgálja, csak tovább mélyíti a verbális lövészárkokat.

Egy törvényjavaslat

A szerb kormány október 28-án – mindössze néhány nappal az újvidéki tragédia előtt – elfogadta a Koszovó területén elkövetett bűncselekmények elbírálására vonatkozó törvényjavaslatot, ami mondjuk az egyre inkább radikalizálódó belgrádi vezetés esetében nem meglepő.

Ennek értelmében a belgrádi Felsőbb Bíróság és Ügyészség keretében külön osztályokat hoznak létre, amelyek kizárólag azoknak a koszovói bűncselekményeknek a vizsgálatával foglalkoznak, amelyeket a koszovói függetlenség kikiáltása óta követtek el a delikvensek. Abba most nem megyünk bele, hogy bizonyára vannak már elévült cselekmények is, mert a javaslat nem jogi, hanem politikai célokat szolgál.

Szerbia és Koszovó nemzetközi jogi értelemben történő szétválasztásához azt a részt is törölni kell a szerb alkotmányból, hogy a Szerb Köztársaságnak két autonóm tartománya van, Vajdaság és Koszovó és Metohija

A különleges osztályokon dolgozó bírák és ügyészek 50%-os fizetésemelésben, vagyis extra jutalomban részesülnek, ha a kormány számára kiemelt ügynek számító koszovói kérdésekkel foglalkoznak, ami az ország lakossága számára jelzi, hogy ha a nacionalizmusról, vagy fogalmazzunk lágyabban – a nemzeti öntudatról – van szó, akkor erre olvasatlanul szórják a pénzt.

Az új törvény politikai indítékai teljesen világosak, miután Belgrádban úgy vélik, hogy a lépést a szerb megfogalmazás szerint a „Koszovó és Metóhia Autonóm Tartomány területén tapasztalható emberi jogsértések növekedése” indokolja.

A szerbek ezzel a jogi mesterkedéssel szeretnék tompítani a fel-felmerülő koszovói követelések hangját, hogy Szerbia törölje az alkotmányából azt a mondatot, miszerint Koszovó és Metohija Szerbia része, pedig már 20-25 nem az, és nem is igen van esély rá, hogy hamarosan az lesz, békés úton biztosan nem.

Mivel a jelenleg hatályos alkotmány szerint a terület Szerbiához tartozik, és ha a mostani belgrádi kormányon múlik, akkor ez örökre így marad, miközben a Kumanovói Megállapodás 1999-es aláírása óta a szerb állam intézményei nincsenek jelen Koszovó területén, ezért Belgrádban a koszovói kormányt adminisztratív közigazgatási szervnek nevezik, Koszovó határait pedig adminisztratív határoknak, ugyanúgy, mint az oroszok az ukrajnai inváziót különleges hadműveletnek.

A szerbiai alkotmány 11-dik cikkelye értelmében a Szerb Köztársaság szekuláris ország, és ennek értelmében az egyházak és a vallási közösségek elkülönülnek az államtól. Egyetlen vallás sem tekinthető államvallásnak vagy államilag kötelezőnek

Gyakorlati akadályok

Szerbia a Kumanovói Megállapodás értelmében nem rendelkezik rendőri jelenléttel Koszovóban, ami a különleges bíróság és ügyészség létrehozását követően komoly akadályokat jelenthet a bűnügyi nyomozások lefolytatásában, hiszen a gyakorlatban a rendőrség támogatja az ügyészségi munkát.

A rendőrség nélkül az új törvény csak elméletben tűnik megvalósíthatónak, vagy talán még úgysem, és csak növekszik a balkáni abszurditások száma, amelyeknek se végük, se hosszuk.

Radovan Lazić, a Szerbiai Ügyészek Szövetségének tagja a belgrádi NIN-nek úgy nyilatkozott, hogy valós rendőrségi együttműködés hiányában a nyomozások végrehajtása rendkívül bonyolulttá válik, vagyis – tegyük hozzá – szinte kivitelezhetetlen, a törvény pedig szembe mehet a Brüsszeli Megállapodással, amely korábban már integrálta a szerb igazságszolgáltatási rendszert a koszovóiba.

Tehát a törvényjavaslat inkább hátra megy, és nem előre.

Lásd a szerb alkotmány már idézet pontját

Feltételezzük, hogy ha valami csoda folytán a nyomozást le is lehetne folytatni helyszínen lévő rendőrség nélkül, felmerül a kérdés, hogy miként nézne ki a bírósági eljárás koszovóiak, vagyis – ne legyünk naívak – a koszovói albánok feletti ítélkezésre létrehozott bíróságon, merthogy a rendőrségnek a bizonyítékgyűjtés mellett az is a feladata, hogy előállítsa azokat a vádlottakat, akik megtagadják, hogy önként a szerb nyomozóhatóság rendelkezésére álljanak, vagyis minden esély meg van rá, hogy az összes ilyen bírósági eljárás üresszéki tárgyalás lenne.

Ha a szerbek tovább feszegetik ezt a kérdést, minden kétséget kizáróan még egyszer lábon lövik magukat, mint ahogy azt tették a koszovói rendőrségből történt kivonulásuk alkalmával, mert csak felhívják a figyelmet a szerb alkotmány első mondatára, amely szép cirill betűkkel tartalmazza a Koszovóval kapcsolatos szerb álláspontot.

Persze a szerb alkotmányt előbb vagy utóbb módosítani kell, ha Szerbia uniós felvételére netalán sor kerülne, ami az ezzel kapcsolatos lózungok ellenére egyáltalán nem fenyeget a közeljövőben, Szerbia ugyanis aligha csatlakozhat az EU-hoz úgy, hogy az alkotmányában egy másik tagállamot a saját részének tekint, mert ezzel az erővel a magyar alkotmányba is be lehetne venni, hogy Erdély, vagy netalán a Vajdaság Magyarország része.