A montenegrói egy félmilliós büszke nemzet

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

2023-ban tartottak népszámlálást Montenegróban, amelynek az eredményei október 15-én láttak napvilágot. Mi változott? Hova tart a fekete hegyek országa? Elemzés egy népszámlálásról.

A legfontosabb adatok

A népszámlálást 2021-ben kellett volna elvégezni, de először a COVID-járvány, majd az ellenzék bizalmatlansága és az adatok meghamisításának gyanúja miatt elhalasztották 2023-ra.

Aztán végül idén az ellenzék kezdeményezésére az állampolgárok lehetőséget kaptak akár arra is, hogy szoftverrel ellenőrizhessék a népszámlálás eredményeit, amit közel 20 ezren meg is tettek.

A népszámlálás nem csak az első olyan összeírás volt, ahol az ebben érdekeltek ellenőrizhették az eredményeket, hanem az utolsó is, hiszen a MONSTAT (Montenegrói Statisztikai Hivatal) vezetője jelezte, hogy többé nem lesz ilyen lehetőség, tekintve, hogy senki sem jelentett semmiféle visszaélést.

Értelemszerűen az utolsó, 2011-es népszámlálással állította mindenki párba a 2023-as népszámlálás eredményeit. A népszámlálás során a nemzeti hovatartozásra, valamint a vallásra, anyanyelvre és a beszélt/használt nyelvre vonatkozó kérdések esetében a válaszadás önbevalláson alapult.

Ahogy várható is volt, számos politikai párt használja a továbbiakban a népszámlálás eredményét saját politikai érdekeinek megfelelően, valamint a következő népszámlálásig hivatkozási alap is lesz számos tekintetben.

A népszámlálás során 623 633 lakost számoltak meg Montenegróban, akik közül 90,73%, azaz 565 804 fő rendelkezik kizárólag montenegrói állampolgársággal.

A külföldiek közül legtöbben oroszok, közel tizennégyezren tartózkodnak az országban, míg tizenháromezer szerbet is találhatunk a felmérés szerint a fekete hegyek között. Fontos, hogy ez csak azokra vonatkozik, akik egyetlen állampolgárságot tudhatnak magukénak.

A legfontosabb mutató, hogy a kis ország lakosságának többsége, mintegy 41 százaléka montenegróinak vallja magát. Ez ugyanakkor annak fényében mindenképpen figyelemreméltó, hogy a 2011-es népszámlálás során körülbelül 45 százalék vallotta magát montenegróinak.

Montenegróiak a világban (Forrás: Wikipédia)

Ezzel szemben a magukat szerbnek vallók aránya a társadalmon belül 32,9 százalékra emelkedett a 2011-es 28,7 százalékról. Ezen túl a lakosság 9,45 százaléka bosnyáknak, 4,97 százaléka albánnak vallotta magát.

Megjegyzendő, hogy a szerbiai statisztikai hivatal adatai szerint ugyanakkor mintegy 20 ezer montenegrói él Szerbiában, többségük Belgrádban és Vajdaságban.

Kinek jó ez?

A nyelvre vonatkozó kérdésre a lakosok 36,2 százaléka azt válaszolta, hogy a montenegrói nyelvet beszéli, 43,5 százaléka pedig azt, hogy szerbül beszél. Az előző népszámláláskor az állampolgárok 36,9 százaléka beszélt montenegróiul, 42,8 százaléka pedig szerbül.

A két nyelv között nyelvjárási különbséget vannak, a montenegrói nyelv lágyít, akárcsak a boszniai szerb vagy a horvát, és elvben nem használja a latin írásmódot, de ez a digitális korban nem teljesen igaz.

A szavak kiejtésében és dinamikájában van némi különbség, a szókészlet szinte ugyanaz, beleértve természetesen a lágyítást, például a hírek szó a szerbben vesti, a montenegróiban vijesti formát ölt, cirill írásmódban szerbül вести, montenegróiban вијести.

Montenegró nyelvhasználat szerint a 2011-es népszámlálás alapján

Az élőbeszédben a hanglejtés, a gesztikuláció és nem utolsó sorban a habitus alapján a legtöbb esetben megállapítható, hogy ki melyik nemzethez tartozik, ők maguk pedig szinte száz százalékos pontossággal meg tudják mondani a másikról, hogy melyik néphez tartozik, a montenegróiaknál jóval erősebb a „dinári beütés”, amit Jovan Cvijić szerb geológus és geográfus határozott meg.

Talán nem meglepő, de várhatóan a montenegrói szerb pártok két szempontból is kiemelten kezelik a népszámlálás eredményeit.

Az egyik az, hogy már mérhetően is nagyobb politikai bázisra tudnak támaszkodni, és valószínűsíthető az is, hogy megerősödik az országban ennek megfelelően a nemzeti alapú politizálás, hiszen képzeljük csak el azt, ha az ország magát szerbnek valló népessége egy irányba szavazna.

Ennek megfelelően várható, hogy a szerb pártok egyre inkább erősítik az ilyen irányú üzeneteiket, főként, ha ez megmutatkozik a szavazatokban is.

Ennek fényében kiemelten fontosak azok a politikai irányvonalak, amelyek felsejlettek az elmúlt hónapokban a montenegrói szerb pártok háza tájáról. Legyen szó akár az állampolgársági törvénnyel kapcsolatos kérdésekről, vagy akár arról, hogy a montenegrói szerb politikusok meglehetősen kétértelműen járnak el, ha az állam képviseletéről van szó.

Mi lesz veled Montenegró?

Túl a vélt vagy valós politikai következményeken egy másik fontos eleme is felmerülhet a népszámlálás adatainak. Ez pedig az előregedő társadalom, miszerint az átlagéletkor 40-re nőtt a korábbi 37-ről, míg a 30 alatti népesség 12 százalékkal csökkent.

Ezeknek a folyamatoknak nem csak a hagyományos következményeivel kell szembenéznie Montenegrónak, hanem felmerül egy másik probléma is. Már régóta visszatérő gond lényegében minden területen az országban, hogy nincs megfelelő számú utánpótlás.

Ez nem csak az ország mindennapi életében jelenik meg, de még az európai uniós integráció folyamatában is, hiszen gyakran merül fel az akadály, hogy Podgoricának már jelenleg sincs bizonyos reformfolyamatok elvégzéséhez megfelelő kapacitása (szakemberek hiányoznak a rendszerből), ami az európai uniós integráció irányába haladva szükséges lenne.

Összességében a népszámlálás eredményei nem túl biztatók a montenegrói államiság szempontjából. Várhatóan az amúgy is ingatag lábakon álló kormánykoalíció megpróbálkozik valamiféle szakpolitikai tervvel előállni, ugyanakkor az is borítékolható, hogy a montenegrói szerb pártok a népszavazás eredményének fényében a továbbiakban egyre inkább a szerb nemzeti tudatra építik a politikájukat.