Szlovéniában is nagy a para a horvát ingatlanadó miatt

Most már látom sötét végem: a kötelességtudatba pusztulok bele: egy szép napon egyszer csak felrobban az agyam, mert olyasmiről írok, ami piszokul nem érdekel. Itt van ez a horvát ingatlanadó, például. Ez ügyvédeknek, könyvelőknek való izé, rajtuk kívül esetleg még feltűnően jómódú embertársainkat érdekli, akik úgy szaporítják a pénzüket, hogy befektetnek ide-oda, mondjuk adriai ingatlanba. A felső középosztályba és az alsó milliomosok kasztjába sorolható népek most jajveszékelnek Szlovéniában is, ahol szép számban akadnak olyanok, akik az Adrián vásároltak valamilyen vityillót.

Mit mond a Delo?

A régi szép időket visszaidéző nevű szlovén napilap (a Delo lefordítva Munka) híradása szerint a bejelentett ingatlanadótól, amely jövő év január 1-jén lép életbe Horvátországban, nemcsak a horvát, hanem a külföldi ingatlantulajdonosok is tartanak.

Ez különösen igaz a szlovénokra, akik az elmúlt években ingatlanokat vásároltak a horvát tengerparton. Nem hivatalos adatok szerint a Horvátországban (is) élő szlovénok mintegy 115 ezer ingatlannal rendelkeznek, amelyek többsége a tengerparton található.

Csak 2023-ban a horvát adóhatóság adatai szerint valamivel kevesebb, mint 3400 ingatlant vásároltak a szlovénok Horvátországban. 2022-ben ez a szám mintegy 3300 volt, 2021-ben pedig körülbelül 2300.

Kapcsolódó cikk

Ismét adóreform, Rimac miatt változik a közlekedésbiztonsági törvény

Az ingatlanügynökök szerint a szlovén vásárlók leggyakrabban úgy döntenek, hogy a tengerparton vesznek ingatlanokat, nevezetesen apartmanokat. Becslések szerint legfeljebb egynegyedük befektetésként vagy bérbeadásra vásárol ingatlant, míg a többiek saját igényeik kielégítésére, mondjuk nyaralásra.

A szlovén ingatlankereskedők a napokban rojtosra beszélték a szájukat, hogy megnyugtassák a kedves vevőket, mondván, hogy nem látnak okot arra, hogy ingatlanjaik értéke csökkenjen az adók miatt, különösen azoké, amelyeket leggyakrabban szlovének vásárolnak, mert számuk egyébként is korlátozott.

Szlovéniában különben, akárcsak Horvátországban, az ingatlaniparban már egy ideje észrevehető a tendencia, hogy a tőke a bankokból az ingatlanokba helyeződik át.

A szlovén vásárlók elsősorban a horvátországi árak stabilizálódása miatt fektetnek be ingatlanokba Fiume (Rijeka) környékén és Isztriában, elsősorban az apartmanok kiadásának jó lehetősége, azaz a jó megtérülés miatt.

A horvát ingatlanadó most egy kicsit módosította az egyenletet, de várhatóan a szlovénok érdeklődése Horvátország iránt aligha csökken.

Így az év első felében a tavalyi évhez képest 20 százalékkal nőtt a szlovén vásárlók horvátországi ingatlanokkal kapcsolatos megkereséseinek száma.

Ez a tendencia azt jelzi, hogy idén is a szlovénok vezetnek a horvát tengerparton az ingatlanvásárlók között – írta nemrég megjelent blogjában a Crozilla online ingatlankereső az Indomio hálózat adataira hivatkozva.

Nem nehéz kitalálni, hogy ez a szoba milyen célt szolgál (Forrás: Screenshot)

Az adatelemzés szerint a szlovén ügyfelek számára a legkívánatosabb régiók Isztria, a Kvarner-öböl és Dalmácia, ezen belül pedig Krk szigete.

Mivel a szlovének hajlandóak többet fizetni a jó helyen lévő minőségi ingatlanokért, jelentősen befolyásolják az árak növekedését a horvát tengerparti ingatlanpiacon, helyettesítve a németeket, akik néhány évvel ezelőtt ehhez hasonló hatást gyakoroltak az árakra.

Összehasonlításképpen, az olasz piacon, a Szlovéniához közeli régiókban az átlagos ingatlanárak sokkal alacsonyabbak, mint a horvát tengerpart népszerű desztinációin: Emilia-Romagna régióban az átlagos négyzetméterenkénti ár 2 217 euró, Friuli-Venezia Giuliában 1 830 euró, Venetóban pedig 2 235 euró az Immobiliare.it portál adatai szerint.

Ha valaki úgy érzi

Ha valaki a fentieket olvasva úgy érzi, hogy feltétlenül tengerparti ingatlanra van szüksége – adó ide, adó oda – a szlovén tengerparton például változatosak az árak.

Az Indomio.si portál adatai azt mutatják, hogy a Goriška régióban az átlagos négyzetméterenkénti ár 1 578,48 €/m², míg az Obalno-kraška régióban az átlagár magasabb, mint a horvát tengerparton – akár 3 770,14 €/m² is lehet.

Szlovéniában az ingatlanadót (még) nem vezették be, bár voltak ilyen kísérletek, és idén is beszéltek egy ilyen adó valamilyen változatának bevezetéséről.

Az ok hasonló a horvátországihoz – rengeteg az üres lakás. A becslések szerint Szlovéniában minden ötödik lakás üres.

Érdekes módon Szlovéniában még 2014-ben, Alenka Bratušek miniszterelnök próbált ingatlanadót bevezetni. Röviddel elfogadása után, mielőtt elkezdték volna alkalmazni, az ingatlanadóról szóló törvény az Alkotmánybíróság elé került, ahol csúfosan elbukott.

És ennyit az adóügyekről. Pénteken, ha nem lőnek le időközben valamilyen szépreményű politikust, arról fogunk értekezni, hogy az Európai Parlament alagsorában valószínűleg egy nagy teljesítményű agymosó berendezés “rejtőzködik”.