Ismét adóreform, Rimac miatt változik a közlekedésbiztonsági törvény

Néhanapján Rókusra is rájár a rúd. Vannak rémisztően unalmas dolgok, amiket nem lehet sem elhülyéskedni, sem hanyagolni, mint például a legújabb horvát adóreform, amelyet Marko Primorac pénzügyminiszter mutatott be hétfőn Zágrábban. Bevezetőjében a pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a kormány 2016-tól folyamatosan igyekszik csökkenteni a polgárok adóterheit, és hogy az elmúlt nyolc évben mintegy 2 milliárd eurót sikerült lefaragni a köznép által adó fejében befizetett összegből.

Középpontban az ingatlanadó

A pénzügyminiszter szerint hat jogszabályt módosítanak: a helyi adókról, a jövedelemadóról és a járulékokról szóló törvényt, valamint az általános adótörvényt, továbbá az adóigazgatásról és az általános forgalmi adóról szóló jogszabályt.

Az igazságosabb adórendszert Marko Primorac pénzügyminiszter vezette elő (Forrás: X platform)

Primorac szerint ennek az adóreformnak a legfontosabb része az ingatlanadó-rendszer javítása. A miniszter hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszakban az új beruházások és modernizáció helyett mind a vállalkozók, mind a polgárok az ingatlanok építésébe és vásárlásába fektették be a rendelkezésükre álló forrásokat.

A pénzügyminiszter szerint az ingatlanbefektetés olyan mértékben kifizetődő volt, hogy a piac nemkívánatos irányba kezdett mozogni. Az ingatlanokat befektetési céllal és spekulatív okokból kezdték vásárolni, ahelyett, hogy túlnyomórészt a lakhatási kérdés megoldása céljából fektettek volna bele.

– Mindez oda vezetett, hogy 600 000 üres, vagy csak rövid távú bérbeadásra használt ingatlanunk van, és ez egy olyan visszás helyzet, amelyet megfelelően kell kezelni. A reform célja az ingatlanpiaci egyenlőtlenségek csökkentése. Az ingatlanok ára nem fog drasztikusan csökkenni, ez nem is lenne kívánatos, de mindenképpen üzenetet fog küldeni

– jelentette ki Marko Primorac, akinek az előadását követően a tengerparton máris lázadoznak azok a “családi lakástulajdonosok”, akik mindössze egy-két kiadó lakással rendelkeznek, szerintük az adóreform a szállodáknak kedvez.

Elmondása szerint az adózás tárgyai elsősorban a lakóépületek lesznek, miközben a mezőgazdaságra, valamint a nem lakáscélú tevékenységekre használt ingatlanok ez alól mentesülnek. Az adót a tényleges használat kezdetétől kell megfizetni. A mentesség érdekében a tulajdonosnak évente legalább tíz hónapos hosszú távú bérleti szerződést kell kötnie a felhasználóval.

Az adók összege négyzetméterenként 0,6–8 euró lesz éves viszonylatban, és a helyi önkormányzatok jelölik ki a saját területükön a beszedési zónákat. Az ingatlanadó összegéről az önkormányzatoknak a következő év február 28-áig kell dönteniük 2025-re, és minden azt követő évre az előző év december 15-éig.

Az adót a 2025. március 31-i helyzet szerint határozzák meg. A helyi önkormányzatok az ingatlanadó-bevételek 80 százalékát, a központi kormányzat pedig 20 százalékát kapja. Ami a rövid távú idegenforgalmi bérlést illeti, ezt az idegenforgalmi fejlesztési index alapján határozzák meg.

A legfejlettebb idegenforgalmi régiókban ez 150 és 300 euró között lesz ágyanként, a második csoportba tartozók számára az adó 100 és 200 euró között mozog, a harmadik csoportban 30 és 150 euró között, a legkevésbé fejlett turisztikai területeken pedig 20–100 euró ágyanként.

Egyéb változások az adóreform következtében

Ezzel párhuzamosan csökkeni fog az alacsonyabb és magasabb jövedelemadó-kulcsok maximális összege is.

riamc kozpontwebp

Kapcsolódó cikk

ROBOTTAXI: Zágráb világelső lehet, főszerepben ismét Mate Rimac

Így 2025. január 1-jétől az önkormányzatok alacsonyabb, 15 és 20 százalék közötti, illetve magasabb, 25 és 30 százalék közötti kulcsot határozhatnak meg.

Zágráb városa esetében a javasolt tartományok 15 és 23 százalék, illetve 25 és 33 százalék között vannak a magasabb arány esetén.

További újdonság, hogy a külföldről visszatelepedő állampolgároknak öt évig nem kell jövedelemadót fizetniük. Ennek feltétele, hogy legalább két évet folyamatosan külföldön töltöttek. Az első reakciók szerint ezzel azokat a “hülyéket” büntetik, akik nem mentek el az országból.

Ugyanakkor nem mentesülnek az egészségügyi és nyugdíjellátások a járulékfizetés alól.

A robotizált járművek miatt változik a közlekedésbiztonsági törvény

A Rimac-féle robottaxik közeli feltűnése miatt a közúti közlekedésbiztonsági törvény több módosításával a belügyminisztérium megpróbálja tovább szabályozni az önvezető autók kérdését a horvát utakon. A jelenlegi törvény ugyanis előírja, hogy a járművezető vezetés közben köteles a vezetőülésben ülni és vezetni a gépkocsit, kivéve a teljesen automatizált járművek esetében.

A jövőben számos új szabályozás várható az ilyen járművek üzemeltetése terén.

– A közúti közlekedésben a mesterséges intelligencia technológia fejlődésének vagyunk tanúi oly módon, hogy olyan automatizált, vezető nélküli járműveket fejlesztenek ki, amelyek képesek lennének biztosítani a járművek teljes, folyamatos, dinamikus irányítását a közúti forgalomban való részvétel érdekében

– ismerteti a helyzetet a horvát belügyminisztérium.

A jogszabályi rendelkezések módosítása összhangban van az automatizált vezetés és az automatizált járművek területére vonatkozó európai uniós előírásokkal is. A legnagyobb újdonság az, hogy a balesetekért az önjáró járművek tulajdonosa lesz felelős.