Vučić aláírta a sorkatonaság visszaállítását

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A szerb elnök közölte, hogy a hadsereg főparancsnokaként és köztársasági elnökként hozzájárulását adta a 75 napos, rendes katonai szolgálat bevezetéséhez – vagyis út tett, mintha nem maga akarta volna leginkább a sorkatonaság visszaállítását. Szerbia a közelmúltban két fontos döntést hozott az ország védelmi politikájában, az egyik a Rafale-ok vásárlása, a másik pedig a sorkatonaság újbóli bevezetése, illetve helyreállítása, miután azt – a hivatalos megítélés szerint – 2011-ben csak felfüggesztették, de nem szüntették meg. Mondani sem kell, hogy az egyik lépés drágább, mint a másik, de hát a hivatalos mantra szerint egy „katonailag semleges országnak” erős védelemmel kell rendelkeznie. A sorkatonai szolgálat Szerbiában a férfiak számára 75 napos lesz, míg a nők továbbra is önkéntes alapon szolgálhatnak.

A szerb fegyverkezés értelme

Vučić szerint a döntés kulcsfontosságú Szerbia védelmi kapacitásainak növelése érdekében, de hangsúlyozta, hogy az ország nem támadó szándékkal cselekszik, csak elrettentő erejét kívánja megerősíteni azokkal szemben, akik Szerbiát fenyegetik.

– Nem akarunk senkit sem megtámadni, és nem is tesszük meg. De erős hadseregre van szükségünk, hogy elrettentsük azokat, akik minden nap fenyegetnek minket

– mondta Vučić a Katonai Egészségügyi Akadémia és a Katonai Akadémia kadétjainak tiszti rangba történő előléptetési ceremóniáján.

Kapcsolódó cikk

Szinte kész ténynek látszik a kötelező katonai szolgálat bevezetése Szerbiában

A szerb elnök azonban ezúttal is „bujtatott alanyban” beszélt, és nem nevezte meg azokat, akik minden nap fenyegetik a szerbeket, így hát teret adott a találgatásoknak.

A többség biztosan a koszovói albánokra asszociál, őket szokták ugyanis a legnagyobb ellenségként nevesíteni, Koszovó, akárcsak bármelyik másik szomszéd ország megtámadásával Szerbia azonban a NATO-val, illetve az Egyesült Államokkal találná magát szemben, Amerikát pedig Szerbia a következő két évezredben aligha tudja túlfegyverkezni, és akkor itt a vége a dalnak.

– Szeretném hinni, hogy Szerbia kormánya elfogadja ezt a döntést. Azt is szeretném hinni, hogy mindannyian megértik, mennyire szükségünk van az erős hadseregre, mennyire szükség van újabb fegyvervásárlásokra, fegyverek gyártására és alkotására

– mondta Vučić a szerb parlament épülete előtti ünnepségen, amivel azt is bizonyította, hogy alkotásnak tekinti a rombolásra szánt eszközök felhalmozását.

Vučićnak azonban nem kellett csalódnia, kijelentését követően a szerb kormány mindössze néhány órával később elfogadott egy határozatot, amely szerint a védelmi minisztérium megkezdheti a kötelező sorkatonai szolgálat újbóli bevezetéséhez szükséges eljárások előkészítését.

Nem feltétlenül népszerű lépés

A társadalmi támogatottság a sorkatonai szolgálat visszaállítása kapcsán meglehetősen magas. Egy korábbi felmérés szerint a fiatalok 72,5%-a (17–30 évesek) támogatta a kötelező szolgálat visszaállítását.

Ugyanakkor számos szakértő és katonai elemző arra figyelmeztet, hogy a valós részvételi hajlandóság alacsonyabb lehet, ha konkrétan megkérdeznék a fiatalokat, hogy vállalnák-e a sorkatonai szolgálatot, miközben a kormánypárti média folyamatosan az említett felmérésre hivatkozva azt hajtogatja, hogy a sorkatonaságot maguk a fiatalok is támogatják.

Kijött a lépés, két sötétbőrű szerb katona is van a menetelők között (Forrás: szerb elnöki Instagram)

Bár a társadalmi támogatottság magasnak tűnik, ugyanakkor számos gyakorlati akadály is felmerül a sorkatonai szolgálat visszaállítása kapcsán.

Katarina Đokić katonai elemző szerint a szerb laktanyák nagy része évek óta elhanyagolt állapotban van, és jelentős összegeket kell(ene) fordítani a felújításukra.

Az elmúlt évtizedekben a katonai egységek számát csökkentették, és számos katonai objektum használaton kívül áll, ami tovább nehezíti a regruták fogadását.

Emellett a megfelelően képzett személyi állomány hiánya is problémát jelent. Đokić szerint a kiképzésekhez szükséges altiszti és tiszti állomány feltöltése kritikus kérdés, különösen akkor, ha a kötelező szolgálat keretében jelentős számú sorköteles érkezik.

Pressburger Csaba vajdasági magyar újságíró szerint ha húsz évvel ezelőtt, egy szétesett ország romjain düledező államközösség félig-meddig még a Jugoszláv Néphadsereg profizmusára alapozó hadseregében is képtelen volt két hónap alatt kiképezni a kiskatonákat, vajon mire lesz elegendő a mostani kiképzés egy „még jobban lerohasztott ország impotens seregében, amelynek már kaszárnyája sincs elegendő”?

Pressburger szerint arra viszont kiválóan alkalmas lesz ez az – amúgy nevetségesen rövid, összesen két és fél hónapos –sorkatonai szolgálat, hogy egy utolsó lökést adjon mindazoknak a fiataloknak, akik egyébként is az emigráláson gondolkodtak.

Persze kik távoznak majd? Pressburger szerint elsősorban a magasan képzett, városi középosztálybeliek, akik egyébként se a jelenlegi rezsim szavazótáborát gyarapítanák. Értük viszont a kormányzat aligha hullajt könnyeket.

Vajon sikerül-e?

A katonai szolgálat újbóli bevezetését, illetve helyreállítását Szerbiában sokan a professzionális hadsereg kudarcának tekintik, és felmerült az is, hogy a sorkatonai szolgálat helyreállításával párhuzamosan a szerb kormányzat megszállt területnek nyilváníthatná Koszovót, de a fent említett katonai helyzetjelentés szerint, Amerika, stb. miatt ez legfeljebb a „feszültség fokozását” szolgálná.

Aleksandar Radić katonai elemző szerint a 75 napos időtartam túlságosan rövid a megfelelő katonai kiképzéshez, más országok tapasztalatai alapján legalább hat hónapra lenne szükség.

Radić arra is rámutatott, hogy bár a kötelező szolgálat visszaállítása jó kezdeményezés lehetne, a jelenlegi vezetés és a felelős személyek nem alkalmasak ennek hatékony végrehajtására.

Vučić elnök és a szerb kormány számára a következő hónapokban az lesz a legnagyobb kihívás, hogy egy olyan rendszert alakítson ki, amely megfelel a modern biztonsági kihívásoknak, miközben figyelembe veszi a fiatalok bevonásával kapcsolatos nehézségeket és a hadsereg jelenlegi infrastrukturális állapotát.

Hogy sikerül-e, és mindez mire jó? Erre mi is kíváncsiak vagyunk.