Szerbia
Ellepi a gaz és a por a vadonatúj Covid-kórházakat Szerbiában (2:1)
A belgrádi (Batajnica) és a kruševaci vadonatúj kórházi épületeket benőtte a gaz, bent pedig porosodnak a legmodernebb eszközök. A kruševaci Covid-kórház sorsáról a kormánynak kellett volna döntenie, ez azonban nem történt meg, most meg a miniszterelnök lett covidos. Az újvidéki Mišelukon működő kórház viszont úgy tűnik, jó példa lehetne. A Vajdasági Klinikai Központ és a tartományi kormány nem tétlenkedett és a 600 ággyal rendelkező egykori Covid-kórházra szinte azonnal lecsapott. Így most ott különböző szolgálatok működnek

Két kormánytag is ágynak dőlt, lemondták minden programjukat, mert pozitívak lettek a koronavírusra. Mindez csaknem egy évvel a koronavírus-járvány vége után történik Szerbiában, miután Joe Biden bejelentette, hogy beteg, lehet, hogy őt utánozzák? A Covid-járvány idején néhány hónap alatt hatalmas kórházépületeket építettek fel Szerbiában. A belgrádit (Batajnica) 2020 decemberében adták át, az újvidékit kicsivel később, 2021 szeptemberében. Utóbbi felépítése mindössze négy hónapba telt. Az országban összesen három Covid-kórház működött hivatalosan, megépítésükbe pedig 168 millió eurót fektettek. A járvány vége után viszont, 2023-ban már csak elvétve kezeltek bennük valakit, majd lakat került az épületekre. Kivéve az újvidékit, ahol jelenleg többek között a dialízisre szoruló betegeket látják el. Mindeközben a belgrádi és kruševaci vadonatúj kórházi épületeket benőtte a gaz, bent pedig porosodnak a legmodernebb eszközök.
Könyvek kedvezménnyelA BALK nem kalapozik, csak annyit kérünk tőled, hogy könyvet rajtunk keresztül vásárolj! Te kedvezményt kapsz, és mi is jól járunk. Könyvek kedvezménnyel, kattints ide!
Alcímek
Kórházak a város szélén
A szerb sajtó többízben is foglalkozott a Covid-kórházak állapotával és kihasználatlanságával. A hivatalos válaszok vagy elmaradtak, vagy arról szóltak, hogy nincsenek meg a megfelelő engedélyek, hiányzik a bútor, vagy éppen a megfelelően képzett szakemberekből van hiány.
Arra sem kapott választ egyetlen újságíró sem, hogy hová tűnt az egészségügyi személyzet ezekből a kórházakból, és pontosan mi akadályozza azok átminősítését és használatba vételét.
Miközben a mindössze pár éves Covid-kórházak épületei üresen tátonganak, több szerbiai városban, köztük vajdaságiban is, katasztrofális körülmények között kezelik a betegeket.

Az utolsó nem kapcsolta le a villanyt a kruševaci Covid-kórházban (korábbi felvétel, szerb kormány)
Sorolhatnánk a városokat, ahol a különböző osztályokon hullik a vakolat, a szülészeteken mállik a fal, a tüdőgondozóban pedig éppenséggel penészesek a falak, vagyis egyáltalán nincsenek meg a megfelelő körülmények a gyógyuláshoz.
Az ország több pontján ígérgetik, hogy nagyberuházások kezdődnek, így Kragujevacon, Požarevacon és Szabadkán is, a felújítás azonban sehogy sem akar elindulni.
Felújították viszont a vranjei kórházat, mégsem ér a helyieknek semmit, hiába van ugyanis készen az épület, nem kapták meg a megfelelő engedélyeket. Hogy pontosan miért, nem tudni.
Leskovacon például készen lettek a felújítással, csak közben a fűtésről megfeledkeztek, vagyis hiába áll ott az új épület, fűtés nélkül mit sem ér, azt pedig egyelőre nem oldották meg.
Nem tudni, kié, így senki sem használja
2023 júniusa óta Belgrádban, Batajnicán teljesen használaton kívül van a 42,9 millió euróból épült, 14 000 négyzetméter területen elterülő és 900 ággyal rendelkező kórház. A Covid-járvány idején nem kevesebb, mint 24 000 beteg fordult meg itt.
A legmodernebb műszerekkel felszerelt épület több mint egy éve tátong üresen, miközben az átminősítését már tavaly télre ígérték. Aztán idén februárban kiderült, hogy a telek, amelyre a kórház a járvány idején épült, amellett, hogy a Védelmi Minisztériumé, bizonyos magánszemélyek tulajdonában is van.

A batajnicai Covid-kórház fénykorában (Forrás: szerb kormány)
Májusban még arról volt szó, hogy ide költözik majd a fertőzőosztály, de végül ebből sem lett semmi, ahogyan abból sem, hogy a palliatív ellátásnak adjon helyet a kórház épülete, mert arra óriási igény lenne Szerbiában.
Hasonló a helyzet Kruševacon is. A két kórházban összesen 1500 ágy áll üresen. A kruševaciban csak a felszerelésre 10 millió eurót költöttek. Több száz lélegeztetőgép, monitor – alkalmazott és beteg viszont egy sincs bennük.
A belgrádi és a kruševaci Covid-kórházak megépítése és felszerelése 150 millió eurójába került az államnak. Az ellenzék szerint a felszerelés között vannak olyan orosz lélegeztetőgépek is, amelyeknek nincs megfelelő dokumentációjuk, engedélyeztetésük sem, és nem felelnek meg az európai feltételeknek és előírásoknak.
A kruševaci esetében az volt a terv, hogy a helyi kórházhoz csatolják, mintegy kiegészítve azt. Úgy képzelték, hogy olyan osztályokat alakítanak ki, amelyekből hiány van.
Márpedig van hiány, a palliatív ellátásból, a pszichiátria is tele van, de a belgyógyászat, kardiológia, hematológia, tüdőosztály is. A kruševaci Covid-kórház sorsáról a kormánynak kellett volna dönteni, ez azonban nem történt meg, most meg a miniszterelnök lett covidos.

Az akkor még épülő újvidéki Covid-kórház néhány évvel ezelőtt (Forrás: You Tube)
Az újvidéki Mišelukon működő kórház viszont úgy tűnik, jó példa lehetne. A Vajdasági Klinikai Központ és a tartományi kormány nem tétlenkedett és a 600 ággyal rendelkező egykori Covid-kórházra szinte azonnal lecsapott. Így most itt különböző szolgálatok működnek.
A dialízisközpont 33 ággyal rendelkezik, de van itt radiológiai ellátás, belgyógyászati ellátás, és 50 ágy a palliatív ellátást biztosítja. Emellett itt működik egy mentális egészségközpont is, amely egyedülállónak számít. Vagyis lenne kiről példát venni.
Tömegesen hagyják el Szerbiát
Habár az illetékes orvosi kamarának sincsenek hivatalos adatai arra vonatkozóan, hogy pontosan hány egészségügyi végzettséggel dolgozó szakember hagyta el az országot, becslések szerint az elmúlt tíz évben mintegy hatezer egészségügyi dolgozó emigrált.
Az állami szektorban jelenleg mintegy húszezer orvos dolgozik, vagyis pontosan ugyanannyi, mint 2021-ben, a járvány idején, amikor állítólag még több szakembert alkalmaztak, ráadásul azóta több alkalommal is vettek fel orvosokat, számuk mégsem növekedett.
Nemcsak orvos-, hanem nővérhiány is sújtja Szerbiát. 2021-es adat, hogy mintegy 43 ezer egészségügyi nővér dolgozik a szerbiai egészségügyben, de még több mint ötvenezerre lenne szükség, ha azt vesszük figyelembe, hogy Szerbiának 6,8 millió lakosa van, és az előírások szerint minden százezer lakosra 1400 egészségügyi nővérnek kellene jutnia.
Mindezeket az adatokat figyelembe véve érthetővé válik, miért nem tudták a nagyobb városokban gyorsan megoldani, hogy a Covid-kórházakba is megfelelő személyzetet biztosítsanak.
S akkor még arról nem szóltunk, hogy a nővérek átlagbére Szerbiában 77 ezer dinár (660 euró), a szakorvosoké pedig 130 ezer dinár körül alakul (1100 euró), míg az egészségügyben az átlagbér 85 ezer dinár (726 euró).
Könyvek kedvezménnyelA BALK nem kalapozik, csak annyit kérünk tőled, hogy könyvet rajtunk keresztül vásárolj! Te kedvezményt kapsz, és mi is jól járunk. Könyvek kedvezménnyel, kattints ide!

- Románia4 nap telt el azóta
Lemondott a román elnök – a politikai káosz nő
- Bosznia5 nap telt el azóta
Kinek jó, és kinek rossz az USAID megszüntetése a Balkánon?
- Szerbia6 nap telt el azóta
El a kezeket Vajdaságtól! – ez az új jelszó Szerbiában
- Koszovó7 nap telt el azóta
Megismétli-e az Önrendelkezés a 2021-es fölényes győzelmét?