DELO: Nincs racionális magyarázat arra, hogy Orbán miért tárta ki az ajtót az orosz kémek előtt

A ljubljanai Delo is beszámolt arról, hogy az orosz állampolgárokkal szembeni vízumkorlátozások enyhítéséről szóló döntésével Magyarország lehetővé teszi az orosz ügynökök számára, hogy különösebb nehézség nélkül beszivárogjanak a 27 uniós ország területére, amivel potenciálisan veszélyeztetik a tagállamok nemzetbiztonságát. A legismertebb szlovén portál szerint neves nyugati politikusok figyelmeztetései alapján arra lehet következtetni, hogy ez „reális veszély”. A Delo szerint „ezzel az EU legproblémásabb tagállama”, amely az ukrajnai orosz agresszió ellenére igyekszik baráti kapcsolatokat fenntartani Moszkvával, illetve Vlagyimir Putyin rezsimjével, a kritikusok szerint szélesre tárta kapuit potenciálisan több ezer orosz állampolgár előtt, akik közül néhányan vitatható személyek lehetnek.

Nyitott ajtó magyar módra

A NATO „nyitott ajtó politikáját” hivatalosan az 1990-es évek elején indította el. Ezt a politikát az 1991-es római csúcstalálkozón erősítették meg, amikor a szövetség kijelentette, hogy nyitott az együttműködésre és a tagságra azokkal az európai országokkal, amelyek készek és képesek teljesíteni a tagsággal járó kötelezettségeket és hozzájárulni az euroatlanti térség biztonságához.

Az első bővítés ennek a politikának a keretében 1999-ben történt, amikor Lengyelország, Magyarország és Csehország csatlakozott a szövetséghez.

Kapcsolódó cikk

Jobboldali győzelem Szlovéniában, Janša lemondásra szólította fel a baloldali kormányfőt

Magyarország most egy másmilyen gondolat keretében vezette be a „nyitott ajtó politikáját”, amely szerint az oroszok (és a fehéroroszok) mostantól úgynevezett nemzeti kártyát igényelhetnek, amelyekkel sokkal nagyobb előnyöket élveznek Magyarországon, mint az egyszerű vendégmunkások.

Ezzel kapcsolatban Végh Zsuzsanna, a German Marshall Fund Magyarország-szakértője a Delónak elmondta, hogy a nemzeti kártyával rendelkezők a gazdaság bármely ágazatában korlátozás nélkül foglalkoztathatók.

A szakértő szerint nincs szükségük külön indoklásra a munkáltatótól, és a nemzeti kártyák száma sincs korlátozva. Ők (a külföldi munkavállalók) „kezdetben két évre kaphatják meg a státuszt, majd bizonyos beilleszkedési kritériumok teljesítése nélkül további három évvel meghosszabbíthatják”.

A kártya birtokosai a családjukat is magukkal hozhatják, és szabadon mozoghatnak a schengeni térség többi országában, amelynek Magyarország is része.

A Delo megjegyezte, hogy ugyanez a státusz illeti meg Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia, Moldova és Ukrajna állampolgárait, az intézkedés kiterjesztése az orosz és fehérorosz kérelmezőkre mind a biztonsági szakértők, mind a vezető európai politikusok figyelmét felkeltette.

A Delo is beszámolt arról, hogy a magyar kormány döntésének ellentmondásos jellegét egyértelműen kiemelte Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) vezetője az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek írt levelében, és a Financial Times szerint sürgette, hogy az uniós vezetők októberi csúcstalálkozóján vesse fel a kérdést.

A brit lap által idézett Weber aggódik amiatt, hogy a magyarországi vízumpolitika enyhítése „kiskaput teremthet a kémtevékenységek számára, potenciálisan lehetővé téve sok orosz számára, hogy minimális ellenőrzés mellett beléphessenek Magyarországra”, valamint megkönnyítve a schengeni övezeten való áthaladást, amit a német kereszténydemokrata politikus „komoly nemzetbiztonsági kockázatnak” tart.

A legnagyobb európai politikai párt vezetője elvárja, hogy az EU vezetői azonnal „a legszigorúbb intézkedéseket hozzák meg a schengeni térség integritásának megőrzése, az ebből eredő biztonsági kockázat korlátozása és annak megakadályozása érdekében, hogy a tagállamok a jövőben hasonló kezdeményezéseket tegyenek”.

„Nincs racionális magyarázat”

A Delo megjegyzi, hogy az orosz állampolgárokra vonatkozó vízumkorlátozások enyhítése a legutóbbiak közé tartozik az elmúlt hetekben hozott ellentmondásos magyarországi döntések sorában.

A ljubljanai portál azt írja, hogy július 1-jén Magyarország vette át az EU Tanácsának – a három kulcsfontosságú európai intézmény egyikének – soros elnökségét, amelyet Orbán Viktor „békeküldetése” fémjelez, amely során a magyar miniszterelnök Kijev mellett Moszkvába és Pekingbe is ellátogatott, az EU-tagokkal vagy NATO-szövetségesekkel való előzetes egyeztetés nélkül.

A hivatalos Budapest többek között a Paks-2 atomerőmű építésével indokolta a vízumpolitika lazítását, de Végh Zsuzsanna szerint ez messze elmarad a racionális magyarázatoktól, hogy miért kell ilyen szélesre tárni az ajtót az orosz állampolgárok előtt, különösen az Orbán-kormány eddigi bevándorlásellenes álláspontját figyelembe véve.

– A Paks-2 erőmű építéséhez szükség lehet arra a speciális tudásra, amellyel az oroszok rendelkeznek az atomenergia területén, de ezekre a munkakörökre a toborzás a már meglévő keretek között, az előzetes korlátozások feloldása nélkül is történhetne

– nyilatkozta a German Marshall Fund Magyarország-szakértője, aki szerint Magyarország eddig azzal tűnt ki az EU-tagállamok közül, hogy nem alkalmaz proaktív megközelítést a területén folytatott orosz tevékenységek megfékezésére, az Orbán-kormány legutóbbi lépése pedig csak növelheti a szövetségesek aggodalmát az ország irányvonalával kapcsolatban.