A FÖLD LAPOS: Közszolgálati helyett állami médiája lett Szlovákiának

A régi államfő még aggályosnak tartotta a közszolgálati televízió és rádió átalakítását. Az új köztársasági elnök az utolsó pillanatban aláírta a menet közben finomított törvényt, így július 1-jétől a régi intézmény épületeiben, munkaerejével egy új intézmény létesült, de – ami talán a legfontosabb – új vezetőt is kapott.

A Föld lapos(?)

A felmérések szerint Szlovákiában a lakosság hosszú évek óta a közszolgálati média (RTVS) hírműsorait tartja a legobjektívebbnek. A 2023-ban kormányt alakító pártok mégis éppen a kiegyensúlyozottságot kérték rajtuk számon, többek között amikor az oltástagadó tartalmakat hiányolták a kínálatból.

Jó példa a kulturális államtitkár álláspontja is, aki szerint a közszolgálati tévében annak a véleménynek is teret kell biztosítani, hogy “a Föld lapos” (“Bizonyított dolog, hogy kerek a Föld? Járt Ön az űrben?” – kérdezte Machala a műsorvezetőtől…).

Mindenesetre a kormányban úgy érezték, hogy az RTVS állandó harcban áll velük.

Ľuboš Machaj: Kiszervezték alóla az intézményt

Az intézmény élére 2022-ben választották meg Ľuboš Machajt öt évre, akinek gyors leváltása jogi akadályokba ütközött volna, ezért inkább úgy döntöttek, hogy a régi intézményt egy az egyben megszüntetik, amivel megszűnik a tanács jelenlegi tagjainak és a régi vezetőnek a mandátuma is, a helyére pedig egy új intézményt hoznak létre, amelynek az élére már új vezetőt és új tanácsot lehet választani.

Régi terv

A közszolgálati médiáról szóló törvényt a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) által jelölt kulturális miniszter, Martina Šimkovičová terjesztette be. A szándék az SNS részéről már régóta érlelődött, legalább 2016 óta, de a harmadik Fico-kormány idején 2016 és 2020 között a Bugár vezette Híd miatt sok hasonló elképzelés futott zátonyra.

Fico negyedik kormányának megalakulása után, 2023-ban azonban felmelegítették ezeket az elképzeléseket, és mivel a Pellegrini vezette Hlas nem bizonyult hátráltató tényezőnek, a Fico vezette Smer pedig vendettára készült, neki is álltak a végrehajtásnak.

Ficonak személyesen is sok elszámolni valója volt az újságírókkal, akiknek egy részét mocskos szlovákellenes prostituáltaknak nevezte még 2016-ban. Az igazságügyi átalakítások és jogszabálymódosítások mellett a mediális viszonyok, ezen belül is a közszolgálati média átalakítását tekintették prioritásnak.

Az átalakítás tervezete ellen a közmédia munkatársai rendszeresen tiltakoztak a legkülönfélébb módon: felvonultak, élőláncot szerveztek, fekete ruhába öltöztek, nyílt leveleket írtak stb. Zuzana Čaputová akkor még köztársasági elnökként szintén kiállt mellettük, mondván az RTVS megszüntetésének nincs valós oka, kivéve egyet, mégpedig a politikai ellenőrzésre való törekvést, amivel nem tud egyetérteni.

Čaputová arra is felhívta a figyelmet, hogy az új uniós jogszabályokkal is ellentétes a tervezet szövege. A köztársasági elnökválasztás második fordulója előtt szintén téma volt az RTVS átalakítása.

A nemzet televíziója

Április 24-én a kormány elfogadta a törvényjavaslatot, amit Fico úgy harangozott be, hogy a kormánypártok szavazóinak elvárásaira is reagáltak. Eszerint a választók azt szerették volna, hogy megváltozzék a közszolgálati média elnevezése.

A törvény indoklása szerint az addigi elnevezés (Rozhlas a televízia Slovenska – Szlovákia Rádiója és Televíziója) Szlovákia területére degradálta a szlovák nemzetet, és nem az államalkotó nemzetre vonatkozott, hanem a közszolgálati média földrajzi helyére utalt.

Így kapta az új törvény szerint a közszolgálati média az STVR (Slovenská televízia a rozhlas – Szlovák Televízió és Rádió) nevet, amelynek minden nap 23.30 és 00.30 között sugároznia kell a szlovák himnuszt.

Az új ideiglenes vezető, a kulturális miniszter hetente elszalonnázgat vele (Forrás: Screenshot)

Az intézmény igazgatóját egy kilenctagú bizottság választja meg, amelynek négy tagját a kulturális tárca jelöli, a maradék ötöt a parlament választja a parlament kulturális és médiabizottságának javaslata alapján. Az eredeti szövegben szerepelt egy cenzúrára létrehozandó speciális szerv megalakítása is, valamint megkönnyítette volna az igazgatótanács tagjainak leváltását, azonban az elfogadás előtt ezek a részek kikerültek a szövegből.

Az érintett intézmény, azaz az RTVS vezetése Ľuboš Machaj vezérigazgatóval az élen azon a véleményen volt, hogy mivel az új törvény a régi törvényt másolta le a közszolgálati média státuszáról, küldetéséről, feladatairól szóló részekben, a kívánt változtatásokat egyszerű törvénymódosítással is véghezvihették volna.

Duplán nevezetes dátum

A civil szervezetek az Európai Parlamenthez és az Európai Bizottsághoz fordultak, mert szerintük a tervezet sértheti a médiaszabadságról frissen elfogadott európai rendeletet, amely kötelezi a tagállamokat a közszolgálati média függetlenségének biztosítására. Május elején az ellenzéki megmozdulásokon is központi témává vált az RTVS átalakítása.

Május 15. nem csak a Fico elleni merénylettel írta be magát a szlovák históriás könyvbe, hanem azzal is, hogy ezen a napon kezdte meg a parlament az RTVS-ről szóló törvény vitáját.

A két eseményt összekapcsolta Fico merénylője is, ugyanis elmondása szerint az RTVS beszántásának szándéka ellen is tiltakozni kívánt tettével. Egy héttel később a törvény második olvasatba került.

A magyar nyelven sugárzó közszolgálati rádió, a Pátria szerkesztősége időközben gyakorlatilag szétesett. Távozott a Pátria Rádió főszerkesztője és több munkatárs is felmondott, vagy mérlegelte a távozását már csak azért is, mert úgy érezték, hogy a magyar kormány stratégiai partnere és a szlovák kormánnyal egyre több kérdésben egyetértő Magyar Szövetség befolyást szeretne gyakorolni a rádióra.

Michal Šimečka (Progresszív Szlovákia) parlamenti alelnök közölte, hogy alkotmányjogi panaszt nyújtunk be az RTVS felszámolása miatt, mert nem engedhetik meg, hogy a kormány a propaganda “hangos trombitájává” tegye a csatornát, és ezzel még jobban bebetonozza magát a hatalomba (Forrás: X paltform, Michal Šimečka)

Az RTVS munkatársai több sztrájkot is szerveztek, illetve a végső szavazás napján, június 20-án a parlament elé vonulva tiltakoztak. Nem jártak sikerrel, mert a kormánypárti képviselők nem gondolták meg magukat és elfogadták a törvényt. Az ellenzéki képviselők a szavazás idejére elhagyták a termet.

Az ellenzéki pártok, illetve a Riporterek Határok Nélkül (Reporters Sans Frontières/RSF) civil szervezet felszólította az új köztársasági elnököt, Peter Pellegrinit, hogy ne írja alá a törvényt, a Progresszív Szlovákia pedig közölte, hogy az Alkotmánybíróságon támadja meg a jogszabályt.

A fodrászhoz sem volt ideje elmenni

Mivel az elfogadott szöveg szerint a törvénynek július elsején hatályba kellett lépnie, Peter Pellegrininek nem maradt túl sok ideje a mérlegelésre, hogy aláírja-e. Azt ígérte, hogy tisztán a jogszabály szövegéből fog kiindulni, a módosítást kísérő indulatok kizárásával, mondván nem akar engedni a mediális nyomásnak.

Az elnöki hivatal még június 26-án is arról tájékoztatott, hogy a rákövetkező héten dőlhet el az aláírás sorsa, holott, hétfőn (július 1-jén) már hatályba kellett lépnie a törvénynek.

A háttércsapatból feltehetően valaki előkapott egy naptárat, mert az esetleges jogi bonyodalmakat megelőzvén vasárnap (június 30-án) este az elnöki hivatal már azt közölte, hogy Pellegrini aláírta a törvényt és az hétfőtől hatályba is lép. Az események pedig felgyorsultak.

Hétfőn reggel Ľuboš Machaj bement az előző este megszűnt munkahelyére, hogy átadhassa utódjának a hivatalt, azonban koradélutánig nem volt, aki átvegye. Délután kettőkor érkezett a hír, hogy Peter Žiga, a házelnöki jogkörökkel felruházott parlamenti alelnök Igor Slaninát bízta meg az újonnan létrejövő STVR vezetésével szeptember 30-ig.

Slanina a közszolgálati média munkatársai előtti bemutatkozása során elmondta, hogy vasárnap este tudta meg, milyen feladata lesz másnap, és exkuzálta magát, hogy még fodrászhoz sem volt ideje elmenni. Azt is elmondta, hogy az intézmény nagy kihívások előtt áll, személycserék is lehetnek, de ennél többet nem árult el.

Az átmenet más szempontból sem sikerült zökkenőmentesre. Napokkal a régi közszolgálati média (RTVS) megszűnése és az új közszolgálati média (STVR) megalakulása után még mindig az előbbi honlapja működik.

Az STVR-nek nincs még új statisztikai azonosítója sem, amivel minden vállalkozási tevékenységet végző személynek rendelkeznie kell Szlovákiában, így komoly problémákat okozhatnak az RTVS futó szerződései vagy EU-s projektjei, ahogy a logó lecserélése is sok pénzébe fog kerülni az adófizetőknek, merthogy a kulturális minisztérium egyik alkalmazottjának a felesége már márciusban megvásárolta azokat a domainneveket, amelyeket az új intézmény használhat.

Hetente elbeszélgetnek vele

A kormány szerint nincs itt semmi látnivaló, a parlament irodája szerint a megbízott vezető személyéről megállapodás született a kormánypártok között. Martina Šimkovičová is elégedett volt a választással és jelezte, hogy heti rendszerességgel el fog beszélgetni Slaninával az aktuális kérdésekről.

Kapcsolódó cikk

Sokba kerülhet még Szlovákiának a jogállamiság leépítése

Ezzel megvalósulhat az őt jelölő SNS elnökének, Andrej Dankonak az álma, aki a törvényről szóló egyik vitában azt mondta, hogy nem közszolgálati, hanem állami médiát szeretne.

A jogszabály elfogadása után Danko azt is bejelentette, hogy a nyáron előkészítik az ún. nemzeti médiahivatal létrehozását, amelyhez az online média is tartozna. Ennek részleteit még nem ismerni, de Danko szeretne különbséget tenni az újságírók és az „újságíró-politikusok” között, akik a saját politikai nézeteiket képviselik.

Ha ehhez azt is hozzávesszük, hogy elbocsátották a Markíza kereskedelmi televízió legnézettebb politikai műsorának vezetőjét, elég nyilvánvalóvá válik, hogy komoly átrendeződések zajlanak a szlovákiai médiapiacon. A fő kérdés az, hogy a társadalom miként fog reagálni ezekre a mozgásokra.