Connect with us

Szerbia

SZERBIA-KÍNA: A szabadkereskedelmi megállapodástól a Közös Jövő Közösségéig

Akármekkora is most a szájtépés a szabadkereskedelmi megállapodás körül, ma már nem ez a legfontosabb szerződés Szerbia és Kína között, a kínai elnök május közepi, belgrádi látogatása alkalmával ugyanis összesen 28 megállapodást írtak alá, és ezek között a szabadkereskedelmi megállapodás bevezetéséről szóló dokumentumok mellett szerepelt a “közös jövő építésére” vonatkozó dokumentum is, ez a két elnök keze nyomát viseli

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Újvidék főtere
Újvidék főtere a polgármesteri hivatallal, itt indították útjára a kínai-szerb szabadkereskedelmi megállapodást (Forrás: Screenshot)
Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 2 Átlag: 5]

Hallgasd meg ezt a cikket!

Életbe lépett a Szerbia és a Kínai Népköztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás, amely új korszakot nyit a két ország gazdasági kapcsolataiban – ezt Marko Čadež, a Szerbiai Kereskedelmi Kamara (Privredna Komora Srbije, PKS) elnöke jelentette be, aki szerint a megállapodás által a szerb vállalatok számára lehetőség nyílik a kínai piacon való jobb és minőségibb megjelenésre. Mielőtt rátérnénk arra a szájtépésre, ami Szerbiában a Kínával kötött szabadkereskedelmi megállapodást övezte, meg kell jegyeznünk, hogy ma már nem ez a legfontosabb szerződés Szerbia és Kína között, a két ország ugyanis már a következő fokozatra kapcsolt.

Hogyan működik?

A kamarai elnök a megállapodás újvidéki beindításán felhívta a figyelmet arra, hogy a szerb vállalatoknak érdemes kapcsolatba lépniük a Kereskedelmi Kamara sanghaji képviseletével, hogy közösen kezdjék meg a kínai piac elemzését és a potenciális üzleti partnerekkel történő kapcsolat felvételét.

Az újvidéki városházán tartott rendezvényen Milan Đurić, Újvidék polgármestere, Li Ming, Kína szerbiai nagykövete is beszélt, és felszólalt a szerb elnökkel közösen párizsit faló politikus, Tomislav Momirović, bel- és külkereskedelmi miniszter is.

Szerbiai beszámolók szerint Čadež az említett rendezvényen hangsúlyozta, hogy a megállapodás nem csupán az 1,4 milliárd fogyasztót számláló kínai piacra való nagyobb exportot teszi lehetővé, hanem a minőségibb üzleti tevékenységet is kisebb logisztikai költségekkel és egyszerűbb eljárásokkal.

Marko Čadež, a Szerbiai Kereskedelmi Kamara elnöke a kínai-szerb szabadkereskedelmi szerződés életbe lépését ünnepli, most nincs kifestve a körme, de azért jól fel van aranyozva

Marko Čadež, a Szerbiai Kereskedelmi Kamara elnöke a kínai-szerb szabadkereskedelmi szerződés életbe lépését ünnepli, most nincs kifestve a körme, de azért jól fel van aranyozva (Forrás: Screenshot)

Čadež szerint az első pozitív hatások várhatóan a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelők körében lesznek érezhetők. Elmondása szerint szerb részről arra törekednek, hogy a kínai partnerekkel együttműködve minél jobban alkalmazzák a szabadkereskedelmi megállapodást.

A kamarai elnök ígéretet tett arra, hogy a Szerb Kereskedelmi Kamara a regionális kamarák hálózatán keresztül folytatja a vállalatok tájékoztatását a megállapodás részleteiről, például hogy milyen eljárásokat kell követniük ahhoz, hogy hatékonyabban tudjanak üzletelni és exportálni a kínai piacra.

Ami a szabadkereskedelmi megállapodás “exkluzivitását” illeti, ilyen szerződéssel Szerbián kívül Európában csak Svájc és Grúzia rendelkezik.

Húszezer termékre vonatkozik

Szerbia a harmadik európai ország, amely szabadkereskedelmi megállapodást kötött Kínával. A megállapodás több mint 20.000 terméket érint, ezek közül 10.412 szerb, 8.930 pedig kínai.

Ez azt jelenti, hogy a szerződésben felsorolt termékek 60 százaléka azonnal vámmentességet élvez, míg az elkövetkező öt-tíz évben a felsorolt áru további 30 százalékát mentesítik a vámoktól.

A megállapodásban résztvevő cégeknek bizonyítaniuk kell, hogy az exportált termékek értékének 50 százaléka a származási országban keletkezett, vagyis nem átcsomagolt termékekről van szó.

Tomislav Momirović, aki tudja, hogy hol kapható az olcsó párizsi

Tomislav Momirović, aki tudja, hogy hol kapható az olcsó párizsi (Forrás: Screenshot)

Tomislav Momirović bel- és külkereskedelmi miniszter szerint még sokat kell dolgozni azon, hogy maximálisan kihasználják a megállapodás nyújtotta lehetőségeket, amelyek több mint 1,4 milliárd fogyasztót számláló piacra nyitnak kaput.

Momirović szerint a dél-bácskai gazdasági körzet példája alapján, ahol a külkereskedelmi forgalom 2023-ban 8,63 milliárd eurót tett ki, nagy potenciál rejlik a mezőgazdasági termékek kínai piacra juttatásában, és ez növeli a gazdálkodók bevételeit, ösztönzi a vidéki térségek fejlődését és javítja az agrárszektor helyzetét.

A stratégiai partnerségtől a közös jövőig

Kína Szerbia egyik legfontosabb gazdasági partnere és a legnagyobb befektető Szerbiában, ahol 2014 és 2023 között több mint 5,5 milliárd euró értékű befektetést hajtott végre. A két ország közötti külkereskedelmi forgalom tavaly 6,09 milliárd dollárt tett ki, ebből 1,2 milliárd dollár volt a szerb export.

A közönség, de inkább az épület gyönyörű belterét érdemes figyelni, nem éppen balkáni

A közönség, de inkább az épület gyönyörű belterét érdemes figyelni, nem éppen balkáni (Screenshot)

Szerbiában jelenleg 1560 olyan gazdasági társaság működik, amelyben kínai tőke van többségben, és ezekben közel 20.600 ember dolgozik nem mindig a legjobb feltételek között, de erről hivatalosan egyáltalán nem szokás beszélni, sőt erősen igyekeznek leplezni.

Akármekkora is most a szájtépés a szabadkereskedelmi megállapodás körül, ma már nem ez a legfontosabb szerződés Szerbia és Kína között, a kínai elnök május közepi látogatása alkalmával ugyanis a két elnök aláírta a “közös jövő építésére” vonatkozó dokumentumot.

A közös jövőről szóló megállapodás a kínai-szerb kapcsolatokat a nyolc évvel ezelőtt létrehozott átfogó stratégiai partnerség és a most életbe lépett szabadkereskedelmi megállapodás fölé emeli, ezáltal Szerbia lett az első európai ország, amely alávetette magát ennek a kínai koncepciónak.

Hszi Csin-ping és Aleksandar Vučić találkozóján elhangzott, hogy az elmúlt években jelentős előrelépés történt a kétoldalú kapcsolatokban, különösen az átfogó stratégiai partnerség 2016-os létrehozása óta, ami “modellként szolgál Kína és más európai országok kapcsolatai számára”, ennek alapján a háromsebességű együttműködés tervrajza a következő: stratégiai partnerség, szabadkereskedelmi megállapodás és végül a “közös jövő”.

Milyen lesz a közös jövő?

Ha meg akarjuk érteni, hogy mi a Kínai Kommunista Párt álláspontja a Közös Jövő Közösségének koncepciójával kapcsolatban, akkor a 2023 szeptemberében közzétett Fehér könyvre kell hivatkoznunk.

Ez a dokumentum úgy határozza meg a kezdeményezést, hogy “a nyitottságra, a befogadásra, a kölcsönös előnyökre, a méltányosságra és az igazságosságra törekszik. A cél nem az, hogy egy rendszert vagy civilizációt egy másikkal helyettesítsenek.

Ehelyett arról van szó, hogy a különböző társadalmi rendszerekkel, ideológiákkal, történelmekkel, kultúrákkal és fejlettségi szintekkel rendelkező országok összefogjanak, hogy a globális ügyekben közös érdekeket, közös jogokat és közös felelősségeket mozdítsanak elő”.

A Közös Jövő Közössége tulajdonképpen a legújabb lépés a nemzetközi ügyekről alkotott kínai vízió kialakításában, amely az USA vezette Nyugat pozíciójának és a liberális demokráciának mint egyetemes kormányzási modellnek az aláásására törekszik.

Kína tehát nem csak gazdasági, hanem politikai értelemben is üzent a Nyugatnak a szerbiai közös jövő projekttel, amihez a most életbe lépett szabadkereskedelmi megállapodás csak egy ugródeszka.

Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 2 Átlag: 5]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



Követés a Facebookon

B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Románia

Szlovákia

Négy nap legjava