Connect with us

Szerbia

Cinkos-e Szerbia százezer palesztin legyilkolásában? – a BIRN és a Haaretz közös vizsgálata

Februárban egy, márciusban kettő, májusban pedig már három izraeli katonai gép érkezett Belgrádba, nyilván nem ariljei málnáért mentek Szerbiába, főleg hogy idén nem is jó a málnatermés. Aki figyelmesen végigolvassa a cikket, annak valószínűleg felsejlik, hogy itt több cinkos is van

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

CINKOSOK: Az Izraeli Légierő 272-es lajstromszámú gépe leszállás közben a belgrádi repülőtéren. Valószínűleg nem azért ruccant ki Szerbiába, hogy néhány órával később üresen induljon vissza Izraelbe
Az Izraeli Légierő 272-es lajstromszámú gépe a februári leszállás közben a belgrádi repülőtéren. Valószínűleg nem azért ruccant ki Szerbiába, hogy néhány órával később üresen induljon vissza Izraelbe. A gépet a FlyingHigh Aviation YouTube csoport is lencsevégre kapta (Forrás: YouTube)
Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 4 Átlag: 5]

Hallgasd meg ezt a cikket!

A BALK szinte napra pontosan két hónappal ezelőtt azt írta, hogy a jelek szerint a fő szerb állami fegyverkereskedő, a Jugoimport-SDPR több alkalommal is fegyvereket szállított Izraelbe, és hogy szerb részről most nem tagadnak, mint a korábbi ukrajnai (feltételezett) fegyverszállítások esetén, hanem hallgatnak. A BIRN balkáni oknyomozó hírportál és az izraeli Haaretz közös riportban számolt be arról, hogy Szerbia hogyan adott el fegyvereket Izraelnek, amivel – az egyik megszólaló szerint – százezer palesztin legyilkolásában válhatott cinkossá. A BIRN és az izraeli Haaretz közös vizsgálatából most az derül ki hogy 2023 októbere óta legalább hét izraeli katonai repülőgép látogatta meg Szerbiát – februárban, márciusban és májusban. Ez egybeesett a 15,7 millió euró értékű szerb fegyverexporttal, amely egy olyan országba irányult, amely a jól megalapozott gyanú szerint háborús bűnöket és nemzetközi humanitárius jogsértéseket követett el. Ebben a cikkben csak a Belgrádból induló fegyverszállításokról lesz szó, ám meg kell jegyeznünk, hogy több jelentés szerint a szerb vezetés hasonló célokra használja a niši repülőteret is.

Különleges nap a Nikola Tesla repülőtéren

Február 5-én, 14 óra 17 perckor, egy ritka esemény történt a belgrádi Nikola Tesla repülőtéren. Egy izraeli Boeing 707-300-as katonai repülőgép, sorozatszáma 272, amely egyebek között szállítógépként is szolgál, landolt a kifutópályán. Egy repülőgép-rajongó a YouTube-csatornájára tette fel a mellékelt videót, a felvételen látható gépet egy Boeing 707-300-asként azonosította.

– Volt szerencsém felvenni ezt a csodálatos klasszikus madarat ma a belgrádi repülőtéren!

– írta angolul a felvétel készítője, majd még hozzátette, hogy egy repülőgépfigyelő csatornát működtet, és semmi köze sincs a háborúhoz, ezért minden politikai jellegű kommentárt töröl.

A 272-es lajstromszámú repülőgép az Izraeli Légierő tulajdonában van, és kettős szerepet tölt be, légi tankerkedik és szállító repülőgépként is szolgál. A gép néhány órás pihenő után pontosan 18:04-kor szállt fel a lemenő nap által rózsaszínűre festett téli égboltra, és aligha hihető, hogy üresen indult vissza Izraelbe.

Ez a rózsaszín égbolttal súlyosbított “költői fordulat” nagyon tetszhetett a BIRN és a Haaretz szerkesztőinek, mert egyik portál sem vette ki a cikkéből.

A lényeg azonban nem a naplementében van, hanem inkább abban, hogy három órával később a nyílt forrásból származó repüléskövető adatok szerint a négymotoros Boeing megérkezett a dél-izraeli Be’er Sheva város mellett fekvő Nevatim légibázisra.

Egy szerbiai üzleti adatokat gyűjtő portálról származó információk szerint februárban Szerbia fő állami fegyverkereskedője, a Yugoimport-SDPR 510 ezer euró értékben exportált fegyvereket Izraelbe, ezeket vihette a Nevatim légibázisra a “csodálatosan klasszikus madár”.

A Balkan Investigative Reporting Network (BIRN) és a Haaretz közös vizsgálata szerint a február 5-i repülés azonban csak az egyike volt annak a hatnak, amely 2023 októbere óta egybeesett az Izraelnek szánt szerb fegyvereladásokkal, miután a Hamász militáns csoport 1175 embert ölt meg és 255 túszt ejtett az Izrael elleni példátlan támadás során.

A Palesztin Menekültek Segélyezési Ügynökségének (UNRWA) vezetője, Filipe Lazarini nemrég a Twitteren jelentette be, hogy „100.000 ember halt meg, sebesült meg vagy tűnt el” a gázai konfliktus során, és „a lakosság 80%-a többszörösen is kitelepült”, vagyis menekülni kényszerült.

Csak összehasonlításként, ez éppen annyi ember, mint amennyi szerb Koszovó északi részén él!

A BIRN és a Haaretz ugyanezzel az illusztrációval jelentette meg a szóban forgó cikket

A BIRN és a Haaretz ugyanezzel az illusztrációval jelentette meg a szóban forgó cikket (Forrás: BIRN, Haaretz)

A Haaretz szerint a februári repülős kaland félmillió eurót hozott Szerbiának, a következő márciusi dupla légi kiruccanás viszont már egy 14 millió eurós fegyverüzlettel esett egybe, miután Belgrád figyelmen kívül hagyta a széles körű felhívásokat – köztük az ENSZ szakértői csoportjának február 23-i felszólítását -, hogy a világ országai ne szállítsanak fegyvereket Izraelbe, mert azokat a nemzetközi humanitárius jog megsértésére használhatják fel arrafelé.

Március 18-án, vagyis alig egy hónappal az ENSZ emberi jogi szakértőinek Izraelbe irányuló fegyvereladás elleni felszólítása után, két izraeli katonai repülőgép landolt a belgrádi repülőtéren, hogy feltehetően Izraelbe vigye a Jugoimport előbb említett 14 millió eurós csomagját.

Az első gép ugyanaz a klasszikus madár volt, amely februárban landolt, ezúttal 16:37-kor ért földet és 20:04-kor indult vissza. 42 perccel később egy izraeli Lockheed C-130-as szállító repülőgép is leszállt Belgrádban, nyilván ez a gép sem ariljei málnáért ment Szerbiába, főleg hogy idén nem is jó a málnatermés.

 

Mindennek megtetőzéseként 2024. május 26-án, már nem is egy, és nem is kettő, hanem három izraeli katonai repülőgép érkezett Belgrádba, és ugyanazon a napon vissza is tért a Nevatim bázisra, ami párhuzamosan történt a Jugoimport májusi 1,17 millió eurós fegyvereladásával.

Egy pillanatra félretesszük a BIRN és a Haaretz közös vizsgálatát, hogy emlékeztessünk néhány nappal ezelőtti cikkünkre, miszerint Christopher Hill, az Egyesült Államok belgrádi nagykövete egy interjúban azt mondta, hogy az USA elégedett Szerbia politikájával a Koszovóval folytatott párbeszéd és az Ukrajnával történő együttműködés terén. Talán, ha ezt Izraelre is vonatkoztatjuk, akkor végképp kiderül, hogy mi az amerikai elégedettség oka.

Szerbia cinkossá válik?

Ezzel cseng össze Boško Jakšić szerb külpolitikai kommentátor megjegyzése, miszerint Szerbiát ebben az esetben nem csak a pénz motiválja, vagyis nem csak a pénz miatt szállt be ebbe az ügyletbe.

– Aleksandar Vučić szerb elnök az ország fegyverexportját arra használja fel, hogy megerősítse pozícióját a Nyugattal

– mondta Jakšić, aki szerint azonban az Izraelbe irányuló szállítmányok azzal a kockázattal járnak, hogy Szerbia “cinkossá válik a palesztinok tömeges meggyilkolásában”.

A szerb külpolitikai szakértő mindehhez hozzátette, hogy most, amikor Izraelt népirtásért perelik a Nemzetközi Bíróságon, a palesztinok tömeges meggyilkolásában való bűnrészesség “senkinek sem válik a becsületére.”

Február 26-án, három héttel az első izraeli szállítógép érkezése után, Aleksandar Vučić szerb elnök és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök “gyümölcsöző telefonbeszélgetést” folytatott, amely során Netanjahu Vučićot Izrael igaz barátjának nevezte, és megköszönte neki a zsidó államnak nyújtott támogatást.

– Hálámat fejeztem ki a rendíthetetlen támogatásért, szavakban és tettekben egyaránt

– írta az izraeli vezető az X-en, miután valószínűleg újabb fegyverszállítmányokra kapott ígéretet, és ha felpörgetjük az eseményeket, akkor március 18-án – mint már láthattuk – az izraeli légierő két repülőgépe gyors egymásutánban le is szállt a belgrádi repülőtéren.

A nemzetközi jog és a fegyverexport

A Nemzetközi Bíróság 2024. január 26-án – válaszul a Dél-Afrika által benyújtott népirtási vádakra – utasította Izraelt, hogy akadályozza meg katonai erejét a palesztinok elleni népirtás elkövetésében.

Április 5-én az ENSZ emberi jogi tanácsa felszólított az Izraelnek szánt fegyvereladások és szállítások leállítására, hogy megakadályozzák a további jogsértéseket, amit a szerbek vélhetően elengedtek a fülük mellett, merthogy májusban is szállítottak fegyvereket a zsidó államnak.

Május 20-án a hágai Nemzetközi Bíróság főügyésze elfogadta a Netanjahu izraeli miniszterelnök és a Joav Galant védelmi miniszter elleni letartóztatási parancsot háborús bűncselekmények és emberiesség elleni bűncselekmények miatt. Hasonlóképpen, három Hamász vezető ellen is elfogadták a letartóztatási parancsot, de a szerbeket még ez sem akadályozta meg, hogy hat nappal később fegyvereket küldjenek Izraelnek.

A Haaretz, miután elvégezte az összeadásokat megállapította, hogy Szerbia a Hamász-támadást követő hat hónapban összesen 16,3 millió euró értékben exportált fegyvereket Izraelbe. Az idei februári, márciusi és májusi, összesen 15,7 millió euró értékű szállítmányokon kívül ugyanis már korábban, tavaly októberben is volt egy eladás 540 120 euró értékben.

Szerb fegyverek Izraelnek

Izrael jelentős katonai támogatást kap az Egyesült Államoktól, ami 2023 októbere óta tovább növekedett. Szerbia ezzel párhuzamosan különféle kaliberű minőségi lőszert és más katonai felszerelést tud biztosítani, beleértve a 155 mm-es gránátokat és aknavetőgránátokat, amelyeket jelenleg több konfliktuszónában is használnak, például az ukrajnai háborúban is.

A szerbiai “Krušik” vállalat 155 mm-es gránátokat gyárt, míg más vállalatok, mint a “Prvi Partizan” és az “EDePro”, szintén jelentős fegyverszállítóként szerepel. A szerbiai 155 mm-es tüzérségi lövedékek, amelyeket az állami tulajdonú “Krušik” gyárt Valjevóban, nagy keresletnek örvendenek, és nem csak a Közel-Keleten.

– Ennek megfelelően Szerbiát a világpiacon olyan országként ismerik, amely többek között kiváló minőségű, kis, közepes és nagy kaliberű lőszereket gyárt, beleértve a 155 mm-es lövedékeket is, de különböző kaliberű aknákat is előállít, amivel Izrael érdeklődését is felkelthette

– mondta Vlada Radulović szerb katonai szakértő.

Az Izraelbe irányuló szerbiai fegyverexport 2023 októbere előtt nem volt hatalmas. A szerb kereskedelmi minisztérium utoljára 2020-ban említette Izraelt éves fegyverexport jelentésében, amikor Szerbia nagyjából 554 ezer euró értékben exportált fegyvereket a zsidó államba – bombákat, torpedókat, rakétákat, lőszereket és egyéb robbanószerkezeteket.

Volt idő azonban, amikor a fegyverek a másik irányba mentek, a kilencvenes években ugyanis Izrael annak ellenére szállított fegyvereket a boszniai szerbeknek, hogy embargó volt érvényben. Az izraeli legfelsőbb bíróság 2016-ban elutasította az ezzel kapcsolatban benyújtott adatigénylési kérelmet, mondván, hogy az információk nyilvánosságra hozatala nemzetbiztonsági kockázatot jelentene.

Az adatokat követelő ügyvédek a Holland Háborús Dokumentációs Intézet 2002-es jelentésére hivatkoznak, amely szerint Izrael állítólag fegyvereket szállított a boszniai szerb erőknek 1992-ben, Szarajevó ostroma idején cserébe azért, hogy a Szarajevót “megstuccoló szerbek” tegyék lehetővé a zsidó közösség tagjainak távozását a városból.

– Több jel is volt izraeli részvételre: 1994 végén a szarajevói repülőtéren egy aknavető lövedék maradványai között végzett kutatás során héber betűket találtak a lövedéken, 1995 augusztusában pedig egy izraeli televízió hírműsora bejelentette, hogy magán fegyverkereskedők látják el a boszniai szerbeket fegyverekkel. Ennek az izraeli kormány beleegyezésével kellett történnie

– áll a Holland Háborús Dokumentációs Intézet jelentésében, amelyet a BIRN idéz.

Akiknek nem rövid az emlékezetük, azok biztos tudják, hogy 1992 és 1995 közötti időszakban, amikor fegyverszállítási embargó volt érvényben a délszláv térségben formálódó országok vonatkozásában, Izraelt folyamatosan összefüggésbe hozták a boszniai szerb katonai erőknek történő fegyvereladásokkal.

– Természetesen mindent érzelmi alapon magyarázunk. Izrael nem ismeri el a boszniai népirtást, hogy megvédje magát a gázai népirtással kapcsolatos vádakkal szemben

– jelentette ki Boško Jakšić a BIRN/Haaretz két újságírójának nyilatkozva.

Idén áprilisban Jahel Vilan, Izrael szerbiai nagykövete azt mondta a Szputnyik orosz állami hírügynökség szerb nyelvű kiadásának, hogy “Izrael soha nem fogadta el népirtásnak” a srebrenicai eseményeket, az ENSZ Közgyűlésben pedig nem vett részt a srebrenicai szavazáson, tehát se igent nem mondott, sem nemet, de még nem is tartózkodott, hanem egyszerűen kimaradt a “játékból”.

Ha valakinek elkerülte volna a figyelmét, akkor a fenti cikkből a fegyverszállításokra vonatkozó feltételezéseken kívül az a kimondottan szörnyű tény derül ki, hogy a két szóban forgó ország akkor is biztosított fegyvert a másiknak, amikor szinte nyilvánvaló volt, hogy azokkal háborús bűnöket követnek el, ezért a cikk címét talán úgy kellene módosítani, hogy nem egy, hanem két cinkosról van szó az utóbbi évtizedek történetében.

Nyilatkozat: A cikkben szereplő információk kizárólag a BIRN és a Haaretz közös vizsgálatából származnak. A két cikk sok azonos adatot tartalmaz, de jelentős eltérések is vannak köztük.

Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 4 Átlag: 5]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



Követés a Facebookon

B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Románia

Szlovákia

Négy nap legjava