A horvát állam újabb kísérletet tesz a pénz kicsalogatására a bankokból és a párnacihából

Horvátországban a lakosság jelentős összegeket tart bankbetétekben. 2023 végén a Horvát Nemzeti Bank adatai szerint több mint 3,3 millió polgár rendelkezett összesen 37,8 milliárd euró értékű megtakarítással a bankokban. A zágrábi kormány az elmúlt években jelentős lépéseket tett annak érdekében, hogy a lakosságot rávegye a pénzügyi eszközök aktívabb felhasználására. Az ország gazdasági stratégiájának a részeként a kormány 2023-ban bevezette a „népi kötvényeket”, amelyek célja a lakossági megtakarítások állami kötvényekbe történő átcsoportosítása volt. A zágrábi Index most arról ír, hogy Horvátország milyen eszközökkel próbálja tovább ösztönözni az állampolgárait, hogy bankbetéteiket inkább befektetésekre fordítsák, ami nem más, mint a pénz kicsalogatása a bankokból vagy a párnacihából.

A „népi kötvények” bevezetése

2023 elején Horvátország bevezette a „népi kötvényeket”, amelyek minimális befektetési összege 500 euró volt, és évi 3,65%-os hozamot ígértek. Ez jelentősen több, mint amit a banki betétek kínálnak kamat formájában.

Az első kibocsátás sikeres volt: körülbelül 45 ezer polgár vásárolt összesen 1,3 milliárd euró értékben kötvényeket, ami szinte teljesen biztos befektetésnek számít.

Ezzel a lépéssel a horvát állam a bankok helyett saját polgárainak tartozik, és ez stabilabb finanszírozási alapot jelent.

A kezdeti siker után további két kötvénykibocsátásra is sor került 2023 decemberében és 2024 februárjában. Ezek összesen 3,3 milliárd eurót hoztak az államnak.

Most újabb papírok kibocsátását tervezik, aminek a célja 900 millió euró bevonása. Kétféle kincstárjegyet bocsátanak ki: egy 91 napos lejáratút 3,75%-os éves hozammal, és egy 364 napos lejáratút 3,65%-os éves hozammal.

A kincstárjegyek gyakorlatilag rövid lejáratú állampapírok, amelyek legfeljebb egy évre szólnak.

Ezek a jegyek rövid távú állami finanszírozási eszközként szolgálnak, és a lakossági befektetők számára kínálnak lehetőséget arra, hogy az állam finanszírozásában vegyenek részt.

Kapcsolódó cikk

Állampapírt mindenkinek, jöjjön ki a pénz a bankokból

Az új jegyek minimális befektetési összege 990,74 euró (91 napos) és 964,88 euró (364 napos).

Azok, akik 990,74 eurót fektetnek be, 91 nap után 1000 eurót kapnak vissza, azok viszont, akik most 964,88 euró adnak kölcsön az államnak 364 napra, szintén 1000 eurót kapnak egy év múlva.

Horvátországban a lakosság jelentős összegeket tart bankbetétekben. 2023 végén a Horvát Nemzeti Bank adatai szerint több mint 3,3 millió polgár rendelkezett összesen 37,8 milliárd euró értékű megtakarítással a bankokban.

Ez magában foglalta a folyószámlákat, látra szóló betéteket és lekötött betéteket.

A horvát állam célja, hogy ezeknek a megtakarításoknak egy részét befektetésekbe csatornázza át, hogy a pénz aktívabb és hasznosabb szerepet tölthessen be a gazdaságban.

A második pénzügyi akció

Ez már nem az első alkalom, hogy a horvát állam megpróbálja a lakosságot befektetésekre ösztönözni. 2007-ben a Horvát Telekom részvényeit bocsátották piacra, ami nagy érdeklődést váltott ki a lakosság körében. A horvát állam tanácsadója a HT-részvények értékesítésében az ismert amerikai JP Morgan cég volt.

A közel négymilliós Horvátországban akkor mintegy 400 ezer ember vásárolt részvényt, átlagosan 34 ezer kuna értékben. Az érdeklődés sokszorosan meghaladta a részvényajánlatot, így összesen több mint 37 milliárd horvát kuna folyt be, nem csoda, hogy a horvát kormány más állami cégek ily módon történő eladásában kezdett gondolkodni, csakhogy 2008-ban rájuk rúgta az ajtót a gazdasági válság.

Az akkori részvénykibocsátás célja az volt, hogy a lakosságot a tőzsdei befektetések irányába terelje. A részvények iránti kereslet messze meghaladta a kínálatot, és az akció sikeresnek bizonyult, a 2008-as megtorpanás után ez tehát most a második hasonló “befektetési/pénzügyi edukáció”

A jelenlegi „népi kötvények” és a kincstárjegyek kibocsátása azonban sokkal biztonságosabb befektetési lehetőséget kínál, mint a részvények. Az állampapírok hozama biztos és stabil, míg a részvények ára ingadozó és kockázatos.

A lakosság számára ezek a kötvények és jegyek vonzóbb alternatívát jelentenek a bankbetéteknél, mivel magasabb hozamot kínálnak minimális kockázattal.

A horvát állam célja, hogy a lakossági megtakarításokat aktívabb szereplőkké tegye a gazdasági növekedés előmozdításában. Bár a horvátok hagyományosan konzervatívak a befektetések terén, az új kötvények és kincstárjegyek bevezetése új lehetőségeket nyit meg számukra pénzügyi eszközeik hasznosítására.

A horvát lakosság nagy része inkább a biztos és alacsony kockázatú banki megtakarításokat választja, mintsem a kockázatosabb befektetéseket, például a részvényeket vagy befektetési alapokat, bár azok nagyobb nyereséggel kecsegtetnek.

Az OECD adatai szerint a horvátok pénzügyi vagyona többnyire készpénzben és betétekben van, hasonlóan más kelet-európai országokhoz, kivéve Észtországot és Magyarországot.

Ebben a két országban a betétek aránya nem éri el a háztartások teljes pénzügyi megtakarításának a 30 százalékát, ugyanakkor a a pénzeszközök 40 százaléka Magyarországon, 55 százaléka pedig Észtországban részvényekben van.

Ezzel szemben az észak-európai országokban, mint például Svédországban, Dániában és Norvégiában, a lakosság csupán 15 százaléka tartja pénzügyi vagyonát betétekben, a többi részvényeket, befektetési alapokat és egyéb pénzügyi eszközöket halmoz fel.