Románia
Csigatempó rakétaszállítás-ügyben, a román elnök lassítja a Patriotok átadást Ukrajnának
Klaus Iohannis román elnök kritikák kereszttüzébe került a Patriot rakétarendszerek Ukrajnának való átadásának késleltetése miatt. Annak ellenére, hogy a NATO és Washington nyomást gyakorolnak rá, a román elnök ragaszkodik a döntés alapos áttekintéséhez
A NATO vezérkara és Washington is nyomást gyakorol Romániára, hogy adjon az általa korábban vásárolt Patriot rakétavédelmi rendszerekből Ukrajnának. Volodimír Zelinszkij ukrán elnök szerint így csökkenthető az orosz hadigépezet fölénye, csak a Patriot birtokában tartható a front. Bukarest közel négy milliárd dollárt fizetett hét rakétavédelmi rendszerért, de eddig csak négyet sikerült Romániába szállítani, s csak egy üzemképes. Két héttel ezelőtt a román diplomáciának sikerült kieszközölnie, hogy Klaus Iohannis államfőt fogadja Washingtonban Joe Biden amerikai elnök. Korábban a miniszterelnöknek, Marcel Ciolacunak nem sikerült elérnie ezt.
Lobbizni ment Amerikába Klaus Iohannis. Próbálta meggyőzni Joe Bident arról, hogy a holland Mark Rutténél ő alkalmasabb a NATO-főtitkári posztra. Cserében fél szájjal Ukrajnának ígért légvédelmi rendszert és újabb fegyverüzleteket az Egyesült Államoknak. Kudarc lett a látogatás vége. Joe Biden udvariasan dicsérte ugyan a román elnököt a sajtó előtt, de egy árva szót sem ejtett a NATO-jelöltségéről. Ráadásul John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője épp Iohannis washingtoni látogatása alatt tartotta fontosnak megerősíteni, hogy az Egyesült Államok továbbra is Mark Ruttét támogatja.
Te sem adtál kalácsot, én se adok tanácsot!
Ezt gondolhatta hazatérte után az öntelt román államfő. Azonnal bejelentette, hogy nem ő, hanem a nemzetbiztonsági legfelsőbb tanács hivatott dönteni az Ukrajnának átadandó Patriot-rendszer ügyében. Azt is mondta, hogy az ügy rendkívül összetett, ezért hosszas mérlegelést igényel.
Klaus Iohannis egyébként arról híres, hogy nem sieti el a döntéseit, legszívesebben elodázná azokat.
Joe Bidennel való találkozója után egy nappal már köntörfalazott, ás alkudozni kezdett: „lássuk, hogyan vethetjük fel a problémát, mit tudunk ajánlani, és elsősorban mit kapunk érte cserében, mert szerintem teljesen elfogadhhatatlan, hogy Romániét légvédelem nélkül hagyjuk.”
Iohannis meggyőződését fejezte ki, hogy Románia talál megoldást a helyzetre, és valószínű, hogy az egyik, egyelőre nem üzemképes légvédelmi rendszert átadja Ukrajnának.
Ej, ráérünk arra még!
Két hét elteltével Iohannis megismételte, az ügy összes vetületét tüzetesen meg kell vizsgálnia a legfelsőbb védelmi tanácsnak, és nem szabad elsietnie a fontos döntést.
Azt azonnal leszögezte, hogy Románia nem küld harcosokat az orosz–ukrán frontra, a Patriot-rendszer átadásának időszerűségét pedig a honvédelmi minisztérium szakértői vizsgálják. Mikor ezzel végeznek, akkor fogja összehívni a legfelsőbb védelmi tanácsot, amely illetékes dönteni az ügyben.
Korábban a védelmi tárca vezetője, Angel Tîlvar határozottan kijelentette, hogy ellenzi a Románia birtokéban található légvédelmi eszközök átadását Ukrajnának.
Harcos ex-elnök
A valóban érthetetlen huzavona ellen kikelt Traian Băsescu, ex-elnök, aki jelenleg Európai Parlamenti képviselő. Szerinte káros azt firtatni, hogy mit kap Románia a Patriot-rendszer ellenértékeként, amikor világos, hogy az Egyesült Államok Ukrajna támogatására megszavazott pénzekből kifizetik az átadott légvédelmi rendszert. Ezért azt mihamarabb át kellene szállítani Ukrajnába.
Hasonlóan nyilatkozott a vezérkari főnök, Gheorghiță Vlad is, aki emlékeztetett arra, hogy a Honvédelmi Minisztérium egyik tervezetében szerepel a hadsereg Románián kívüli beavatkozásának kérdése az ország védelmére.
Traian Băsescu szerint hiba lenne, ha Románia nem adná át az egyik légvédelmi üteget Ukrajnának.
– Akik arról nyitnak vitát, hogy ez szükséges-e vagy sem, azok Európa hülyegyerekei módjára viselkednek
– fogalmazott kertelés nélkül a volt államfő. Meg is magyarázta, miért:
– Az oroszok bármilyen csekély győzelme is fenyegetést jelent Romániára, plusz kockázatot a nemzetbiztonságnak. Egyelőre az ukránok értünk is harcolnak, nem csak magukért.
Közvetve utódja, Klaus Iohannis módszereit is bírálta.
– Mi az, hogy a közvélemény elé tárjuk, hogy mit kapunk a légvédelmi rendszerért cserébe. Azt kell gyorsan eldönteni, hogy adjuk a légvédelmi rendszert vagy sem. A többit zárt ajtók mögött, csendben kell megtárgyalniuk azoknak, akik ebben illetékesek. Ukrajnában emberek halnak meg, s te arról dumálsz, hogy te mit nyersz, ha átadod? Elment Washingtonba, hogy megkapja a NATO-főtitkári tisztséget, és Patriot-rakétákat kapott Ukrajnának
– mondta Traian Băsescu, aki szerint ha Románia visszautasítja az amerikai elnök kérését az politikai és katonai tévedés.
Csigavér!
Más megfontolásból, de Klaus Iohannis román államfő is egyetért elődjével. Úgy véli, valóban nem a közvéleményre tartozik a vita.
Abban azonban hajthatatlan, hogy a döntést nem szabad elsietni. Egy elodázott, meg nem hozott döntés nem lehet se jó, se rossz. Így nem kell viselni annak következményeit. S ha ez eddig, közel tíz évig mindig bevált, miért ne válna be most is?
Eddigi tesze-toszakodásáért át is vehette a Distinguished International Leadership kitüntetést, az Atlanti Tanács nevű amerikai agytröszt díját.
Pató Páli taktikáját erősíti az is, hogy a díj indoklása szerint kimagasló pályafutása, Románia példamutató vezetése, valamint transzatlanti és európai vezetői szerepe elismeréseként jár a kitüntetés.
Románia
DRAKULA TOVÁBB KÍSÉRT: Egy román herceg és egy izraeli gyémántmágnás története
Amennyiben a román herceg Magyarországon tartózkodna, és a hatóságok felfedeznék a jelenlétét, a román elfogatóparancs alapján letartóztatnák, és valószínűleg kiadatási eljárást indítanának ellene. Az ilyen ügyekben a kiadatásról a magyar bíróságok döntenek, figyelembe véve az érintett személy jogait és az adott eset politikai vonatkozásait is
Tavasszal Pál Fülöp román herceg (Paul-Philippe al Romaniei, 75) a Máltai Lovagrend, egy katolikus lovagrend meghívására érkezett a Földközi-tengeri szigetországba. Ügyvédje megpróbálta lebeszélni az utazásról, figyelmeztetve, hogy a királyi család ellenségei kárt tehetnek benne. A herceg azonban nem hallgatott rá, és elfogadta a meghívást. Miután április 28-án, vasárnap feleségével, Lia Georgia Triffel visszatért egy eseményről, ahol díszvendég volt, a Westin Dragonara luxusüdülő bejáratánál négy civil ruhás máltai rendőr lepte meg. Azt mondták neki, hogy európai elfogatóparancs alapján letartóztatják, és azonnal a rendőrkapitányságra kell mennie velük. Pál Fülöp herceg azt állította, hogy a vádakat ellene ejtették, és kérte, hogy elmehessen a hotelszobájába a bizonyító dokumentumokért. “Nem hallgattak rám, azonnal letartóztattak és elvittek az őrsre” – mondta Pál Fülöp a Politicónak egy telefonos interjúban Máltáról. “Nem bántották a férjemet. De megdöbbentő volt, mert a rendőrök civil ruhában voltak, és egy jelöletlen autóval jöttek, így nem voltunk biztosak benne, mi történik. Szerencsére a letartóztatás nem a méltóságok előtt történt. Az igazi cirkusz lett volna” – mondta a herceg felesége a Times of Malta-nak.
A máltai letartóztatás
A hercegnek megtagadták az óvadékot a Romániában ellene felhozott korrupciós vádak súlyossága miatt, és több mint két hónapot töltött börtönben, miközben harcolt a kiadatási parancs ellen, amelyet politikai indíttatásúnak nevezett.
Pál Fülöpöt a román bíróság 2020 decemberében három év és négy hónap börtönre ítélte, miután bűnösnek találták ingatlannal kapcsolatos korrupciós vádakban, amelyekkel összefüggésben a hatóságok azt mondták, hogy illegálisan próbálta megszerezni azokat. A herceg azonban elmenekült Romániából, és ellene az Interpol körözést adott ki. 2022-ben Párizsban letartóztatták, de a francia bíróság elutasította a Romániának történő kiadatását, és helyt adott a fellebbezésnek.
– Nem szoktam hozzá, hogy letartóztatnak, amikor az ember Máltára érkezik egy fontos eseményre, ahol nagymester és díszvendég lesz, viszont négy ember azzal szólítja le, hogy le van tartóztatva, az nem túl kellemes
– jelentette ki a román herceg a Times of Maltanak nyilatkozva.
A máltai letartóztatás után ügyvédje fellebbezett a kiadatás ellen, arra hivatkozva, hogy a herceg emberi jogai sérülhetnek a romániai fogva tartás körülményei miatt. A bíróság helyt adott a fellebbezésnek, és Pál Fülöp így visszatérhetett feleségével Párizsba, ahol menekültstátusza van.
– Végső soron ez a kapzsiságról szól. Sok politikus vágyott arra az ingatlanra, és nem örültek, hogy vissza akartam szerezni, pedig minden jogom megvan hozzá
– így kezdte a herceg a történetét az örökségről és a csalásról, amely egyaránt bizarr és bonyolult, a középpontjában pedig III. Vlad Tepes, vagyis a nyugati filmipar által kiaknázott Drakula gróf áll.
Kapcsolódó cikk
A vámpír, aki rémesen beszélt angolul és az összekötött egerek (ajándékba Drakulics elvtárssal)
A jogi saga 1989-ben kezdődött, amikor megdöntötték a kommunista rezsimet, és a román királyi család tagjai, akik több mint 40 évig száműzetésben éltek, végre visszatérhettek hazájukba.
Közöttük volt Pál Fülöp román herceg is. Ő az egyik utolsó román király, az 1930 és 1940 között uralkodó II. Károly unokája, Mircea Hohenzollern fia, akit azonban soha nem ismertek el II. Károly király hivatalos fiaként Romániában, így Pál Fülöp sem számít hivatalos trónörökösnek. A portugál és a francia bíróságok megerősítették, hogy Mircea Hohenzollern a II. Károly első házasságából származó törvényes fia, ezt a román királyi család nem tette meg.
A herceget a román királyi család így kizárta az örökösödési sorból, amelyből Mihály király 2007-ben hivatalosan eltávolította azokat a családtagokat, akik nem tartoznak az I. Ferdinánd király és Mária királyné közvetlen leszármazottai közé. Mihály király halála után pedig Margit hercegnő, Mihály király lánya vette át a család fejének a szerepét. Pál Fülöp tehát nem tekinthető a román trón örökösének a hivatalos öröklési vonal szerint.
A herceg 1948-ban született Párizsban, és elit iskolákban tanult Franciaországban és Nagy-Britanniában. Járt a skót Gordonstoun bentlakásos iskolába, ugyanabban az időben, mint III. Károly brit király, akivel távoli rokonságban áll.
Brit útlevéllel érkezett Romániába
A kommunizmus bukása után Pál Fülöp feleségével az első repülőjárattal Bukarestbe repült. Ám a száműzött herceget, aki addig műkereskedőként dolgozott, nem fogadták tárt karokkal, mivel nem beszélt románul és brit útlevele volt.
Ez azonban nem tántorította el Pault attól, hogy bukaresti ötszintes házát egyfajta árnyék-királyi udvarrá alakítsa, és feleségével méltóságokat, nagyköveteket és kevésbé ismert személyeket lásson vendégül.
A herceg különböző eseményeken vett részt, így 2007-ben a horvátországi európai tanács nemzetközi iskolák konferenciájának díszvendége volt, és feleségével a cavtati Hotel Croatia elnöki lakosztályában szálltak meg.
Körülbelül ekkor kezdődött a harca a snagovi földterületért, amelyről úgy vélte, hogy őt illeti meg. 2006-ban megkereste őt Remus Truică, egy gazdag üzletember és a korrupt miniszterelnök, Adrian Năstase egykori kabinetfőnöke. Azt állította, hogy cége, a Reciplia segítségével segíthet visszaszerezni Pál Fülöp őseinek vitatott birtokait, a Snagov erdőt és a Băneasa királyi farmot.
A snagovi erdő kevesebb mint egy órányi autóútra van Bukaresttől és ma leginkább arról híres, hogy itt található az a kolostor, amelyről azt tartják, hogy III. Vlad Tepes fejedelem és hírhedt hadvezér – akiről később a vérszomjas vámpírról, Drakuláról szóló könyvek és filmek ihletést kaptak – végső nyughelye.
A snagovi erdő egy része egykor II. Károly tulajdona volt, de először a fasiszta, majd a román kommunista kormány elkobozta. Truică megígérte, hogy visszaszerzi az erdőt Pál Fülöpnek, és előleget fizet neki négy millió euró értékben, ha a herceg cserébe a Recipliának engedi át a birtok 50-80 százalékát. A román hatóságok szerint a birtok értéke körülbelül 145 millió euró.
Pál Fülöp beleegyezett, és Truică gyorsan munkához látott. Miután az erdészeti osztály igazgatóját Truică barátjával cserélték le, a herceg megkapta a snagovi erdő birtoklásának jogát egy 1000 négyzetméteres részért cserébe, amely 50 ezer eurót ért. A Politico szerint Truică megvesztegette a mezőgazdasági intézet vezetőjét is, egy mexikói utat fizetett neki, valamint egy hajókirándulást és vacsorát egy Michelin-csillagos étteremben Monte Carlóban.
Minden simán ment, amíg Pál Fülöp nem tudta meg, hogy a történetben szerepel egy izraeli milliárdos, Benjamin Steinmetz is, aki “szabadidejében” gyémántmágnás. A Recipliának ugyanis közel 90%-a Steinmetz tulajdonában volt, míg Truică csak kisebbségi részvényes volt. Pál Fülöp megdöbbent.
– Nem tudtuk, hogy ők is a partnereink
– mondta a Politicónak, az izraeliekre utalva. Nem tetszett neki, amit Steinmetzről hallott, aki egykor Izrael leggazdagabb embere volt, mielőtt afrikai üzletei nem kerültek a figyelem középpontjába, ami miatt vesztegetési és korrupciós vádak kereszttüzében találta magát. A román herceg ekkor megpróbált kilépni a megállapodásból, de sikertelenül. Végül Pál Fülöp megkapta a Snagov erdő és a Băneasa királyi farm tulajdonjogát, és mindkét birtokot a megállapodás szerint a Recipliára íratta.
Az ingatlan átruházása 2009-ben zárult le, Pál Fülöp azt állítja, hogy ő maga soha nem jutott hozzá az ingatlan eladásából származó részesedéséhez. Üzletfeleit azzal fenyegette meg, hogy feljelenti őket a rendőrségen, ami Steinmetzet arra kényszerítette, hogy sürgősen Bukarestbe utazzon, annak ellenére, hogy ritkán jár Romániában.
– Mi komoly emberek vagyunk, úgy tekintsen ránk, mint nagyon komoly, becsületes emberekként
– mondta Steinmetz a hercegnek, megígérve, hogy megkapja a pénzét. De ahogy telt az idő, Pál Fülöp türelme egyre fogyott. 2015-ben a rendőrséghez fordult, és feljelentést tett Truică és Steinmetz ellen. Úgy vélte, hogy ő a károsult fél az egész történetben.
A román hatóságok vizsgálat során azonban úgy találták, hogy a herceg részt vett az összeesküvésben, és a bíróság 2020-ban megállapította, hogy “egy érdekkör része volt, amely körülötte forgott, és amelynek célja az volt, hogy törvénytelenül birtokba vegye a román állam tulajdonát képező ingatlanokat”.
Azóta Pál Fülöp a legtöbb európai országban, így Magyarországon is körözött személynek számít, mivel Magyarország tagja az Európai Unió Bírósága (EUB) által elfogadott Európai Elfogatóparancs Rendszernek (European Arrest Warrant, EAW), így a román elfogatóparancs Magyarországra is kiterjed.
Amennyiben a román herceg Magyarországon tartózkodna, és a hatóságok felfedeznék a jelenlétét, a román elfogatóparancs alapján letartóztatnák, és valószínűleg kiadatási eljárást indítanának ellene. Az ilyen ügyekben a kiadatásról a magyar bíróságok döntenek, figyelembe véve az érintett személy jogait és az adott eset politikai vonatkozásait.
- Szerbia6 nap telt el azóta
Vučić fügét mutatott Putyinnak, Szerbia is bevezeti a kötelező katonai szolgálatot
- Szerbia5 nap telt el azóta
Vučić tagadja, hogy nemet mondott Putyinnak, telefonon majd megbeszélik
- Horvátország5 nap telt el azóta
Drágul a gáz és az áram, de mérsékelten
- Szerbia1 nap telt el azóta
Vučić kartellje létrehozott egy újgazdag kasztot: milliárdosok a sárból