Románia
KATONAI TURBÓSÍTÁS: A NATO kész katonákat küldeni Romániába, Ukrajna megvédése viszont nem kötelessége

Klaus Johannis román államfő tavaly december elején arra kérte az Egyesült Államokat, hogy a NATO erősítse meg jelenlétét a “keleti szárnyon”, elsősorban a Fekete-tenger térségében. A válasz nem sokáig váratott magára, a román elnöki kérés meghallgattatott nemcsak Washingtonban, hanem Párizsban is. Johannis erre reagálva Twitter-bejegyzésekben üdvözölte, hogy Emmanuel Macron francia és Joe Biden amerikai elnök is kész katonákat küldeni Romániába.
Előretolt állások
A román elnök egyik bejegyzésében Macronnak az elzászi Haguenauban mondott szerdai beszédére reagált, amelyben a francia elnök kitért arra, hogy Franciaország a NATO-missziók révén eddig is küldött csapatokat a balti térségbe, ami által szavatolta európai szövetségesei biztonságát, és továbbra is ezt fogja tenni.
– idézte a román média Macron francia katonák előtt mondott beszédét.
HÍRFOLYAMOK
A Macron bejelentéséről beszámoló G4Media hírportál kiemelte: az ígéret olyan körülmények között hangzott el, amikor újabb csúcsra emelkedett a feszültség Kelet-Európában, miután Oroszország több mint százezer katonát vont össze az ukrán határoknál.
Iohannis szerint a francia katonák részvétele egy romániai megerősített NATO-jelenlétben hozzájárul a francia-román stratégiai partnerség megszilárdításához a Fekete-tenger térségében.
Ukrajnát nem védik meg
A román elnök nem sokkal később Joe Biden „explicit bejelentését” is üdvözölte, melyben az Egyesült Államok elnöke leszögezte: növelni fogják az amerikai katonai jelenlétet Lengyelországban és Romániában, ha tovább romlik a biztonsági helyzet a térségben.
Biden hivatalba lépésének egyéves évfordulója alkalmából tartott szerdai sajtóértekezletén arra hivatkozott, hogy az Egyesült Államoknak a NATO ötödik cikkelye értelmében „szent kötelessége” megvédeni ezeket az országokat, ugyanis NATO-tagállamok.
Nem áll fenn ugyanez a kötelezettség Ukrajnával kapcsolatban, de nagyon aggasztónak tartjuk, ami ott történik
– idézte Bident egy román hírportál.
A NATO-szövetségesek bejelentéseit – a román hadsereg élén korábban vezérkari főnöki tisztséget betöltő – Nicolae Ciucă román miniszterelnök és Bogdan Aurescu külügyminiszter is üdvözölte.
Bukarest évek óta szorgalmazza a NATO keleti szárnyának, a védelmi szövetség fekete-tengeri katonai jelenlétének megerősítését, és Oroszország „agresszív magatartását” teszi felelőssé a térségben kialakult feszültségért.
Romániának 650 kilométernyi közös szárazföldi határa van Ukrajnával, a Fekete-tenger térségében közvetlen szomszédja az odesszai terület, légvonalban pedig mintegy 200 kilométer választja el az Oroszország által annektált Krím-félszigettől.

Románia
SEA SHIELD 2023: Nagyszabású NATO-hadgyakorlat a Dunán és a Fekete-tengeren

Konstanca kikötőjében délelőtt tartották meg a „Sea Shield 2023” multinacionális hadgyakorlat nyitóünnepségét. A Duna deltájában és a Fekete-tengeren zajló katonai manővereket Románia szervezte, és további tíz NATO-tagállam vesz részt rajtuk, úgymint Törökország, Bulgária, Franciaország, Görögország, Lengyelország, Portugália, Nagy-Britannia, Hollandia, Észak-Írország, valamint az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok, de meghívót kapott rá Moldova és Grúzia (Georgia) is.
A hadgyakorlat résztvevői
A román haditengerészet közleménye szerint a műveletek április 2-ig tartanak, és 3400 katona érintett bennük.
A gyakorlat során Románia 30, Bulgária pedig 2 hadihajójót vonultat fel, Franciaország, ezenkívül Románia, az Egyesült Államok és Törökország 14 repülőgépe és helikoptere is bekapcsolódik a feladatok végrehajtásába.
Bevonják a hadgyakorlatba a román nemzetvédelmi intézmények 15 gyorsnaszádját, de részt vesz rajta 57 szárazföldi katonai jármű, és tüzérségi eszközöket is felvonultatnak.
A gyakorlatra katonai búvárokat, valamint nukleáris, biológiai és vegyvédelmi erőket is mozgósítottak.
A végrehajtásra kerülő feladatok
Szerdán a román, lengyel és moldovai tengerészgyalogosok, valamint a román szárazföldi egységek éleslövészetet tartanak a Konstancától erősen északra lévő babadagi lőtéren.
Jövő héten a polgári lakosság vízi úton történő kimenekítését gyakorolják a Dunán, a még északabbra lévő Mahmudiában, illetve a Fekete-tengeren, a konstancai katonai kikötőben.
A hadgyakorlat során a Duna-deltában nyilvános bemutatót is rendeznek, amelynek forgatókönyve szerint a katonáknak egy – már partot ért – ellenséges légideszant egységet kell ártalmatlanná tenniük.
Kapcsolódó cikk
A rendszeres Sea Shield hadgyakorlatokkal Románia a 2016-os varsói NATO-csúcson tett javaslatot, amivel a katonai szövetség délkeleti szárnyának megerősítéséhez, valamint a NATO fekete-tengeri jelenlétének folyamatossá tételéhez kíván hozzájárulni.
Az idei, eddigi legnagyobb román szervezésű haditengerészeti gyakorlatot egy év kihagyás után rendezték meg, miután tavaly – az ukrajnai háború kitörése miatt – nem tartották meg a hadgyakorlatot.
Románia
EGY HARGITÁVAL KEVESEBB: Drámai az erdélyi magyarság számának csökkenése

Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) Országos Elnöksége a romániai népszámlálás előzetes eredményeinek ismeretében megállapította, hogy drámai méretű az erdélyi magyarság lélekszámvesztése. Az EMSZ vezetése a fogyás mértékét igen erős szavakkal igyekezett érzékeltetni, szerintük ugyanis a számok jól mutatják „a magyarság ellen békeidőben folytatott csendes genocídium eredményességét”.
Már csak egymillió erdélyi magyar
Az EMSZ közleménye arra emlékeztet, hogy a legutóbbi, 2011-es cenzushoz képest a Romániában élő magyarság száma 225 ezer fővel, alig egymilliónyira csökkent. Ez azt jelenti, hogy egy évtized alatt az erdélyi magyar nemzetrész elvesztette lélekszámának egyötödét.
Kapcsolódó cikk
– olvasható a közleményben, amelyet az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt összeolvadásából létrejött EMSZ országos elnöksége írt alá.
Aláhúzták, hogy a fogyás mértéke és aránya az elmúlt három évtizedben folyamatosan gyorsult, összességében pedig a rendszerváltás utáni első, 1992-es népszámláláshoz viszonyítva több mint 620 ezerrel csökkent a romániai magyarság lélekszáma.
– közölte az EMSZ, amely arra figyelmeztet, hogy amennyiben nem változik semmi, az egykor államalkotó erdélyi magyarság még ebben a században több mint egy évezredes történelme végére érhet.
Drámai népességvesztés
Az EMSZ országos elnöksége úgy véli, hogy ebben a súlyos helyzetben a közösséggel szemben elkövetett bűn minden olyan magyarázkodás, amely kisebbíti a bajt, vagy részsikerként próbálja tálalni az eredményt.
– szögezte le az EMSZ, amely szerint egyenesen ki kell mondani, hogy maga az a tény, miszerint a három évtized alatt több mint hatszázezer fővel zsugorodott romániai magyarság 2022-ben még egymillió főt számlált, ám ez nem eredmény, nem siker, nem ok az örömre, hanem „súlyos és riasztó népesedési katasztrófa”.
– olvasható a közleményben, amely szerint szembe kell nézni azzal, hogy „az elmúlt három évtized viszonylagos szabadsága és jóléte több szempontból is többet rombolt a romániai magyar közösségen, mint a megelőző hetven év nagyromán és nacionálkommunista totalitárius rendszerei együtt”.
Az EMSZ szerint a drámai népességvesztésnek nem csupán a magyarságnak az országos átlaghoz képest rossz gazdasági helyzete vagy alulképzettsége az oka, hanem legalább annyira közrejátszik az az általános értékválság is, amely abból a hibás politikai gyakorlatból származik, amely valamennyi – a közösségi identitásmegőrzés szempontjából maghatározó – helyi és országos ügyet a bukaresti parlamenti választási eredményességnek és a folyamatos kampánykommunikáció szempontjainak rendeli alá.
-
Montenegró3 nap telt el azóta
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Oroszország1 nap telt el azóta
OVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat
-
Szerbia1 nap telt el azóta
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
-
English6 nap telt el azóta
Arrests are piling up in Montenegro, after a police chief now the „crypto king” has also been caught