Románia
KATONAI TURBÓSÍTÁS: A NATO kész katonákat küldeni Romániába, Ukrajna megvédése viszont nem kötelessége
Klaus Johannis román államfő tavaly december elején arra kérte az Egyesült Államokat, hogy a NATO erősítse meg jelenlétét a “keleti szárnyon”, elsősorban a Fekete-tenger térségében. A válasz nem sokáig váratott magára, a román elnöki kérés meghallgattatott nemcsak Washingtonban, hanem Párizsban is. Johannis erre reagálva Twitter-bejegyzésekben üdvözölte, hogy Emmanuel Macron francia és Joe Biden amerikai elnök is kész katonákat küldeni Romániába.
Előretolt állások
A román elnök egyik bejegyzésében Macronnak az elzászi Haguenauban mondott szerdai beszédére reagált, amelyben a francia elnök kitért arra, hogy Franciaország a NATO-missziók révén eddig is küldött csapatokat a balti térségbe, ami által szavatolta európai szövetségesei biztonságát, és továbbra is ezt fogja tenni.
– Készek vagyunk továbblépni a NATO keretében, és újabb, előretolt megerősített jelenlét típusú küldetésekben szerepet vállalni, főleg Romániában
– idézte a román média Macron francia katonák előtt mondott beszédét.
HÍRFOLYAMOK
A Macron bejelentéséről beszámoló G4Media hírportál kiemelte: az ígéret olyan körülmények között hangzott el, amikor újabb csúcsra emelkedett a feszültség Kelet- Európában, miután Oroszország több mint százezer katonát vont össze az ukrán határoknál.
Iohannis szerint a francia katonák részvétele egy romániai megerősített NATO-jelenlétben hozzájárul a francia-román stratégiai partnerség megszilárdításához a Fekete-tenger térségében.
Ukrajnát nem védik meg
A román elnök nem sokkal később Joe Biden “explicit bejelentését” is üdvözölte, melyben az Egyesült Államok elnöke leszögezte: növelni fogják az amerikai katonai jelenlétet Lengyelországban és Romániában, ha tovább romlik a biztonsági helyzet a térségben.
– Üdvözlöm Joe Biden elnök úr határozott bejelentését az USA katonai jelenlétének növelésére Romániában, a keleti szárnyon, ha a biztonsági helyzet tovább romlik. Románia és az Egyesült Államok stratégiai partnerek, és nagyon erős a NATO-szolidaritás
Biden hivatalba lépésének egyéves évfordulója alkalmából tartott szerdai sajtóértekezletén arra hivatkozott, hogy az Egyesült Államoknak a NATO ötödik cikkelye értelmében “szent kötelessége” megvédeni ezeket az országokat, ugyanis NATO-tagállamok.
Nem áll fenn ugyanez a kötelezettség Ukrajnával kapcsolatban, de nagyon aggasztónak tartjuk, ami ott történik
– idézte Bident egy román hírportál.
A NATO-szövetségesek bejelentéseit – a román hadsereg élén korábban vezérkari főnöki tisztséget betöltő – Nicolae Ciucă román miniszterelnök és Bogdan Aurescu külügyminiszter is üdvözölte.
Bukarest évek óta szorgalmazza a NATO keleti szárnyának, a védelmi szövetség fekete-tengeri katonai jelenlétének megerősítését, és Oroszország “agresszív magatartását” teszi felelőssé a térségben kialakult feszültségért.
Romániának 650 kilométernyi közös szárazföldi határa van Ukrajnával, a Fekete-tenger térségében közvetlen szomszédja az odesszai terület, légvonalban pedig mintegy 200 kilométer választja el az Oroszország által annektált Krím-félszigettől.
Románia
KÖLCSÖNÖS ZSAROLÁS: Ausztria nyomná a gázt, Románia behúzta a féket
Minden egyes év vége felé visszatérő téma, hogy Bulgária és Románia mikor csatlakozhat a schengeni térséghez, illetve hogy egyes országok – ebben az esetben Ausztria és Hollandia – ezt meddig blokkolják még. Idén úgy tűnik, Románia eltökélt szándéka, hogy a “gazdasági diplomácia” segítségével megszüntesse az osztrák vétót, a román G4Media beszámolója szerint ugyanis Marcel Ciolacu román miniszterelnök elutasította az offshore törvény tisztázására vonatkozó osztrák kérést, amíg az osztrákok vétóznak a schengeni csatlakozást illetően.
Románia visszavág
A románok a jelek szerint már nem várnak az osztrákok jóindulatára, és felveszik a harcot az osztrákokkal, akik akadályozzák Románia csatlakozását a schengeni övezethez.
A hétfői kormányülésen Marcel Ciolacu miniszterelnök elutasította az OMV vezetőjének, Alfred Sternnek a kérését, hogy Románia tisztázza a fekete-tengeri gázról szóló offshore törvény egyik cikkelyét.
Ciolacu állítólag azt mondta az osztrák vállalat képviselőinek, hogy “ez egy legitim téma”, de most nem tud tárgyalni az offshore törvény módosításáról a Románia schengeni csatlakozásával szemben emelt osztrák vétót követően kialakult légkör miatt.
A kormányülés egyik résztvevője név nélkül úgy nyilatkozott a G4Mediának, hogy Marcel Ciolacu személyes közbenjárásra kérte az OMV vezetőit, akiknek a “gazdasági diplomácia eszközeivel” kellene elérniük Karl Nehammer osztrák kancellárnál, hogy változtassa meg álláspontját Románia schengeni csatlakozásával kapcsolatban.
A román hírportál forrása szerint Ciolacu a Horvátországgal szembeni pozitív diszkriminációra hivatkozott, aminek eredményeként Nehammer beleegyezett a horvátok schengeni csatlakozásba.
– Nem lehetünk álszentek. Nem mondhatjuk, hogy nincs semmi bajunk Romániával, és hogy a schengeni térség elavult. Ebben az esetben miért szavazta meg Ausztria tavaly Horvátország csatlakozását?
– kérdezte Marcel Ciolacu, aki azt javasolta az osztrák kancellárnak, hogy léptesse ki Ausztriát a schengeni övezetből, ha azt annyira elavultnak tartja.
Az osztrák kifogások
Az OMV már két évvel ezelőtt kilátásba helyezte, hogy kilép a Fekete-tengeri Neptun Deep projektből, ha a román kormány nem kezdeményezi az offshore-törvény módosítását, és ezáltal nem biztosít kedvezőbb feltételeket a befektetők számára.
– Románia földgáztermelésének növelése érdekében elengedhetetlen a Neptun mélységi peremvidék gázkészleteinek fejlesztése. Üdvözöljük a tengeri törvény módosításait, de számos pontosításra van szükség a hatóságok részéről. Ha minden előfeltétel teljesül, a végleges beruházási döntés várhatóan 2023 közepén születik meg
– jelentette ki Christina Verchere, az OMV Petrom vezérigazgatója két évvel ezelőtt, aki akkor azt is elmondta, hogy a PSD-PNL-UDMR koalíció által annak idején támogatott törvény javulást hozott ugyan, de a szabad piaci elvek érvényesítésének terén további tisztázásra van szükség.
Marcel Ciolacu román miniszterelnök hétfőn megbeszélést folytatott az OMV vezérigazgatója, Alfred Stern által vezetett küldöttséggel a Neptun Deep projektről (Forrás: román kormány)
Az osztrákok a román offshore törvénynek azt a pontját szeretnék módosítani, amely kimondja, hogy a kormány “átmeneti ár- és értékesítési korlátozásokat vezethet be a Fekete-tengerből kitermelt gáz bizonyos mennyiségeire, de nem részletezi, hogy pontosan milyen feltételek mellett vezethetők be ezek a korlátozások.
Rossz az OMV megítélése Romániában
A román kormány a fekete-tengeri gázkitermeléssel kapcsolatos törvényi akadályokat most politikai nyomásgyakorlásként használja Ausztriával szemben a schengeni holtpontról történő elmozdulás érdekében.
A követeléssel a román miniszterelnök könnyen “populista vizekre tévedhet”, amikor zöld utat kér Bécstől Schengenre, és amikor ennek fejében zöld utat ígér a fekete-tengeri gázra, mindezt pedig azért teheti meg, mert Nehammer vétója miatt az osztrák cégnek rossz a megítélése Romániában.
Kapcsolódó cikk
Ráadásul az OMV panaszt nyújtott be a román állam ellen a párizsi Nemzetközi Választottbírósághoz a Fekete-tengerből származó gáz értékesítésére vonatkozó szabályozás miatt. Ezzel kapcsolatban Ciolacu arra kérte az osztrák cég vezetőit, hogy vonják vissza a panaszukat.
A párizsi Nemzetközi Választottbírósághoz benyújtott panasz a Romgaz Black Sea Limited ellen is irányul, amely az ExxonMobiltól megvásárolt Romgaz leányvállalat, és az OMV Petrommal együtt üzemelteti a fekete-tengeri gázmezőt.
Ha Bécs decemberben ismét Románia schengeni övezethez való csatlakozása ellen szavaz, akkor Bukarest az ügyet az Európai Unió Bírósága (EUB) elé viszi, azt remélve, hogy az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság is követi a példáját Ausztria megregulázása érdekében.
-
B A Balkanac4 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó6 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Jézus sírjánál imádkozott a legfőbb szerb titkosszolga, miközben Koszovóban dúl a válság