PLAY STRINDBERG, PLAY MACSKAJÁTÉK pl. Dürrenmatt, Örkény, Beckett & Tolnai && (az Újvidéki Színház 50 gyertyaszálára)

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A Macskajáték meséjét énelőttem már több ezren elmesélték. Két ember szereti egymást, de akadályok lépnek föl, s a csábító harmadik minden női varázsát latba vetve magához láncolja a férfit, majd a boldog pár oltár elé lép. Ez a szerelmi háromszög csak abban különbözik elődeitől, hogy szereplői nem tizen-, nem is huszon-, hanem hatvan-egynéhány évesek. Mindnyájan akarunk egymástól valamit, csak az öregektől nem akar már senki semmit. De ha az öregek akarnak egymástól valamit, azon mi nevetünk. – Így írt egyik legtöbbet játszott színművéről 1963-ban Örkény István.

Nehéz lenne rendre felsorolni, akkurátusan megszámolva, hány színpadra varázslást ért meg ez az örkényi cicajáték. Nem is áll szándékunkban. Merő, de aligha nyerő dolog lenne, az azonban fontos itt számunkra, ami a teátrumok históriájában is könnyen megtalálható. Nevezetesen az, hogy szóban forgó Macskajátékot 1974. január 27-én mutatta be Vajda Tibor rendezésében az akkor vitorlát bontó, dicső útra induló Újvidéki Színház. Szereplői között olyan emblematikus nevek olvashatók, mint N. Kiss Júlia, Fischer Várady Hajnalka, Fischer Károly, Lőrincz Lajos és a többiek. Nem utolsósorban Ladik Katalin, vagy az akkori ifjabb nemzedékhez tartozó, Egérkét alakító Pribilla Valéria. (VASTAPS)

Bár a színház még az előző évben, hetvenháromban megalakult, célszerűnek tűnik a kezdetet az Örkény-előadástól számítani. Ahogy immár számítják is, aztán így juthatunk el, vagyis már juthattunk el az idei ötvenig. Az 50 gyertyaszálig, amihez innen mi is szívből gratulálunk. – MINDEN JÓT-SZÉPET-BOLDOGAT és TOVÁBBI SOK SIKERT! (Még nem késtünk el igazából, hiszen az egész idei év számít.)

Tehát annál a nyitó évadnál tartunk, amelyben, meg amelyet követően sorjáztak a további remeklések. Ekkor mutatták be – még a régi Ifjúsági Tribünön – a Play Strindberget például, meg Peter Weiss kiváló alkotását, a Mockinpott úr kínjait és meggyógyíttatását Radoslav Dorić rendezésében, Fejes György kiváló alakításával. Itt jegyzendő meg, hogy Fejes színművész úr nagyot domborított Tolnai Ottó Végeladásában is. Abban az élet-halál és kié lesz a hurkatöltő problematikát boncolgató príma, egy-időben ríkató és kacagtató előadásban.

Persze, volt ott még sok minden. Az évek során sokféle, da valamennyi végül úgy, ahogy az a színház kialakult modern arculatának megfelelt. Így lehetett aztán egy kalap alá hozni például Beckettet, Godot ikonikussá vált figuráját – ugyancsak példának okáért – Kao Hszing-csien (A) buszmegállójával. Vagy, mondjuk, Kosztolányi Harag György rendezte Édes Annáját Sławomir Mrożek Tangójával.

Mellesleg a sors úgy hozta, hogy e sorok írója valamikor rég elbeszélgethetett Mrożekkel, akinek jóleső mód tudomása volt arról – ha valamelyik futó ismeretsége révén is, ami nem változtat a dolgon –, hogy szeretik és megbecsülik az újvidéki magyar színházban. Akkor üdvözletét küldte, most pedig ütött az óra indirekt mód átadni ezt az idők során kissé elkallódott üzenetet.

Volt hát sok szép előadás, miközben valamikor a trupp átköltözött a Tribünről az akkori Ben Akiba Színház épületébe. Átcuccolt mindenki, át a színészek, akiknek a pályája zömmel az Újvidéki Rádiónál kezdődött, ott is jelentős részt a kabaréban. Ahol pl. Ferenczi Jenő, a vajdasági magyar színjátszás egyik meghatározó alakja volt a legnépszerűbb, örökké erősen spicces stüszi vadász. – Ez az Akiba lett végül az Újvidéki Színház otthona a Jovana Subotića utcában, ma is ott található.
Ott mutatták be valamikor Végel László hosszútávfutó, a mostani igazgató Urbán András rendezte Neoplantáját úgyszintén, amelyen pár évvel ezelőtt mintha már több szerbajkú ember lett volna jelen, mint magyar, egyik szemmel a színpadon, másikkal pedig a felette futó feliratozáson. Mert a szerbek, főleg a fiatalabbak körében visszhangos népszerűségnek örvend ez a neoplantai magyar teátrum, még ha olvasniuk is kell a szöveget. Így aztán nem csoda, hogy az ötvenedik szülinapról a többségi sajtó is megemlékezett. Különös tekintettel Urbán legújabb, TÖRTÉNT EGYSZER ÚJVIDÉKEN címet viselő, „kisebbségi extravaganza” színházi show-műsorára: sok zenével, tánccal, szellemekkel és indiánokkal.

+ PLAY KATONA. Egyszer Pécs városában történt, a POSZT határokon átnyúló seregszemléjén az, amit megírt a magyarországi sajtó, például a Népszava. Hozta azt, ami számunkra itt olyan kis színesítő csemege gyanánt kiváltképp érdekes. Mármint, hogy az Újvidéki Színház BÁNK BÁN versenyelőadása visszhangos botránnyal zárult.

Vajon miről szól valójában a Bánk bán? (Forrás: poszt.hu)

A darab ugyanis egy interaktív játékkal fejeződött be. Ez abból állt, hogy az egyik színész különféle intézkedéseket sorolt fel. Természetesen a hatalom részéről történő intézkedéseket, előtte arra kérte a nézőket, hogy mindenki akkor hagyja el a nézőteret, amikor úgy érzi, az épp elhangzott ukáz, esetleg kétségbeejtő esemény miatt magát a hazáját is elhagyná.

Kapcsolódó cikk

TANYASZÍNHÁZ: Lenni vagy nem lenni, b@zmeg, ez itt a kérdés

Utóbbiak közé tartozott például a forint árfolyamának meghökkentő alakulása. Meg olyan is, amelyben rendkívüli biztonsági helyzet jön létre Kelet-Magyarországon stb.
Ez ugyebár „nagyon nem tetszett Ókovácsnak” – olvasható így a Népszavában. Meg is kérdezte helyben a színésztől elhíresült Operadirektor urunk, ez mégis mennyire tartozik Katona József Bánk bánjához, majd tiltakozásul nagy dérrel-dúrral kicsörtetett a teremből. Ha nem is úgy, mint aki katapultált, de majdnem. – Állíthatjuk ezt szemtanúként.

ÓKOVÁCS (távoztában a Mindenhatón sztentori hangján): Pokolba ezzel a vidéki, hitetlen csepűrágó bagázzsal!* (*drámai fikció)

Jó. Hogy a csapnivaló fakírnak bizonyuló Ókovács Szilveszter kiment, tény, de az is, hogy nem zajlott ilyen simán a dolog. Nem maradt következmények nélkül. A Magyar Állami Operaház főnökének a közbeszólása ennél durvább következménnyel járt. Valóságos dührohamot váltott ki az előadást temperamentummal pártfogoló többségnél. Mert a teremben akkor és ott, úgy tűnik, mondjuk így: fordított kétharmados többség alakult ki. (Hol volt, hol nem volt… tény: a provokáció bombája prímán működött.)