További horvát huncutság: lítiumfinomító épül Likában, ha igaz

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A Nikola Tesla szülőfaluja, Smiljane szomszédságában elhelyezkedő Smiljansko polje ipari zónában hamarosan megkezdik egy lítiumfinomító építését. A befektető a Vlado Devčić tulajdonában lévő Jedro DS Innovation vállalat, amely állítólag hétmillió eurót fektet be a létesítménybe, miközben a cég alaptőkéje 26 ezer euró körül van. A szomszédban, vagyis a Szerbiában zajló környezetvédelmi felhördülés nyomán, a likaiak is fokozott érdeklődéssel kísérik a meghirdetett beruházást, ám úgy az önkormányzat, mint a befektető kizárják a környezetszennyezés veszélyét. A szerbiai, vagy a bosznia-hercegovinai lítiumlelőhelyekkel, illetve az ezek kiaknázására tervezett bányákkal szemben, maga a finomító zárt rendszert képez, és nem jelent veszélyt a környezetre. A Lider üzleti magazin helyszíni tudósítása értelmében, a finomító Dél-Koreából érkező nyersanyagot, 99,9 százalékos tisztaságú, átmosott lítium-karbonátot alakít át lítium-hidroxid-monohidráttá, amelyet a gépjárművek, és egyéb berendezések akkumulátorainak gyártásában használnak.

A titokzatos Devčić lítiumfeldolgozója

Az újságírói kérdésekre kelletlenül válaszolgató Vlado Devčić szinte teljesen ismeretlen Horvátországban, csupán annyit tudni, hogy Zágrábban tartózkodik, és hogy fehérorosz emigránsok leszármazottja.

Annak ellenére, hogy világosan kifejtette, hogy nem érti, miért érdekel bárkit is, hogy mit csinál a pénzével, Devčić végül elnagyoltan annyit volt hajlandó elárulni, hogy évek óta foglalkozik üzleti tevékenységgel, elmondása szerint egy időben szénnel és olajjal kereskedett, és különböző brókerügyletekben is utazott. Dél-Korea és az Egyesült Államok mellett, megfordult Dél-Amerikában is. Miután jól ment az üzlet, „sikerült megtakarítania egy kis pénzt”.

A horvátországi cégadatokkal foglalkozó portálok szerint Devčićnek nem a 2022 szeptemberében alapított Jedro DS Innovation az egyetlen cége, ugyanarra a címre, amely az említett cég székhelye, a Monte Rosso KTB Estate d.o.o. nevet viselő ingatlanforgalmazó és lízingelő cég is be van jelentve, a kettő alaptőkéje nem éri el a harmincezer eurót.

A nyilvántartásokban is van némi kavarodás, de a jelek szerint nem tőkerős cég(ek)ről van szó (Forrás: CompanyWall Busines)

Devčić azt nem volt hajlandó elárulni az újságíróknak, hogy miért esett a választása éppen Horvátországra, akárcsak azt sem, hogy voltaképpen honnan származik a Dél-Koreában behajózott nyersanyag – ott ugyanis nem bányásznak lítiumot -, vagy hogy kik is az európai üzlettársai, akiknek a finomított terméket szállítja majd.

Egy újságíró kérdésére, hogy vajon Rimacnak is szállít-e, azt válaszolta, hogy biztosan nem.

Gyanús titkolózás

Bár mindez önmagában véve is érdekes, ami viszont különösen gyanús, hogy a vállalkozást nem kíséri nagyobb hírverés.

Ha hiszünk a BBC-nek, az Egyesült Királyságban tavaly kezdték építeni Európa első lítium-finomítóját, eszerint a horvátországi lenne a második, illetve ha nem is a második, de mindenképpen az elsők között lenne, néhány helyen ugyanis szintén bejelentették a hasonló jellegű létesítmények kiépítését, pl. Németországban, Portugáliában, stb.

Bár a horvátországi lítiumfinomító teljesítőképességéről nincs értesülésünk, ez nem lehet olyan kicsi, mert a fent említett évi 50 ezer tonna kapacitású brit finomító építését a kormány 600 ezer fonttal támogatta, ami arra enged következtetni, hogy a feltételezett 7 millió eurós, Devčić-féle finomító sem lehet sokkal kisebb.

Az európai lítiumlelőhelyek nagyság szerint millió tonnában (Forrás: Demostat, Szerbia)

A horvát sajtót ugyan bejárta hír, senki sem tulajdonított nagyobb jelentőséget neki, ami elég furcsa, mert azért a horvát kollégák is össze tudják adni a 2+2-őt, és azt a cikket, amely arról szól, hogy az ország valamiben az élen jár, mindig el lehet adni.

A beruházás üzleti logikájába nem lehet belekötni, a kereslet már most nagy, de a következő években biztosan kilő, mert piaci elemzők szerint az EU elég szorult helyzetbe kerül, mivel a szükségleteit kelet-ázsiai importból elégíti ki.

Az előrejelzések szerint a kelet-ázsiai piac, amely jelenleg a termelés 80 százalékát képes felvenni, és így felesleggel rendelkezik, az elkövetkező években azonban már teljes mértékben hasznosítja a kitermelt nyersanyagot, így ez a forrás megszűnik. Időközben pedig az európai kereslet is az égbe szökik, így az egyelőre csak fiktív horvátországi finomító jövője bombabiztosnak tűnik.

A BALK spekulál

Akkor mégis, mi lehet a titkolózás hátterében? Ha eltekintünk a gyíkemberektől, a billgéjctől, meg a fent felvázolt cégjelentésektől, a következő dolgok tűnnek logikusnak: Devčić vagy arra számít, hogy egy szép napon a közeli bosznia-hercegovinai bánya termelését hasznosítja, vagy pedig tud valamit, amit más nem.

Kapcsolódó cikk

Fokozódik a lítiumlelőhelyek feltárása körüli versenyfutás Bosznia-Hercegovinában

Horvátországban ez idáig még nem találtak lítiumot, a geológiai jelentések csak a pozsegai-medencét (Požega) és a magyar határ felé terjedő vidéket említik lehetséges lelőhelyként, de sohasem tudni.

Amivel még esetleg összefüggésbe lehetne hozni a finomítót, az egy horvátországi akkumulátorgyár megnyitása lehetne. Így a titkolózás értelmet nyerhetne, ugyanis ha a beruházásról még tárgyalnak, ebben az esetben senki sem szeret a nyilvánosság előtt szerepelni.

Ami meglehetősen biztosnak tűnik mindezzel kapcsolatban, hogy a beruházás mögött nem a kínaiak állnak, mert nekik nincs szükségük külső beszállítókra, ők saját anyaggal dolgoznak.