Connect with us

Szerbia

Belgrade Waterfront: Libák a ködben, avagy az átverés magasiskolája

A kulcsemberek aláírása egyetlen dokumentumon sincs, és kevesen emlékeznek arra, hogy mit mondtak egy évtizeddel ezelőtt, amikor a 2014-es választási kampány kellős közepén kijelentették, hogy a teljes projekt 2019 végére elkészül, és hogy a külföldiek 3,5 milliárd eurót fektetnek be a szerb fővárosban

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Az emberek ténferegnek, mint a libák a ködben, hiába próbálják kideríteni, valójában mennyibe is került nekik a Belgrád a vízen projekt
Az emberek ténferegnek, mint a libák a ködben, hiába próbálják kideríteni, hogy valójában mennyibe is kerül nekik a Belgrád a vízen projekt
A labdák segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!

Tovább terjeszkedik a “Belgrád a vízen” (Belgrade Waterfront) elnevezésű projekt, amelybe újabb városrészeket vonnak be, és miután a terv eléri a Savski venacot (Belgrád központi része), a Stari gradot (Óváros), Újbelgrádot, valamint Čukaricát, várhatóan olyan épületek tűnnek el, amelyek eddig meghatározták belgrádi városképet, mint például a Belgrádi Vásár (Beogradski Sajam) egyes számú csarnoka, amely műemléknek számít. A bővítés 327 hektárra terjed ki, így a projekt ellenzői szerint az épített környezet visszafordíthatatlan pusztításnak lesz kitéve, aminek hosszú távú következményei lesznek. Az új területek bevonására/átadására vonatkozó döntés a szerb Hivatalos Közlönyben (Službeni glasnik) jelent meg április 11-én, a dokumentumot Ivica Dačić ügyvivő miniszterelnök írta alá, azt is mondhatnánk, hogy a haladók ideiglenes kormányfőként vele végeztették el a “piszkos munkát”.

Soha nem térül meg a Belgrade Waterfront?

A szerb Hivatalos Közlönyben megjelent határozat szerint a 327 hektáros terület átkerül a Belgrád a vízen projekthez, ebből az Abu Dhabiban származó Eagle Hills Waterfront Investment LLC tulajdonába 67 százaléka száll át közelebbről meg nem határozott körülmények között, a szerb kormány birtokába ugyanakkor csak 33 százalék kerül. A Területrendezési Terv módosításainak elkészítésével a Köztársasági Területrendezési és Urbanisztikai Ügynökséget bízták meg, ehhez a pénzt a Belgrád a Vízen biztosítja, a tervezési folyamatnak 2025 februárjában kell befejeződnie.

Belgrád a vízen: ezt a "gyönyörűséget" sikerült létrehozni az Eagle Hills közreműködésével

Belgrád a vízen: ezt a “gyönyörűséget” sikerült létrehozni az Eagle Hills közreműködésével (Forrás: Radar)

Mohamed Alabbar Eagle Hills-je, bár kétszer akkora részesedéssel rendelkezik, eddig valamivel több mint 60 millió eurót fizetett be a közös cégbe, négy részletben – háromszor 20 milliót, egyszer pedig 20 ezer eurót. Másrészt egymillió dinár (8,5 millió euró) befizetése mellett a szerb kormány – alapítói szerepkörben – az induláskor 177 hektárt vont be a közös cégbe, amely ezáltal talán a Balkán legvonzóbb építési területéhez jutott hozzá. Az majd csak ezután derül ki, hogy az újabb 327 hektár hasonló módon – értsd: ingyen – megy-e át a közös városépítési projektbe, a helyzet jelenlegi állása szerint és az eddig történtek alapján azonban minden bizonnyal ez várható.

Az új rendezési terv szerint ezek a területek kerülnek át a Belgrád a vízen (Belgrade Waterfront) birtokába, vélhetően teljesen ingyen

Az új rendezési terv szerint ezek a területek kerülnek át a Belgrád a vízen (Belgrade Waterfront) birtokába, vélhetően teljesen ingyen

A belgrádi Radar hetilap és hírportál adatai szerint a Belgrád a vízen nevet viselő közös cég megalakulása óta a realizált nyereség alapján mindössze 6,6 millió euró osztalékot fizetett be a költségvetésbe, vagyis egy eurót fejenként, ha ezt az összeget az ország lakosságának számához arányítjuk. A Radar megjegyzi, hogy ha szimplán eladták volna a projektre kiválasztott körülbelül 500 hektáros (177+327=504) építési területet, akkor abból a szerb államnak legalább két és fél milliárd eurója származhatott volna, vagyis negyvenszer több, mint amennyit az az Abu-Dzabiból érkezett többségi tulajdonos befektetett.

A szerb elnök gyakori országos körútjának egyikén azt mondta, hogy a Belgrád a vízen projektre tekintve jól látható, hogy Szerbia mennyit fejlődött és változott”. Az ellenzéki sajtó- és médiaterméknek számító Radar szerint ugyanakkor nehezen képzelhető el, hogy az állam az osztalékon keresztül beszedje, amit eddig befektetett, vagyis ha kicsit megvakargatjuk a felszínt, akkor kívül éhes, belül flamós (spolja gladac, iznutra jadac).

A tavalyi eredmény felosztásáról még nem született döntés, de arra lehet számítani, hogy az osztalék, ugyanúgy mint az előző két évben, most is kétharmad-egyharmad arányban talál gazdára a külföldi befektető javára. Az állam egyéb alapon történt bevétele sem túl lenyűgöző. Tavaly mindössze 2,3 millió euró csordogált be a költségvetésbe az eladott lakások áfájából. Az áfa mellett 8,2 millió euró nyereségadót is beszedett az állam, és nagyjából ennyi lenne, eltekintve azoktól az adóktól és járulékoktól, ami a több száz alkalmazott béréből befolyt.

A Belgrád a vízen nyeresége/vesztesége 2015-től 2023-ig

A Belgrád a vízen nyeresége/vesztesége euróban 2015-től 2023-ig (A Radar grafikonja)

A Belgrád a vízen anyavállalatként sokkal nagyvonalúbb volt leányvállalataival, a BW Gallery-vel és a BW Kulával, amelyeknek tavaly csaknem 86 millió eurót kölcsönzött. Ráadásul a szerbek idén 25 millió eurót fizettek a többségi tulajdonosnak, az Eagle Hills Waterfront Investment LLC-nek egy korábban jóváhagyott hitel alapján. És ez még nem minden, mert a többségi tulajdonos a “projektfejlesztési” szolgáltatásaiért további, mintegy 7,5 millió eurót is felszámított. Mindebből az derül ki, hogy a szerb államnak nincs túl nagy haszna, de egészen másként áll a helyzet a többségi tulajdonos esetében, a Belgrád a vízen alaptőkéje ugyanis 5,3 milliárd dinár, azaz mintegy 45,5 millió euró, a fel nem osztott nyereség pedig csaknem ennek háromszorosa, 14,6 milliárd dinár, azaz 124,5 millió euró.

Hogyan megy ki a pénz?

Tekintettel arra, hogy a Belgrád a vízen, amelynek többségi tulajdonosa – mint azt már említettük – az Eagel Hills, és ezáltal Mohamed Alabbar, ingyen kapott földterületet a szerb államtól, a lakásokat pedig piaci áron adták el, tehát az lenne a logikus, ha a teljes nyereséget felosztanák, és az állam kisebbségi tulajdonosként megkapná az összeg harmadát, bár még így is rosszul járna.

Mohamed Alabbar, az Eagel Hills tulajdonosa

Mohamed Alabbar, az Eagel Hills tulajdonosa (Forrás: Belgrade Waterfront)

Milan Kovačević, befektetési tanácsadó szerint más befektetők fizetnek az építési területért, és ez a költség – tehát a telek ára – eléri az épített ingatlan értékének egynegyedét. A Radarnak nyilatkozó Kovačević ezzel kapcsolatban arról is beszélt, hogy kétféleképp lehet kivinni a pénzt Szerbiából az Egyesült Arab Emírségekbe.

A befektetési tanácsadó szerint a két fél megállapodott abban, hogy a külföldi tulajdonos biztosítja a kivitelezőket és egyúttal a lakások értékesítésével is ő foglalkozik, így nyilvánvalóan az történt, hogy a pénz nagy része külföldre került, és csak a profit kisebbik része maradt Szerbiában. Kovačević úgy nyilatkozott, hogy nem lenne meglepve, ha ennek az engedélyezése tudatosan történt volna. A szakértő megjegyezte, hogy az állam nem euróban kapta az osztalékot, aminél azonban nagyobb probléma, hogy a projektben nagyon kevés hazai, tehát szerbiai cég vesz részt.

Kovačevićnek meggyőződése, hogy van egy “kitaposott út a pénz kiszedésére” anélkül, hogy ez látszana, és szinte biztos, hogy a pénz egy része azokhoz kerül, akik mindezt engedélyezik. Kovačević szerint erre utalnak azok a külföldi médiajelentések, miszerint Mohamed Alabbar, aki az Eagle Hillsen keresztül a Belgrade Waterfront többségi tulajdonosa, valószínűleg partnere lehet Trump vejének, Jared Kushnernek, akinek az állam a szerbiai vezérkar lebombázott épületeit szintén ingyen kívánja átengedni egy lakó- és üzleti komplexum építéséhez. Kovačević úgy véli, hogy ha a pénzek nem ezekbe a zsebekbe vándorolnának át, több maradna a szerb államnak is.

A befektetési tanácsadó szerint az építési terület további bővítésével kapcsolatban az a probléma, hogy Belgrádnak nincs igazi városi urbanistája, mint amilyenek már a római korban is léteztek, ezért mindenki, úgy építkezik, ahogy éppen az eszébe jut, és minden, ami történik, azt szolgálja, hogy valaki a pénzt zsebre tegye. Szerinte ezek után már aligha várható, hogy igazi ingatlanpiac alakuljon ki, amikor a “legatraktívabb telkeket” egyesek ajándékba kapják, ami által kimondottan nagy egyenlőtlenség keletkezik azok között, akiknek fizetniük kell a földterületért, és azok között, akik az építési területhez ingyen jutnak hozzá.

Sok minden van azonban, ami nem derül ki a nyilvánosan elérhető jelentésekből. Sem Aleksandar Vučić, szerb elnök, sem Siniša Mali pénzügyminiszter nem írt alá egyetlen papírt sem, pedig éppen ők ketten járnak leggyakrabban a Belgrád a vízen nevű városrészben, mintha ingatlanügynökök lennének, vagy mintha a saját magánprojektjükről lenne szó. Az első szerződést a tizes évek közepén Zorana Mihajlović akkori miniszterelnök-helyettes és építésügyi miniszter írta alá, az utolsó döntést pedig – mint már fentebb említettük – Ivica Dačić ügyvivő miniszterelnök.

A kulcsemberek aláírása tehát egyetlen dokumentumon sincs, és kevesen emlékeznek arra, hogy mit mondtak egy évtizeddel ezelőtt, amikor a 2014-es választási kampány kellős közepém kijelentették, hogy a teljes projekt 2019 végére elkészül, és hogy a külföldiek 3,5 milliárd eurót fektetnek be a szerb fővárosban.

Közben a Belgrád a vízen projekt miatt a belgrádi buszpályaudvart Újbelgrádba költöztetik át, és más helyre került a vasúti pályaudvar is. Az új vasút- és autóbuszpályaudvar építését természetesen az állam finanszírozza az emberek pénzén, akik, mint a Radar írja, csak ténferegnek, akár a libák a ködben, és hiába próbálják kideríteni, valójában mennyibe is kerül nekik ez a projekt, miközben a cech évről évre egyre nagyobb, a szerb állam ugyanis mind jelentősebb és jelentősebb területeket ad át teljesen ingyen a Belgrád a vízen projektnek, miközben a 33%-os részesedése nem növekszik a közös cégben.

A labdák segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Feliratkozás a Hírlevélre

Az e-mailek heti három alkalommal hétfőn, szerdán és pénteken kerülnek kiküldésre.

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Három nap legjava