Növekednek a fizetések, a horvát miniszterelnök havonta nettó 3262 eurót keres

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Bár a nemrégi természeti csapások tükrében Horvátországot kissé túlzás szerencsés országnak nevezni, de az embernek van egy olyan érzése, hogy a horvátok meghúzódtak egy szélcsendes zugban, és tempósan teszik a dolgukat. A napokban kisebb zavart kavart a médiákban, amikor valaki felfedezte Daniel Král cseh közgazdász bejegyzését az X-en (néhai Twitter), amelynek értelmében Horvátország GDP-je növekedett leggyorsabban az egész Unióban. Ez azért kavart bele a szokásos narratívába, mert a horvátok abban is hasonlítanak a magyarokra, hogy véleményük szerint picinyke hazájuk egy borzalmas ország, ahol az égvilágon semmi sem jó.

Kivándorlók országából, bevándorlók országa

Akárcsak a magyarok, a horvátok is fellelhetők a világ szinte minden táján. Körülbelül ugyanabban az időszakban kezdtek kivándorolni, mint mi, az USA-ba, Dél-Amerikába, majd később Kanadába, Ausztráliába.

Az utóbbi tíz évben szintén megugrott a kivándorlási kedv, rengetegen hagyták el az országot, zömük Németországban, Írországban telepedett le, vagy igyekszik letelepedni, mert nem mindenkinek tetszik az ami „odakint” fogadta őket. Ennek, illetve az aggasztó méreteket öltő népességfogyásnak a következményeként az elmúlt négy-öt évben munkaerőhiány lépett fel, ami visszacsengett a BALK hasábjain is – például a nepáli hentesek Szlavóniában, stb.

Kapcsolódó cikk

FORDÍTOTT EXODUS: Térnek haza a horvátok, és külföldi munkaerőt is alkalmaznak Horvátországban

Így például csak az idegenforgalom 70 ezer idénymunkást számít foglalkoztatni a szezonban. Ezek egy része hagyományosan Horvátország kontinentális részéről, illetve Bosznia-Hercegovinából és Szerbiából érkezik, de már most világos, hogy ez nem lesz elegendő. Már tavaly Dalmáciában az indonézek, Fülöp-szigetiek, indiaiak mellett megjelentek a mexikói vendégmunkások is.

A Horvát Munkaadók Szövetsége (Hrvatskaudrugaposlodavaca – HUP) nemrégiben kiszámította, hogy tartós GDP-növekedést feltételezve 2030-ra 400 000 és 500 000 közötti külföldi munkavállaló lesz Horvátországban, így minden negyedik horvátországi munkavállaló külföldi lehet. A HUP előrejelzése szerint a külföldi munkavállalók a horvátországi teljes munkaerő negyedét tennék ki.

Mindeközben a fizetések nőnek

Ugyancsak a Horvát Munkaadók Szövetségéből (HUP) származó adatok szerint idén is folytatódott a bérek összegének növekedése. A nominálbérek növekedése Horvátországban tavaly csaknem háromszor nagyobb volt, mint az átlagos euróövezetben (5%), és míg az eurózónában a bérek reálértéke stagnált, Horvátországban átlagosan 6,2 százalékkal nőtt.

Az infláció lassulásával a bérek növekedésének reálértéke is jelentősen felgyorsult. Így a negyedik negyedévben az átlagos bruttó fizetés 8,2% -ról 10,3% -ra, reálértéken pedig 6,2% -ról 9% -ra gyorsult.

Horvátország a legjobban teljesít (X platform)

A Horvát Munkaadók Szövetsége szerint ez a markáns munkaerőhiány és az általános infláció csökkenése mellett „a közszféra kollektív szerződéseinek rendkívül nagyvonalú javulásának” is tulajdonítható. A HUP idén a bruttó átlagbérek 10%-os növekedésére számít.

Ez két egymást követő évben 6 százalék körüli reálbér-növekedést jelentene, amivel Horvátország mind a közép-kelet-európai régióban, mind az EU-ban első helyre kerülne.

Ha pedig a nem adóköteles jövedelmeket és a természetbeni juttatásokat hozzáadjuk a fizetésekhez, akkor a munkavállalók teljes jövedelme további 15 százalékkal nőhet a tavalyi 20 százalék után.

Ehhez részben hozzájárult az is, hogy a közszféra bérei az állami költségvetésben eddig példátlan, 32%-os növekedést mutatnak, ami talán nem választható el attól, hogy választási évben járunk. Ugyanakkor a minimálbér 20 százalékkal növekedett.

Jutott a miniszterelnöknek is

A horvát lapok, portálok ma (hétfő) közzé tették Andrej Plenković miniszterelnök friss vagyonnyilatkozatát.

Ennek értelmében a miniszterelnök ízlésesen jómódú: ami az ingatlanokat illeti, Plenkovićnak van egy 191 négyzetméteres lakása Zágrábban, amelynek értékét 346 406,53 euróra becsülik.

Ezen felül akad még pár bagatell, olyan 3000 euró értékben, a figyelemre méltóbb ingóságok közül pedig megemlítenénk egy WV Passat gépjárművet, amelynek értékét 10 ezer euróra becsülik.

A vagyonbevallás szerint a horvát miniszterelnök a fizetéséből él

A miniszterelnöknek ezen felül van egy 220 000 eurós takarékbetétje (ez 30 000 euróval kevesebb, mint a legutóbbi vagyonnyilatkozatban szerepelt), míg feleségének 7224,78 euró lakásmegtakarítása van.

Plenkovićnak továbbá, 69 részvénye van a T-HT-ben (A Deutsche Telecom horvátországi leányvállalata), amelyek egyedi értéke 13,27 euró. Plenkovic személyesen 30 000 eurót fektetett be nemzeti kötvényekbe, míg ő és a felesége egyenként 5000 eurót fektetett be kincstárjegyekbe.

Végezetül a miniszterelnök havi nettó fizetése 3262,83 euró (tavaly 3195,56 euró), bruttó fizetése pedig 4646,46 euró volt.