Magyarország
Orbán bevetette magát: Kisebbségi törvény készülhet Szlovákiában
Az is érdekes kérdés, hogy a korábban magyarfaló miniszterelnök hogy lett a kisebbségi jogok támogatója. A saját politikai számításain túl a változó közhangulat is indokolhatja döntését. A magyarok már nem az ország első számú közellenségei, ahogy a ’90-es években vagy 2006 és 2010 között
A negyedik Fico-kormány ugyan semmilyen vállalást nem tett kisebbségi ügyekben a programjában, az Orbánnal való tárgyalások után azonban úgy néz ki, hogy mégis lehet kisebbségi törvénye Szlovákiának. Leporolják a nemrég kidolgozott törvényjavaslatot vagy teljesen újat készítenek?
Tárgyaltak Ficóval
Január 26-án Forró Krisztián, a Magyar Szövetség elnöke és Horony Ákos kisebbségi kormánybiztos Robert Ficoval tárgyaltak kisebbségi ügyekről.
Nyilván a parlamenten kívüli Magyar Szövetség politikai súlya önmagában nem indokolta ezt a találkozót, ráadásul olyan ügyekben, amelyek Fico számára 2016 előtt még vörös posztónak számítottak volna.
Ficót azonban a Híd már puhította négy évig közös kormányzásuk alatt, emellett egyre szorosabb kapcsolatot kezdett kiépíteni Orbánnal.
Ficóról még Bugár Béla, a Híd elnöke is többször elmondta, hogy szavatartó, az Orbánnal való találkozó után az is kiderült, hogy hálás természet, hiszen a magyar kormány nem egyszer állt ki mellette, amikor szorult a hurok a nyaka körül.
Kisebbségek a kormányprogramon túl
A szlovák kormány még december végén kinevezte a Magyar Szövetség jelöltjét, Horony Ákost kisebbségi kormánybiztosnak, de akkor még nem lehetett tudni, milyen széles jogköröket és mozgásteret kap.
Ráadásul az előjelek sem voltak a legkedvezőbbek, mert az SNS által nominált kulturális miniszterasszony éppen fel akarta számolni a Híd, a Smer és az SNS közös kormányzása alatt elfogadott Kisebbségi Kulturális Alapot, ami ellen petíciót is indítottak.
A január 26-i találkozón azonban megerősítették, hogy ez nem történik meg, sőt, megállapodtak abban, hogy külön törvénynek kellene rendeznie a nemzeti kisebbségek helyzetét és jogállását, pedig ez eredetileg nem szerepelt a kormányprogramban.
Az előző kormánybiztos, Bukovszky László vezetésével egy széles szakembergárda – amelynek tagja volt a jelenlegi kormánybiztos is – már elkészített egy tervezetet, ez azonban megakadt a minisztériumok ellenállásán. Horony Ákos elmondása szerint ez egy jó alap lehet, de újra le kell fektetni a jogalkotói szándékot.
Elképzelése szerint a minimális elvárás a kisebbségeket érintő jogszabályok egységes szerkezetbe való foglalása lenne, hogy ezzel is átláthatóbbá váljanak a kisebbségi jogok, illetve hogy ki lehessen iktatni az esetleges ellentmondásokat.
Kapcsolódó cikk
A további jogbővítések a törvényelőkészítési tárgyalásokon múlhatnak. Bukovszky tervezetét az igazságügy és a külügy kritizálta leginkább, és bár azóta az új kormányban új vezetői vannak a tárcának, a minisztériumban dolgozók jellemzően nem cserélődtek le, így a kifogások is maradhattak.
Fico nyilván egy egyszerű többséget igénylő törvény elfogadását tudja garantálni, és ha Horonyék alkotmánytörvényben gondolkodnak, az ellenzéki képviselők támogatására is szükségük lesz. Kérdés, hogy az ellenzéki padsorokban ülő liberális és konzervatív képviselők a tartalma alapján ítélik-e majd meg az emberi jogok kibővítését látva benne, vagy kormányjavaslatként élből elutasítják.
A történet azonban még friss, Horonynak egyelőre meg kell kezdenie a tárgyalásokat a kormány legiszlatív tanácsának titkárával, hogy egyáltalán bekerüljön a jogalkotási tervbe a kisebbségi törvény.
Ha megtartja, úgy jó?
Horony egész listával készült Ficóhoz, amelynek pontjait feltehetőleg Orbánnal már korábban egyeztették, ezért pozitívan állt hozzájuk. Ennek alapján elfogadta a felkérést, hogy az újra létrehozott kisebbségi tanács elnöke legyen, támogatta a közlekedési táblák kihelyezését az első osztályú utakon, az önkormányzatok kétnyelvűsítéséből fakadó költségek fedezésére szolgáló pályázati alap létrehozását EU-s forrásból, illetve az online ügyintézés teljes körű biztosítását a kisebbségi nyelveken.
A valóra vált ígéretek komoly előrelépést jelentenének kisebbségi szempontból. Már csak az a kérdés, hogy ez valóban megtörténik-e, és ha igen, akkor miért?
Fico motívumait végigtekintve találni azért a hálán és a nagylelkűségen túl további momentumokat is. Egyrészt a magyar kormányhoz közel álló Magyar Szövetséget állandó segítőjének tudhatja be ezekkel a lépésekkel, másrészt azt is bizonyíthatja a szlovákiai magyar szavazóknak, hogy nincs is szükség önálló magyar parlamenti képviseletre.
Fico akkor is jól jár, ha a Magyar Szövetséget betagozza saját platformjának, de akkor is, ha a magyar szavazók a közvetítőt kiiktatva egyből az ő pártját választják.
Önkormányzati szinten szintén sok együttműködési lehetőség nyílik a két párt között, hiszen mindkettőnek erősek a struktúrái, de például a köztársaságielnök-választáson is számolhatna a Smer által preferált jelölt a magyar szavazatokkal.
Az is érdekes kérdés, hogy a korábban magyarfaló miniszterelnök hogy lett a kisebbségi jogok támogatója. A saját politikai számításain túl a változó közhangulat is indokolhatja a döntését.
A magyarok már nem az ország első számú közellenségei, ahogy a ’90-es években vagy 2006 és 2010 között. Az ellenségképeket gyártó szlovákok számára Orbán inkább pozitív példává vált, és az új, közös ellenségek gyűlöletében feloldódott a korábbi ellentét.
De mint minden autoriter rendszerben, Magyarországon és részben Szlovákiában is, erősen személyhez kötöttek ezek az attitűdök. Egy esetleges személycsere akár fel is boríthatja az alkukra és kölcsönös szívességekre épült Orbán–Fico tengelyt. Akkor pedig nagy szükség lenne egy önálló, mindkét szereplőtől független magyar képviseletre.
Mini közvélemény-kutatás
Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.
Ha nem tetszenek a felkínált opciók, magad is adhatsz hozzá egy újabb válaszadási javaslatot. Ehhez kattints a megfelelő mezőbe, és kezdj el gépelni! Az általad felkínált javaslat szerkesztőségi jóváhagyást követően kerül a listára.
- Szerbia2 nap telt el azóta
Vučić fügét mutatott Putyinnak, Szerbia is bevezeti a kötelező katonai szolgálatot
- Oroszország3 nap telt el azóta
Ha Orbánnak szabad, akkor Vulinnak is szabad, a szerb politikus találkozott Putyinnal
- Szerbia20 óra telt el azóta
Vučić tagadja, hogy nemet mondott Putyinnak, telefonon majd megbeszélik
- Horvátország3 nap telt el azóta
Beindult a szeptemberi nyüzsgés: védelmi miniszter kontra köztársasági elnök