Connect with us

Bosznia

Egy imámot vertek meg, megszaporodtak a nemzeti alapú támadások a Szerb Köztársaságban

Minden harmadik nap megvernek egy nem szerbet a boszniai Szerb Köztársaságban. A tavalyi évben mintegy 120 esetben tettek feljelentést csak a boszniai szerb entitásban nemzetiségi hovatartozás miatti bántalmazás következtében. Ehhez még hozzá kell gondolni azokat az eseteket, amikor nem történik feljelentés

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Senad Seficet a kamenicai dzsámiból való távozását követően verték meg ismertlenek, arrafelé már az imámokat sem kímélik
Senad Sefićet a kamenicai dzsámiból való távozását követően verték meg ismertlenek (Forrás: Ljudski.ba)
Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!

A prijedori imám elleni támadás ráirányította a figyelmet a növekvő számú nemzetiségi alapú támadásra Bosznia-Hercegovinában. A boszniai Szerb Köztársaság rendőrsége a népharag fellángolásától tartva komoly titoktartás mellett fogta el a prijedori imám ellen elkövetett támadás gyanúsítottját. A tavalyi évben mintegy 120 esetben tettek feljelentést csak a boszniai szerb entitásban nemzetiségi hovatartozás miatti bántalmazás következtében. A boszniai védelmi miniszter Milorad Dodik felelősségét firtatta az esetek kapcsán, mondván, a nacionalista politikai hangulatkeltés bátorítóan hat a potenciális elkövetőkre. Milorad Dodik boszniai szerb elnök a Zukan Helez által megfogalmazott vádakra reagálva vizsgálatokat ígért, és igyekezett megnyugtatni a közvéleményt.

Prijedorban az imámot vették célba

Egy hete látott napvilágot a mindig jólértesült Klix.ba hírportálon, hogy hónapokon át komoly titoktartás mellett zajlott a nyomozás, amelynek keretében a boszniai Szerb Köztársaság rendőrsége elfogta Omer Redžić efendi, a Prijedor városában lévő Čaršijska dzsámi imámjának támadóját.

Az eset pontos körülményei kapcsán a Klix annyit közölt, hogy Redžić efendi még 2023. december 25-én a feleségével és a gyermekeivel sétált vissza a dzsámi melletti házához, amikor követni kezdte őket egy férfi.

A család miközben bement a házba, az ismeretlen a bosnyák nemzetnek címzett válogatott szidalmak hangoztatása közepette begyalogolt az udvaron át a bejárati ajtóig, majd bement a család után az épületbe, ahol rövid szóváltás után dulakodni, majd verekedni kezdett az imámmal.

Redžić efendi a hidegvérét megőrizve addig ütötte a kéretlen látogatót, amíg sikerült kipofoznia az udvarra, majd magára zárta az ajtót. Az egyébként ittas állapotban lévő behatoló akkor a kapuhoz vánszorgott, ahol egy autó várta, amely felvette, majd kövér gázzal elhajtott.

Az imám az eset kapcsán elmondta, hogy az elkövetőt nem ismeri, és korábban sem látta a városban. A szerb entitás rendőrsége utóbb elfogta a tettest, aki ellen a sajátos jogalkalmazói gyakorlat miatt mindössze magánlaksértés miatt emeltek vádat.

Itt megjegyzendő, hogy Prijedor különösen érzékeny pont, mert a kilencvenes években a szerbek arrafelé (is) népírtást hajtottak végre, amelynek során 3176 nem szerb civilt, köztük 102 gyermeket öltek meg, miközben több mint 30 000 ember haladt át a három prijedori, egészen pontosan a keratermi, omarskai és trnopoljei koncentrációs táboron.

Kerülgetik a forró kását

A prijedori imám esete több okból is különösen kellemetlen volt a teljes boszniai politikai kurzus számára. Egyrészt a korábbi években nem történt olyan eset, amikor vallási vezetőt ért volna atrocitás, ami könnyen országos erőszakhullámhoz vezethetett volna.

Másrészt az imám ugyan a jogos védelem lehetőségével élve kergette el a támadót, a határozott fellépése azonban példaként szolgálhat jövőbeli önbíráskodásokhoz.

A prijedorban történteken túllépve kijelenhető, hogy a boszniai politikai vezetők évek óta forró kásaként kerülgetik a nemzetiségi alapú összecsapások és bántalmazások témáját, azt az alapelvet követve, hogy amiről nem beszélnek, az nem is történt meg.

A 2023-ban bosnyák és horvát visszatérőkkel szemben elkövetett támadások színhelyei a boszniai szerb entitásban (Forrás: Al Jazeera Balkans)

A 2023-ban bosnyák és horvát visszatérőkkel szemben elkövetett támadások színhelyei a boszniai szerb entitásban (Forrás: Al Jazeera Balkans)

Legutóbb a bárdolatlan őszinteségéről hírhedt Zukan Helez boszniai védelmi miniszter a Face tv-nek adott 2023 novemberi interjúban említett meg több esetet, amikor a szerb entitásba évtizedek után visszatérő horvát és bosnyák családok tagjai ellen követtek el erőszakos bűncselekményeket.

A legsúlyosabb támadásban a Derventába nemrég visszaköltöző Marko Mišić életét vesztette még tavaly november közepén, miután két támadó fahusángokkal agyonverte a háza melletti erdősávban.

A derventai eset kapcsán érdemes megjegyezni, hogy az 1992 és 1995 közötti boszniai háború alatt több mint húszezer horvát menekült el a városból a szerb szabadcsapatok elől, akiknek csak két százaléka tért azóta vissza, a többieket minden ingatlanuktól megfosztottak a szerbek, gyakran még a korábban a tulajdonokban lévő erdőket is kivágták.

Marko Mišićnek is azért kellett meghalnia, mert megpróbálta megakadályozni, hogy két férfi illegálisan vágja ki a fákat az erdejében.

A horvát származású Marko Mišić temetése a Derventa közelében lévő Breziciben

A horvát származású Marko Mišić temetése a Derventa közelében lévő Breziciben

Dodik vizsgálatot ígért

Helez a Derventában történtek mellett felsorolt még három másik, a Drina völgyében elkövetett támadást. Visegrádban két alkalommal idős bosnyák házaspárok tagjait bántalmazták súlyosan ismeretlen támadók.

Egy harmadik esetben pedig Gornja Kamenicában verték el a dzsámiból távozó Senad Sefićet.

A boszniai védelmi miniszter Milorad Dodik felelősségét firtatta az esetek kapcsán, mondván: a nacionalista politikai hangulatkeltés bátorítóan hat a potenciális elkövetőkre.

Milorad Dodik a Helez által megfogalmazott vádakra reagálva vizsgálatokat ígért, és igyekezett megnyugtatni a közvéleményt. A boszniai szerbek politikai vezetője a támadásokat elfogadhatatlannak és megengedhetetlennek minősítette, és kijelentette, hogy követelni fogja, hogy a legsúlyosabb szankciókat alkalmazzák a tettesekkel szemben.

Sevlid Hurtić a boszniai kormány emberi jogokért és menekültekért felelős minisztere igyekezett valami előremutatót is megfogalmazni a politikustársaihoz képest a helyzet megoldása érdekében.

A miniszter a megelőzésre helyezné a hangsúlyt, aminek érdekében különböző programok kidolgozását ígérte. Emellett sürgette a bosnyák-horvát Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság illetékeseinek közös fellépését, mert mint mondta, „ha így megy tovább, a nép a saját kezébe veszi a dolgot, vagyis a fegyvereket, és azt követően anarchikus állapotok alakulhatnak ki.”

Bizottság is alakult

A visszatérők elleni támadások számának növekedésére reagálva a boszniai honatyák elérkezettnek látták az időt tavaly novemberben, hogy eseti bizottságot hozzanak létre az ügyek kivizsgálására, és egy akcióterv kidolgozására.

A bizottság megalakítása pozitív fogadtatásra talált, majd ahogy a nyugat-balkáni Csodaországban lenni szokott, a kezdeti lendület elillant, és az elmúlt három hónapban addig jutottak, hogy a testület megválasztotta a tagjai közül a saját elnökségét.

A bizottság alakuló ülése még sajtónyilvános volt, így ott megtudhattuk, hogy a tettlegességig fajuló nemzetiségi alapú összecsapások száma lényegesen magasabb annál, mint amennyiről a rendőri szervek beszámolnak.

A szerb entitás rendőrségének adatai szerint 2023. január 1-e és november 1-e között több mint 120 feljelentést tettek horvát és bosnyák nemzetiségű személyek az ellenük elkövetett bántalmazások miatt.

Ehhez járul a látencia, vagyis azon esetek száma, amelyeket a zaklatásnak, illetve bántalmazásnak kitett személyek nem jelentettek be, így az nem szerepel a statisztikákban.

Az OHR sem lépett érdemben

A támadások növekvő számára már a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjének hivatala (Office of the High Representative, OHR) is reagált a múlthét folyamán. A nyilatkozatban olyan magvas gondolatok szerepeltek, mint hogy „mindenkinek joga van a biztonságos körülmények közti, és diszkriminációtól mentes élethez.”

Szerintük Bosznia-Hercegovina elmúlt harminc éves történelme pozitív példa a népek békés egymás mellett élésére, amivel kapcsolatban sajnálatos fejlemény, hogy ez a tendencia romlani látszik.

A szalondiplomácia nyelvén megfogalmazott aggodalmak kapcsán meg kell azonban jegyeznünk, hogy a helyzet az elmúlt 30 év során is tragikus volt, csak a magasabb szintű katonai jelenlét, és a háborút átélt lakosság emlékezőképességének romlása miatt lehetett abban bízni, hogy nem gyullad be újra az a bizonyos szikra.

Mostanra azonban már nem az egykori szabadcsapatok tagjai ragadják meg a szekercét vagy a csűrben rejtegetett kalasnyikovot, hanem az unokák, akik hősként tekintenek a boszniai konfliktusban elesett felmenőikre, és nem riadnak vissza a kollektív bosszú gondolatától.

Más kérdés persze, hogy a mindhárom államalkotó nemzet által egyre kevésbé respektált OHR saját rendvédelmi kapacitás híján mit tudna tenni az ottomán megszállásig visszanyúló, tíz generáción átívelő ellentétekkel szemben azon túl, hogy kiad egy veretesnek sem nevezhető hangvételű nyilatkozatot.

Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 0 Átlag: 0]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



HOZZÁSZÓLÁS A FACEBOOKON

B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Románia

Szlovákia

Négy nap legjava