Koszovó
A koszovói kormány megszüntette a matricázást a szerb rendszámtáblák esetében
Pristinai magyarázat szerint a koszovói kormány válaszintézkedése azért késett, mert a belgrádi kormány a december 25-e óta eltelt tíz napban hivatalos formában sehol nem tette közzé a saját döntésének a szövegét
A koszovói kormány csütörtökön este úgy döntött, hogy megszünteti a szerb rendszámtáblákra vonatkozó rendeletet, amely szerint eddig matricákkal kellett leragasztani a felségjelzést a szerbiai rendszámtáblákon. Egy december 25-i döntés alapján a belgrádi kormány idéntől engedélyezte a koszovói rendszámmal ellátott, RKS lajstromjelű autók mozgását Szerbiában. A január elsejével bevezetett intézkedéssel a szerb vezetés száznyolcvan fokos fordulatot tett, aminek a háttere egyelőre nemigen látható, viszont Pristina, némileg megkésve ugyan, de kedvezően válaszolt. A késés nem véletlenül következett be, mint az az alábbiakból kiderül.
A matricák és a reciprocitás
A rendszámtáblák körüli huzavona 2022-ben tömeges demonstrációkba torkollott a koszovói szerb területeken, a minden bizonnyal Belgrád által felhergelt szerbek ezrei hagyták el a koszovói közhivatalokat, a szerbiai vezetés, illetve személyesen a szerb elnök pedig azzal az alkalmi szlogennel erősítette az ellenállást, hogy “Nema predaje – KM ostaje”, vagyis “nem adjuk meg magunkat, a KM, vagyis a Kosovska Mitrovica jelzésű, Szerbiában kiadott táblák maradnak”.
Nema predaje
A szerb elnök arrogánsan utasított rendre egy ellenzéki újságírót 2022-ben.
– Nincs megadás (nem adjuk meg magunkat), megismétlem, nincs megadás, akarja még egyszer, nincs megadás. Látom, hogy ideges, amikor hallja ezt a két szót, vagy talán a két szó ellen van, esetleg nem bírja kivárnia a válasz végét, a KM marad.
A pristinai döntés a koszovói kormány elektronikus formában tartott csütörtök esti (január 4-i) ülésén született meg. Pristinában közölték, hogy a matricázás megszüntetését a maguk részéről a jószomszédi kapcsolatok szellemében hozták meg azt követően, hogy Szerbia teljes mértékben elfogadta a Koszovói Köztársaság által kiadott táblák használatát.
Belgrád korábban azért követelte a nemzeti szimbólumok leragasztását a koszovói rendszámtáblákon, mert nem ismeri el Koszovó 2008-ban kikiáltott függetlenségét, a szerb kormány részéről most is hangoztatták, hogy a koszovói rendszámú autók zavartalan szerbiai közlekedésének engedélyezése nem jelenti az említett függetlenség szentesítését.
A december 25-én meghozott szerbiai intézkedéssel összefüggésben az Európai Unió arra kérte a koszovói kormányt, hogy tegye lehetővé a szerbiai rendszámú járművek akadálytalan – matrica nélküli – mozgását az ország, szerb értelmezés szerint a tartomány területén.
Albin Kurti koszovói miniszterelnök, aki korábban a reciprocitás elvének a szószólója volt, a belgrádi bejelentést követően kijelentette, hogy megvárja a január elsejét a válaszlépéssel, mert szeretné látni, hogy Szerbia teljesíti-e az ígéretét.
Suttyomban hozott döntés
A szerb kormány a döntést a feltételezett választási csalások miatt tartott tüntetésekkel párhuzamosan hozta meg, így az nem kapott túl nagy figyelmet a szerbiai médiában, és a belgrádi kabinet tett is arról, hogy ne igen maradjon nyoma, vagyis hogy ne igen legyen dokumentálható. Ha rosszindulatúak akarnánk lenni, akkor azt mondanánk, hogy a szerb elnök nem jelentette be az Instagram-profilján.
Pristinai magyarázat szerint a koszovói kormány válaszintézkedése azért késett, mert a belgrádi kabinet a december 25-e óta eltelt tíz napban hivatalos formában sehol nem tette közzé a döntés szövegét, amelybe a KosSev koszovói szerb portálnak azonban sikerült betekintést nyernie.
A mindössze három pontos dokumentum hangsúlyozza, hogy kizárólag gyakorlati okokból történik a koszovói hatóságok, szerb értelmezés szerint a pristinai „ideiglenes Önkormányzati intézmények” által nyilvántartásba vett valamennyi jármű közlekedésének engedélyezése a szerbiai utakon, hogy azzal megkönnyítsék az egyének helyzetét és biztosítsák számukra a mozgásszabadságot, ezért a döntés nem értelmezhető az egyoldalú jogok elismeréseként, Belgrád ugyanis tartja magát a Biztonsági Tanács 1999-ben elfogadott 1244-es határozatához.
Miután a döntés leirata nem jelent meg a szerb kormány hivatalos honlapjának dokumentumtárában, a KosSev kérte, a dokumentum hitelességének megerősítését a belgrádi vezetés részéről, ami szintén nem történt meg.

