Európai Unió
Horvátország nem támogatja a konszenzus eltörlését az Európai Unióban
Csütörtökön, november 16-án, Horvátország volt az európai körutazásra indult Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének a harmadik állomása. Ennek folyamán Michel a tagállamok vezetőivel konzultál annak érdekében, hogy jövő év júniusáig kidolgozzák az Európai Unió ötéves stratégiai tervét. Ez a terv olyan kulcsfontosságú prioritásokat tartalmaz majd, amelyekkel az EU az európai választásokat, valamint az új Európai Bizottság és az Európai Tanács új elnökének megválasztását követő intézményi ciklusban foglalkozik.
Michel turnézik
A zágrábi látogatást megelőzően Michel Berlinben és Koppenhágában tárgyalt.
Kapcsolódó cikk
Az Európai Unió tényleg komolyan gondolja a 2030-as bővítést?
A konzultációk jellemzője, hogy azokat kisebb csoportokban folytatják, így az Andrej Plenković miniszterelnök által szervezett zágrábi munkavacsorán rajta és Charles Michelen, a Tanács elnökén kívül részt vett Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, Mateusz Morawiecki (leköszönő) lengyel miniszterelnök és máltai kollégájuk, Robert Abela is.
Az uniós intézmények jelenlegi vezetőinek megbízatása egy év múlva lejár. A most távozó vezetőknek olyan váratlan kihívásokkal kellett megküzdeniük, mint a Covid-19-es világjárvány és az Ukrajna elleni orosz agresszió.
A biztonsági kihívások, a jelenlegi, 2027-ben lejáró többéves uniós pénzügyi keret felülvizsgálata, az Ukrajna elleni orosz agresszió után felbomló világrend, valamint az EU bővítésének folyamata tartozott a zágrábi beszélgetések fő témái közé.
Horvát nyet a vétójog eltörlésére
Miután manapság egyre több az olyan ember, aki nem ismeri La Fontaine állatmeséit, zanzásítva elmondom.
A holló és a róka története arról szól, hogy a ravaszdi addig duruzsolt mézes-mázos hülyeségeket a hiú holló fülébe, amíg az ki nem nyitotta a csőrét, és földre nem hullajtotta a jókora darab sajtot. Ezt a róka természetesen befalta és valamilyen tanulság elhangzása után faképnél hagyta a hoppon maradt madarat.
Orbánhoz hasonlítják
Az interneten Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz hasonlítják a horvát kormányfőt, a következő vélemény egy aktívan bosnyák kommentelőtől származik.
A bejegyzés szerzője konstatálta, hogy Plenković ellenzi a francia-német javaslatot, amely a minősített többségi szavazás bevezetésére irányul az uniós intézményekben.
Plenković tehát Orbánhoz hasonlóan nem akarja feladni azt a lehetőséget, hogy a meglévő konszenzusos modellen keresztül eltérítse az EU-politikát, különösen Bosznia-Hercegovina esetében.
Így Michel Zágrábban hangoztatta, hogy az EU a bővítést ismét a blokk prioritásai közé emelte, ami horvát szemszögből valami olyasmi, amit szeretnek hallani, tekintettel a szomszédos Bosznia-Hercegovinára.
Sőt, ami a bővítést illeti, Michel szerint ez már nem csupán technikai kérdés, amely során az egyes fejezetekben szereplő kritériumok teljesítését vizsgálják, hanem geostratégiai eszköz is az EU belülről történő megerősítésére és a világban betöltött szerepének növelésére.
A jövőbeni sikeres uniós fellépéshez, amikor a jelenlegi 27-ből 36 vagy több tagország lesz, az EU belső reformjára is szükség van.
Michel szerint itt nem lesz könnyű konszenzusra jutni, mert a kisebb országok ellenzik a vétó feloldásának gondolatát, annak ellenére, hogy ezt leggyakrabban kulcsfontosságú megoldásként említik, ami a jövőben megakadályozná az Európai Unió döntéshozatalának megbénulását.
Plenković horvát miniszterelnök nem engedte el egy pillanatra sem a sajtot: megismételte, hogy ezt Horvátország is ellenzi, mert úgy véli, hogy ez a jog garantálja valamennyi tagállam nemzeti érdekeinek védelmét. Különös tekintettel a kisebb országokra, amelyek a vétójog nélkül könnyen kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnének.
Különben minden oké
Plenković miniszterelnök és vendégei megismételték, hogy a bővítésre az európai béke és biztonság megerősítése érdekében van szükség.
Kommentálták Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilatkozatát is, aki azt mondta, hogy információi szerint Oroszország konfliktust tervez kiprovokálni a Nyugat-Balkánon.
Plenković ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy “sajnos” több ilyen válsággóc van Horvátország közvetlen szomszédságában, és nem tudja megfejteni, hogy pontosan mire utalt az ukrán államfő.
– Csak az tudja garantálni a békét és a biztonságot, ha a szomszédságunkban lévő országok szilárdan beágyazódnak az európai folyamatba
– mondta Plenković, megismételve, hogy Horvátország maximális erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a nemzetközi közösség nagyobb szerepet vállaljon a Nyugat-Balkánon.
– Az EU-nak igazán nem hiányzik egy újabb válsággóc, egy újabb háború
– zárta beszédét Plenković. Egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy egy állig felfegyverzett szerb félkatonai csoport közelmúltbeli behatolása Észak-Koszovóba és a bosznia-hercegovinai helyzet alakulása figyelmeztetés az EU és a NATO számára, hogy a régióban milyen könnyen kicsúszhatnak a dolgok az ellenőrzés alól, amiből Oroszország profitálhat.
Michel az egyeztetések után javaslatot tesz a tagállamok vezetőinek az EU jövőbeli stratégiai tervére, amelyet a jövő júniusi EU-csúcson, az európai választásokat megelőzően fogadhatnak el.
Mini közvélemény-kutatás
Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.
- Szerbia5 nap telt el azóta
Elfogy az ivóvíz a Vajdaságban, ami még van, az kicsit sárga, kicsit büdös, és még mérgező is
- Románia5 nap telt el azóta
Brassó: tenyérnyi Nyugat Keleten
- Albánia2 nap telt el azóta
Allah európai Mekkája? Vatikán mintájára a muszlimok városállamot akarnak Európában
- Horvátország4 nap telt el azóta
Csőbensült csúcstalálkozó, Zelenszkijjel körítve, Vučić-mártással leöntve