Connect with us

Média

MÉDIATÖRVÉNY: A kormány szabad tájékoztatásról, az ellenzék a sötétség koráról beszél

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

média
A cikk meghallgatása

A szerb parlament a jövő heti zárás előtt egy hét alatt több mint félszáz törvényt fogadott el. A tempót azért gyorsították fel, mert az előre hozott választások miatt a jövő héten sor kerül a testület feloszlatására. Így aztán akadt teendő bőven, ezért sietni kellett. A képviselők pillanatok alatt átpasszírozták a szkupstinán a költségvetést és a két médiatörvényt is. Vitára nem volt idő, az ellenzék ugyan hőbörgött egy kicsit, de már nem nagyon foglalkozott semmivel sem, miután napok óta a még ki sem írt választásokra való felkészülés lázában ég.

Két médiatörvény, ugyanaz a cél

A szerb parlament által elfogadott törvények között van az Általános tájékoztatásról és a médiáról, valamint az Elektronikus médiáról szóló törvény, amelyek a kormány szerint garantálják a tájékoztatás szabadságát, ugyanakkor az ellenzék azt állítja, hogy ezzel a “sötétség kora” tér vissza Szerbiába.

A belgrádi kormány a két törvényjavaslat indoklásában megfogalmazta hogy bevezetik a diszkrimináció, valamint a szabad információáramlás veszélyeztetésének tilalmát, és egyúttal elutasítják a nyomásgyakorlást, valamint az újságírók dolgozók megfenyegetését vagy megzsarolását.

Mihajlo Jovanović tájékoztatási miniszter a törvényeket ismertetve elmondta, hogy azok elfogadása után az emberek jól informáltak lesznek, az újságírók pedig nagyobb védelmet élveznek munkájuk végzése közben, a média pedig széleskörű tájékoztatást nyújt majd minden témáról és az élet minden területéről, ügyelve arra, hogy ne veszélyeztesse mások jogait, és ne szegje meg a törvényes rendelkezéseket.

szerbiai parlament

Ülésezik a szerbiai parlament (Forrás: Screenshot)

Egyúttal közölte, hogy a médiatanács tagjait ezentúl a független egyesületek és testületek jelölik, de továbbra is a parlamenti többség választja meg őket.

Biztos, ami biztos! Bár ezt nem tette a szerbiai tájékoztatási miniszter.

Az Európa-barát ellenzék – így nevezik magukat a balközép pártok – a két törvénytervezet visszavonását kérte az eljárásból, vagy legalább annak a részének a módosítását, amely lehetővé teszi a többségi állami tulajdonban lévő Telekom, és ezáltal az állam számára, hogy legálisan jusson hozzá a médiacégek, többek között az országos frekvenciával rendelkező televíziók tulajdonjogához.

Az ellenzék attól tart, hogy ezáltal a Telekom az állami propaganda központja lesz. A parlamenti vitában többször elhangzott, hogy a két új törvény elfogadásával a kormány még inkább a saját ellenőrzése alá vonja a médiát, történik pedig mindez nem sokkal az előrehozott választások előtt.

Forradalmi jelentőségű törvények?

Ana Brnabić szerb miniszterelnök két héttel az elfogadás előtt a “forradalmi” jelzővel címkézte fel a két törvényjavaslatot, és azzal győzködte a nagyérdeműt, hogy a két törvény végrehajtását érintő legfontosabb kérdésekben kompromisszum született.

A miniszterelnök hangsúlyozta: ezek a törvények forradalmi jelentőségűek, mert most először vezetnek be önszabályozást, ami nyilvánvalóan öncenzúrát jelent, de Brnabić ennyire nem ment bele a törvények értelmezésébe.

Manuel Munteanu, az EU szerbiai delegációjának média- és információs vezetője úgy értékelte, hogy az új médiastratégia minőségi dokumentum, és üdvözölte, hogy a médiatanácsot depolitizálják azzal, vagyis hogy annak a tagjait független egyesületek és testületek jelölik.

A brüsszeli források szerint az Európai Bizottság már korában is nyomást gyakorolt a belgrádi hatóságokra, hogy haladéktalanul hajtsák végre a szükséges reformokat a szerbiai médiahelyzet romlása miatt, miután a 2023-as médiaszabadság-index szerint Szerbia a 91. helyen áll a 180 ország közül, 12 helyet visszaesve az előző évhez képest.

Az Euraktiv portál szerint Brüsszel azt várja Szerbiától, hogy olyan környezetet teremtsen, amelyben nincs veszélyben a média és a véleménynyilvánítás szabadsága.

Egy magát megnevezni nem kívánó illetékes annak a várakozásának adott hangot, hogy a vezető pozíciókat betöltő tisztségviselők a továbbiakban tartózkodnak az újságírók elleni verbális támadásoktól és fenyegetésektől.

Nem tudni, csak sejteni lehet, hogy ez a megjegyzés leginkább a szerb elnökre vonatkozik, aki minden nyilvános szereplése alkalmával – ezekből annyi van, mint égen a csillag – ne ekézné a CNN közeli N1 televíziót, valamint a Dragan Šolak tulajdonában lévő Nova csatornát, illetve a sajtótájékoztatókon az erő pozíciójából ne alázná meg a két csatorna munkatársait, akik javarészt fiatal nők, miután az újságírói szakma Szerbiában is elnőiesedett az utóbbi időben.

A BALK Hírlevele


Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Oroszország

Kína

Európai Unió

IN ENGLISH

Egy hét legjava