A koszovói albánok és a palesztinok akár sorstársaknak is tekinthetnék egymást, az állami függetlenség kikiáltása után létrejövő koszovói kormányok azonban nem a palesztinokat, hanem inkább Izraelt támogatták. Vlora Çitaku, a Koszovói Demokrata Párt vezetője, volt washingtoni nagykövet egy alkalommal úgy fogalmazott, hogy Koszovó felnéz Izraelre, amelyet példának tekint maga előtt azzal kapcsolatban, hogy miként lehet egy országot felépíteni. Ezek után egyáltalán nem csoda, hogy a pristinai vezetés most is Izraelt támogatja, mert talán úgy érzi, hogy ezzel hitelesebb szövetségesnek tűnhet az Egyesült Államok szemében.

A koszovói külügy véleménye

A koszovói külügyminisztérium már a 2021. május közepén kitört rakétaháború idején is kinyilvánította, hogy mint minden államnak, így Izraelnek is joga és kötelessége megvédeni a saját népét a több mint 2000 rakétával szemben, amelyeket a radikális Hamász zúdított a civilekre.

– Gyászolunk minden áldozatot. Visszafogottságra, az erőszak leállítására és a békés megoldások keresésére szólítunk fel

– írta akkor a pristinai külügyi tárca, amely kapott hideget és meleget is a nyíltan Izrael-barát álláspontja miatt.

Többen párhuzamot vontak a palesztinok és a koszovói albánok szenvedése között, visszautalva az 1990-es években regnáló Milošević-rezsim elnyomó intézkedéseire, és sürgették a kormányt, hogy mutasson szolidaritást a palesztinokkal.

Egyesek felhívták a figyelmet a Hamász által végrehajtott túszejtések és a Gázában bebörtönzött emberek elkeseredett tömege közötti nagyságrendbeli különbségre, amivel arra igyekeztek utalni, hogy a Gázai övezet a világ legnagyobb szabadtéri börtöne.

A koszovói albán hozzászólók közül többen feltették a kérdést, hogy vajon a szerbeknek a kilencvenes években joguk volt-e a Koszovói Felszabadítási Szervezettel (UÇK) szembeni fellépésre, és arra következtetésre jutottak, hogy a szerb és a cionista megszállás ugyanaz.

Felvéve ezt a fonalat egy szerb hozzászóló annak az óhajának adott hangot, hogy Szerbia úgy védekezzen, mint Izrael, és hogy mindeközben a világon mindenki Szerbia mögött álljon ki.

Kurti két bejegyzése

A koszovói miniszterelnök két bejegyzést tett közzé az Izraelben történtekkel kapcsolatban, egyiket még szombaton, azonnal a támadás napján.

– A Koszovói Köztársaság egyértelműen elítéli az Izrael Állam elleni mai terrortámadásokat. Gondolataink Izrael népével vannak ezekben a hihetetlenül nehéz időkben. Elítélünk minden erőszakos cselekményt, és megingathatatlanul szolidárisak vagyunk az érintettekkel

– írta október 7-én a koszovói miniszterelnök, amire ismét záporoztak a válaszok, amelyeknek a többsége szerint Izrael oldalán lenni ugyanaz, mint Szerbia oldalán állni.

Mások ugyanakkor azt a kérdést tették fel Albin Kurtinak, hogy vajon valaha is elítélte-e a palesztinok elleni izraeli támadásokat?

A többnyire ellenségesre hangolt hozzászólások sem kedvetlenítették el a koszovói miniszterelnököt, aki hétfőn egy újabb bejegyzést tett közzé, amelyben már konkrét lépéseket is sürgetett.

– Nagyon aggódom a polgári lakosság elleni bűncselekmények és a Hamász-támadásokat követően emelkedő halálos áldozatok száma miatt. Szövetségeseinkkel együtt sürgetem ezen cselekmények azonnali leállítását, támogatom Izrael önvédelemhez való jogát a terrorizmussal szemben, és követelem a túszok azonnali szabadon bocsátását

– írta hétfőn (október 9-én) a koszovói miniszterelnök ismét az X-platformon, amihez megint több százan szóltak hozzá.

Az egyik bejegyzés szerzője például azt kérdezte, komolyan kell-e venni azt, hogy a muszlimok támogatják Izraelt? Szerinte ez “abszolút őrültség”.

Egy szerb hozzászóló persze azonnal megtalálta a megoldás kulcsát azzal kapcsolatban, hogy milyen hasonlóság vonható Koszovó és Izrael között. Szerinte Izrael ugyanúgy mások földjét vette el, mint Koszovó, hogy saját államot hozzon létre.

A koszovói elnök is elítélte

Vjosa Osmani is kiállt Izrael mellet a Hamász radikális palesztin szervezet véres akcióit követően, és “megdöbbentőnek nevezte az Izrael elleni terrortámadásokat és az ártatlan civilek meggyilkolását.

Ennek felismerését követően Osmani királyi többesben teljes szolidaritását fejezte ki Jichák Hercog izraeli államfővel, valamint a zsidó állammal és annak népével “ezekben a sötét órákban”.

Kapcsolódó cikk

IZRAEL A LEGNAGYOBB NYERTES: Szerbia Jeruzsálembe helyezi át nagykövetségét, Koszovó rendezi kapcsolatait a zsidó állammal!

A közel-keleti fejleményekkel kapcsolatban egy volt koszovói miniszterelnök is bejelentkezett, aki lényegében ugyanazt írta, mint utódja, Albin Kurti.

Avdullah Hoti az X-platformon arra szólított fel, hogy “az Izraelben elkövetett terrortámadást” minden államnak határozottan el kell ítélnie, mert szerinte mindenkinek együtt kell fellépnie a terrorizmussal szemben.

Hoti volt miniszterelnökként megjegyezte, hogy Izrael mellett állnak ki és imádkoznak az áldozatokért és családjaikért, az alanyt azonban az egyetemi tanárként is tevékenykedő professzor kihagyta a mondatból, így nem tudni, hogy valójában kinek a nevében nyilatkozott, de mivel már nincs hivatalban, a bejegyzése szinte észrevétlen maradt.

Hoti neve onnan lehet emlékezetes a BALK olvasói számára, hogy trumpi nyomásra 2020-ban koszovói albán részről ő írta alá a Koszovó és Szerbia között létrejött washingtoni szerződést, amelyet mi néha gonoszkodva “trumpi örökbéke szerződésnek” nevezünk, miután a volt amerikai elnök egy nebraskai választási gyűlésen arról áradozott, hogy késztetésére Szerbia és Koszovó vezetői “megölelték és megcsókolták egymást”, más alkalommal azzal dicsekedett, hogy leállította a “tömeggyilkosságokat” a Balkánon.

Kapcsolódó cikk

HIVATALOSSÁ VÁLT: Koszovó megnyitotta nagykövetségét Jeruzsálemben

A washingtoni szerződés egyébként talán egyetlen kézzelfogható politikai eredménye az volt, hogy Koszovó és Izrael felvette egymással a diplomáciai kapcsolatokat, és hogy Koszovó ennek alapján 2021 márciusában nagykövetséget nyitott Jeruzsálemben.

Ebben az összefüggésben a koszovói külügyminisztérium bejegyzésének és a koszovói vezetők Izrael-barát nyilatkozatainak stratégiai értelme lehet, miszerint az Egyesült Államokkal való szoros kapcsolat fenntartásának előnyei felülmúlják azt a negatív hatást, amelyet Koszovó és Palesztina már amúgy is rossz kapcsolatára gyakorolnak.

Koszovónak nyilvánvalóan még sokáig szüksége lesz Washington támogatására, de az Egyesült Államokon túl is szövetségeseket kellene keresnie, mivel az USA befolyása csökken és az érdekei is előbb vagy utóbb megváltoznak, ami esetleg káros lehet a világ “leginkább Amerika-barát országa” számára.