Bosznia
A boszniai szerbek útlezárásokkal üzentek Szarajevónak és a nemzetközi közösségnek
A boszniai szerbek útlezárásokat eredményező tömegdemonstrációkkal üzenték meg a nemzetközi közösségnek, hogy nem adják az entitási vagyont, és nem ismerik el legitimnek Christian Schmidt főképviselőt. A két entitás határán szervezett négy rendezvény fokozott rendőri biztosítás mellett zajlott le, mert iszlamista szélsőségesek akartak ezekkel egyidejűleg Szarajevóban tüntetést tartani.
Nem engednek 95-ből
A korábbi évek koszovói szerb politikai akcióinak már szinte hagyományosan bevett eleme a teherautóval vagy tömegmegmozdulással improvizált útlezárás. A boszniai Szerb Köztársaságban ugyanezt a műfajt most először alkalmazta az entitás kormánya a politikai nyomásgyakorlás eszközeként.
Az ország négy pontján pénteken este hattól tartott demonstrációknak két céljuk volt. Az összegyűltek egyrészt kiálltak Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke mellett az ellene való vádemelés miatt. Másodsorban pedig kinyilvánították, hogy nem engednek 95-ből, vagyis a Daytoni Egyezmény azon értelmezéséből, amely szerint a szerb entitás önálló vagyonelemekkel rendelkezik.
A „határ létezik” (Granica postoji) mottóval megtartott demonstrációkat a szerb entitás négy pontján, Kelet-Szarajevóban, Dobojban a Bosna folyó felett átívelő Vila nevű hídon, valamint Nevesinjeben és Pribojban hirdették meg. Mindegyik helyszín közös jellemzője, hogy a bosnyák-horvát Föderáció és a szerb entitás közti határvonalon fekszik.
Az is közös volt a rendezvényekben, hogy mind a négy helyszínen szónokok fejtették ki markáns véleményüket a Dodik elleni vádemelésről, valamint a boszniai alkotmánybíróság entitási vagyon tárgyában hozott döntéséről.
A kelet-szarajevói és a doboji rendezvényeken jelentek csak meg a boszniai szerb politikai vezetés egyes prominens képviselői.
Dobojban Željka Cvijanović a boszniai államelnökség szerb tagja és Radovan Kovačević parlamenti képviselő, a Dodik vezette Független Szociáldemokraták Szövetségének (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) szóvivője vett részt.
A kelet-szarajevói eseményen Radovan Višković az RS kormány miniszterelnöke, Staša Košarac boszniai külkereskedelmi miniszter, illetve Siniša Karan, a boszniai Szerb Köztársaság belügyminisztere volt jelen.
Egyik rendezvényen sem szólalt fel aktív politikus, ehelyett az SNSD tevékenységében kulcsszerepet játszó aktivisták és ismert közszereplők tartottak gyújtó hangú, pár perces beszédeket.
Az általuk elmondottak sommásan annyiban foglalhatók össze, hogy nem engednek a bosnyák többség akaratának, és nem ismerik el Christian Schmidtnek, a nemzetközi közöség bosznia-hercegovinai főképviselőjének döntéseit legitimnek, ahogy azt nem tekintették annak korábban sem.
A legfontosabb üzenet kétségkívül az volt, hogy a boszniai szerbek nem adják az entitási vagyont, és ha kell, harcolni is fognak érte.
A Föderáció nem engedélyezte
A két entitás közti határsáv boszniai szerb oldala amiatt szolgált helyszínül a tüntetésekhez, mert a bosnyák-horvát Föderációban lévő Szarajevó Kanton rendőrsége nem hagyott jóvá egy harminc fős Dodik melletti tüntetést a Szarajevói Bíróság épülete előtt.
A kantonális rendőrség amiatt utasította vissza a gyülekezés engedélyezése iránti kérelmet, mert pontosan meg nem nevezett operatív forrásból információjuk volt arról, hogy a Dodik párti tüntetők elleni provokatív támadás készül.
A veszély forrása és jellege kapcsán a rendőrség megtagadta a további tájékoztatást, így azonban a szerb tüntetőknek új helyszínt kellett keresniük.
Így jött a képbe jelképesen a két országrész közti különállás legfontosabb szimbólumának számító entitási határ.
Lement a főpróba
A boszniai szerb köztelevízió funkcióját betöltő RTRS külön műsort szentelt az eseménynek este fél hattól, majd élőben közvetítette a helyszínek közötti körkapcsolással a nagy népi összejövetelt.
Az egyes helyszíneken megjelentek számát nehéz megmondani a felvételek alapján, annyi azonban egyértelműen megállapítható volt, hogy míg a három „vidéki” helyszínen akár több ezres tömeg is összegyűlhetett, a Szarajevó szomszédságában fekvő, szerbek lakta Kelet-Szarajevóban legfeljebb ötszáz fő mozdult meg.
Milorad Dodik boszniai főszerb arról beszélt, hogy a tüntetéseken tizenkétezer ember vett részt, de ő valószínűleg mindenkit kétszer-háromszor számolt meg.
Vitatható, hogy a boszniai Szerb Köztársaság körülbelül nyolcszázezres lakossága fényében alacsony volt-e a megjelentek száma. Az viszont vitán felüli, hogy a Dodik vezette SNSD és annak koalíciós partnerei a rendezvényeket erődemonstrációként és egyfajta gyülekezési főpróbaként kezelték.
A boszniai szerb kormánypártoknak ugyanis 24 órájuk volt megszervezni a tüntetéseket, és mozgósítani a két entitás közti határ mentén élő párttagokat, hogy vegyenek részt a demonstrációkon.
Az pedig a boszniai szerb kormány értékelésétől függ, hogy mennyiben találták a rögtönzött, 45 perces útzárakat alkalmasnak a Szarajevóval szembeni politikai nyomásgyakorlásra és a nemzetközi közösség figyelmének felhívására.
Fontos azonban megemlíteni, hogy a rendezvényeken voltak olyan felszólalók, akik ködösítve többször azt hangsúlyozták, hogy a szerb nemzetiség jogainak védelme érdekében ennél többet is hajlandók tenni, amennyiben az mutatkozik az egyetlen megoldásnak – utalva a fegyveres harc lehetőségére.
Elmaradt a balhé az útlezárásoknál
Bár a mai tömegmegmozdulások politikai utóhatása még nem látszik, annyit azonban ki lehet jelenteni, hogy a boszniai rendvédelmi szervek meglepően határozott fellépésének és az érintett politikai erők fegyelmezett kommunikációjának köszönhetően mind a négy helyszínen elmaradt a balhé.
Pénteken reggel Nenad Nešić boszniai biztonsági miniszter tárgyalóasztalhoz ültette Siniša Karant, az RS belügyminiszterét és Ramo Isak föderációs belügyminisztert.
Kapcsolódó cikk
A megbeszélést követően Nešić egy rövid sajtótájékoztatón közölte, hogy mindkét entitás rendőri erői részt vesznek valamennyi helyszínen a rendezvények biztosításában, és minden olyan személyt eljárás alá vonnak, aki a gyűléseket megkísérli megzavarni.
A rendőri készenlétet jól példázta, hogy Dobojban és Kelet-Szarajevóban a lakosok több helyen arról számoltak be a közösségi média segítségével, hogy rendőrségi mesterlövészek helyezkedtek el a tetőkön, és kommandósok járőröztek az utcákon.
A fokozott rendőri készenlétet a mindennapokban kézzel fogható politikai feszültség mellett az is indokolttá tette, hogy a szalafista Sanin Musa imám által vezetett Nép, Hit, Állam (Narod, Vijera, Drzava, NVD) elnevezésű, szélsőséges iszlamista csoport a szerb megmozdulásokra reagálva, ugyanezen napon, kora délután akart tüntetést tartani a szarajevói szaúdi nagykövetség által működtetett Al Fahd mecset előtti téren.
Az NVD rendezvényére a kantonális rendőrség Ramo Isak föderációs belügyminiszter utasítása alapján nem adott engedélyt, mivel az komoly biztonsági kockázatot jelentett volna.
Bosznia
ABSZOLUTIZMUS: Dodik mindenütt győzni akar az októberi boszniai helyhatósági választásokon
A szerbiai abszolutizmust követné a Szerb Köztársaságban Milorad Dodik. A boszniai szerbek Miléje az október 6-án esedékes boszniai önkormányzati választások előtt tartott kampánynyitó nagygyűlésre a párt apraját-nagyját felvonultatta, egy ilyen tömegrendezvénnyel akarta ugyanis demonstrálni, hogy a 2022. novemberi parlamenti választás után lényegében az ő általa vezetett politikai erő maradt az egyetlen, amely a szerb entitás egészében átütő befolyással rendelkezik
Milorad Dodik Banja Lukaban, a Kastel nevű erődben nyitotta meg a Független Szociáldemokraták Szövetségének kampányát. Az október 6-i boszniai helyhatósági választásra Dodik kihirdette a nyerő taktikát, miszerint minden városban győzniük kell. A kampány hevében azonban a boszniai szerb nemzet Miléjének a naptárán kell tartania a fél szemét, mert szeptember 18-án újabb tárgyalást tartanak az ellene folyó büntetőügyben.
Dodik mindenhol győzni akar
A Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták Szövetsége (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) pénteken tartotta kampánynyitó rendezvényét a Banja Luka központjában lévő Kastel nevű várromban.
Az október 6-án esedékes boszniai önkormányzati választásra a boszniai szerb vezető a párt apraját-nagyját felvonultató tömegrendezvénnyel akarta demonstrálni, hogy a 2022. novemberi parlamenti választás után lényegében az ő általa vezetett politikai erő maradt az egyetlen, amely a szerb entitás egészében rendelkezik alapszervezetekkel.
A kampányrendezvényen Dodik abbéli reményének adott hangot, hogy a szerb entitás lakosságának többsége az SNSD jelöltjeit támogatja. Mindazonáltal kiemelte, hogy a kis győzelmek is fontosak a pártja számára. Ennek ellenére a választási győzelemhez vezető tervének sarokköve, hogy az SNSD jelöltjei győznek minden egyes városban, így lesz a kicsiből nagy diadal.
Az általa megfogalmazott elvárás, hogy a boszniai Szerb-Köztársaság területén lévő önkormányzatok 70%-ban az SNSD kerüljön többségbe a képviselő testületekben, vagyis mindenhol meglegyen a kétharmad.
Meg kell jegyezzük, hogy a korábbi évek statisztikái alapján a grandiózus elképzelés megvalósulására szerény esély mutatkozik. Elég csak arra gondolni, hogy az SNSD jelenleg is egy hatpárti koalícióban birtokolja a kormánytöbbséget a boszniai szerb nemzetgyűlésben, bár nem tudni, hogy mit tanultak az anyaországtól, ahol a Szerb Haladó Párt gyanús körülmények között döngölte földbe az ellenzéket.
A kampánycélok margóján a legfőbb boszniai szerb odaszúrt a liberális baloldali erőknek is. Dodik kijelentette, hogy a boszniai szerbség társadalma hagyományos értékeken alapszik, és az SNSD nem támogatja az úgynevezett liberális elképzeléseket. Ehhez kötődően megjegyezte, hogy „ők tudják ki az apa, és ki az anya.”
Érdemes megjegyezni, hogy a tűzijátékkal záródó rendezvényen Dodik külföldi támogatói közül a kínai kommunista párt küldöttjei vettek részt.
Lejtmenetben az ellenzék
Dodik az illiberális szlogenekre felfűzött kampánybeszédében most tartózkodott attól, hogy pellengérre állítsa a vele szembe szegülő politikai erőket. Utóbbi egyszerű magyarázta, hogy a 2022. novemberi boszniai parlamenti választás óta az RS nagyobb ellenzéki pártjai egytől egyig erős lejtmenetbe fogtak.
A Branislav Borenović vezette Demokratikus Fejlődés Platformja (Platforma Demokratskog Progresa, PDP) elvesztett több húzó nevet, köztük Jelena Trivićet, aki Dodikkal szemben indult a PDP színeiben a 2022-ben tartott elnökválasztáson.
Borenović abban reménykedhet, hogy a szebb napokat megélt liberális PDP magszavazói behúzzák az X-et Banja Lukában a párt ifjú fenegyerekére, Dršako Stanivukovićra, aki négy évvel ezelőtt is borsot tudott törni Dodik orra alá.
Stanivuković esetleges újrázása a boszniai szerbség politikai és gazdasági központjában azt jelentené, hogy a PDP Banja Lukához köthető tagjai továbbra is kitartnak, így Borenović számára esély mutatkozhat arra, hogy a 2026-os országos választásra vidéken is megerősítse a pártot.
A boszniai szerb entitás többi ellenzékbe szorult pártja azonos pályát járt be az elmúlt két évben, mint a PDP. A Dodik féle SNSD-vel évtizedeken át ökölharcot vívó Szerb Demokrata Párt (Srpska Demokratska Stranka, SDS) továbbra is a Bijeljinában lévő fellegvárára épít.
Mirko Šarović pártelnök 2022. évi lemondása után mindenki Milan Miličević újonnan kinevezett pártelnöktől várta, hogy újra lendületet ad a kilencvenes évek legerősebb boszniai szerb politikai szervezetének. A várt dinamizmus azonban elmaradt, és Miličević semmi újat nem tudott felmutatni elődjéhez képest.
A választási adok-kapok legnyitottabb küzdelmét várhatóan újfent Jelena Trivić generálja, aki a korábbi pártja színeiben induló Stanivukovićtyal szemben jelöltette magát Banja Lukában a tavalyi évben tető alá hozott, Népi Front (Narodni Front, NF) nevű pártja színeiben.
A boszniai szerbség központjának polgármesteri tisztségéért folytatott harcban Trivić a közmondásos sötét ló abban a tekintetben, hogy az ellenzéki pártok jelentős része nem állított jelöltet, így előfordulhat, hogy az SNSD és a Stanivukovićot támogató PDP ellen leadott protest szavazatok juttatják Trivićet a polgármesteri székbe.
Dodik kampányol és bíróságra megy
Bár az SNSD kampányrendezvénye ünnepi hangulatban telt, Dodiknak azonban nincs sok oka az örömre.
Az ügyvédjei a szeptember 11-re meghirdetett bírósági tárgyalást el tudták napoltatni, a bíró azonban nem igazította az új tárgyalási napot a választási naptárhoz, így egy hetet adott Dodiknak, hogy kikampányolja magát.
A tavaly Dodik ellen hivatali hatalommal visszaélés miatt indult büntetőügyben így szeptember 18-án tartanak újabb tárgyalást. Emlékezetes, hogy Dodik a szerb entitás elnökeként nem jegyezte ellen a Christian Schmidt főképviselő által egyoldalúan kihirdetett jogszabályt, amiben a boszniai alkotmánybíróság döntéseit kötelező érvényűnek minősítette attól függetlenül, hogy a boszniai szerb törvényhozás azt elfogadta-e.
A halasztási kérelemről mindössze annyi ismert, hogy Dodik valamely hivatali funkciójával kapcsolatos eseményen kell, hogy részt vegyen, ennek jellege azonban pontosabban nem ismert.
- Szerbia6 nap telt el azóta
Vučić fügét mutatott Putyinnak, Szerbia is bevezeti a kötelező katonai szolgálatot
- Szerbia5 nap telt el azóta
Vučić tagadja, hogy nemet mondott Putyinnak, telefonon majd megbeszélik
- Horvátország5 nap telt el azóta
Drágul a gáz és az áram, de mérsékelten
- Szerbia1 nap telt el azóta
Vučić kartellje létrehozott egy újgazdag kasztot: milliárdosok a sárból