Magyarország

Lendva polgármestere a szerbekkel üzletel, magyar pénzből újítanak fel egy iskolát

Közzétéve:

1 év telt el azóta,

a megjelenés dátuma:

2023.09.02.

Írta

Varga Szilveszter

Janez Magyar, Lendva polgármestere, aki a szerb építőipar szlovéniai szálláscsinálója lehet. A háttérben az uniós és a szlovén zászló mellett ott a magyar zászló is (Forrás: Necenzurirano)

A cikk meghallgatása

Magyar Janez, vagy Janez Magyar lendvai polgármester, kinek, hogy tetszik, szoros kapcsolatokat épített ki Újvidékkel, ugyanakkor Lendvára szerbek érkezhetnek, akik nyilván nagy üzletet várnak a maroknyi szlovéniai magyarság központjának számító településen. A szlovén Necenzurirano internetes magazin arról ír, hogy Magyar, aki Janez Janša szociáldemokrata pártjának (SDS) színeiben politizál, a szerb elnök (egyik) jobb kezével, Miloš Vučević szerbiai védelmi miniszterrel alakított ki szoros kapcsolatot.

A polgármester és a magyar kaja

Janez Magyar, az SDS volt parlamenti képviselője Lendva polgármestere, amely az utóbbi években egyre szorosabbra fűzi kapcsolatait Újvidékkel, Szerbia második legnagyobb városával, a Vajdaság központjával.

Magyar 2021-ben kezdte intenzíven építeni a barátság hídját Újvidékkel, amikor ott találkozott Vučevićtyel, akinek szédületesen alakul a karrierje Aleksandar Vučić szerb elnök kiszolgálása által.

A sajtó általában azt emeli ki, hogy Magyar vállalkozóból lett politikus, mivel korábban magyarországi élelmiszerekkel kereskedett, és amikor 2019-ben Lendva polgármestere lett, a 16 évig regnáló korábbi polgármestert búcsúztatta.

Kapcsolódó cikk

VÁLTÁS: A Kisfarkas váltja a Nagyfarkast a Szerb Haladó Párt élén

Elmondása szerint népszerűek a magyar termékek a Muravidéken, de az üzletet, miután megválasztották polgármesternek, a fiaira bízta, hogy Lendva fejlesztésére koncentrálhasson. Vagy pedig még nagyobb üzletekre.

A Necenzurirano beszámolója szerint a Janez Magyar által vezetett Lendva az utóbbi években egyre szorosabbra fűzi kapcsolatait Újvidékkel, Szerbia második legnagyobb városával, a Vajdaság központjával, ahova már többször is ellátogatott.

Május végén például díszvendégként vett részt a helyi mezőgazdasági vásár megnyitóján, ahol a szerb kormány több miniszterével is találkozott, ebből mostanra konkrét együttműködések születtek.

Június közepén, alig három héttel Magyar Újvidéken tett látogatása után, az újvidéki Inobačka építőipari vállalat fióktelepet alapított Szlovéniában.

Tíz nappal később Lendva önkormányzata közbeszerzési pályázatot írt ki egy régi iskola felújítására és bővítésére Csentében 600 ezer euró értékben. A pályázatot az Inobačka cég nyerte meg, sokakat megelőzve.

A szlovéniai portál szerint több más jel is utal arra, hogy a volt újvidéki polgármester, Miloš Vučević környezetében építési üzlethullámra készülnek Szlovéniában, és Magyar nyitja meg a szerbek előtt leginkább az ajtót.

Szerbiai tőke Lendván

Tavaly novemberben jelentették be, hogy hamarosan egy új, 220 ágyas szálloda épül a sportpark és a Terme Lendava gyógy- és termálfürdő közelében.

A Muravidéken már akkor széles körben elterjedt a hír, hogy a 20 millió euróra becsült beruházás mögött szerbiai tőke áll.

Újvidék első várostervezőjének, Dušan Miladinovićnak már van egy cége Lendván, miközben májusban harmadszor is őt nevezték ki az Urbanizam újvidéki urbanisztikai közvállalat igazgatójának, a megbízatás négy évre szól, és számtalanszor lehet ismételni.

Tavaly Lendván megalakult az Archi Lend nevet viselő cég, amely építészeti tanácsadással és tervezéssel foglalkozik, tulajdonosa pedig az előbb említett Miladinović, akit először Vučević mandátuma idején neveztek ki az állami Urbanizam élére, ahol tripláznia is sikerült, amit aligha tehetett volna meg, ha nem ápolna közeli kapcsolatokat a Kisfarkassal.

Az Archi Lend az Újvidéki Kulturális és Turisztikai Egyesület lendvai címére van bejegyezve, ez a szervezet kulcsszerepet játszik a két város – Újvidék és a legalább százszor kisebb Lendva – közötti kulturális kapcsolatok erősítésében.

Janez Magyar Újvidéken idén májusban, mellette Dalibor Rozić kultúrfelelős és Jelena Marinković Radomiović, az újvidéki közgyűlés elnöke (Forrás: Necenzurirano)

A Necenzurirano úgy tudja, hogy idén tavasszal Magyar részt vett egy újvidéki koncerten, és egyúttal találkozott Miladinovićtyal is. Ezt követte a régi csentei iskola felújítására és bővítésére vonatkozó pályázat kiírása, a munkálatokat a magyar állam külön alapból finanszírozza.

A kiírásra öt pályázó, többnyire helyi építőipari vállalkozók jelentkeztek, az önkormányzat két tételt kívánt odaítélni, és mindkét esetben a tárgyalások után a belatinci (Beltinci) Zidarstvo Maučec cég nyert.

Nem sokkal később azonban fordulat történt, az önkormányzat ugyanis kizárta a nagyobb, több mint 600 ezer euró értékű tételre kiírt pályázatból a belatinci céget. Az ok? A munkák leltárát nem megfelelő formanyomtatványon készítették el.

Bár az önkormányzat a második legjobb ajánlattevő, az Inobačka referenciáiban is hiányosságokat talált, ennek ellenére lehetőséget adott neki további bizonyítékok benyújtására.

Két nappal azt követően, hogy az önkormányzat megkapta az új dokumentumokat, Magyar polgármester úgy döntött, hogy a szerbeket hozza ki győztesként.

Szlovéniában (még) nem mindig nyer

Az nem világos, hogy a kiválasztott építtető számára milyen gazdasági előnyökkel jár az üzlet, és azt sem tudni, hogy egy Lendvától több mint 400 kilométerre lévő cég miként győzte le a helyi versenytársakat.

Lendva önkormányzata kiírt egy másik, sokkal nagyobb pályázatot is, amelyben a szerbek szintén nagyon közel álltak ahhoz, hogy megnyerjék.

CSALÁDI VÁLLALKOZÁS: Vukajlo Babić és Danilo Babić, az Inobačka két tulajdonosa (Forrás: Inobačka)

Magyar a gyertyánosi (Gaberje) fiókiskola tornatermének építéséhez keresett vállalkozót. Ez egy megismételt pályázat volt, amelyet először a Pomgrad, a Muravidék messze legnagyobb építővállalata nyerte meg, de az 1,8 millió eurós ajánlat meghaladta a rendelkezésre álló keretet.

Az önkormányzat idén júniusban új pályázati felhívást tett közzé, amelyre kilenc ajánlattevő jelentkezett, akik 1,5 és 2,3 millió euró közötti összegért vállalták volna a tornaterem megépítését.

Az Inobačka volt a második legjobb ajánlattevő, és a tárgyalásokon is jól szerepelt, de végül a gornja radgonai GDO legyőzte, miután csaknem a felére csökkentette a munkálatok elvégzéséhez ajánlott 2,1 millió eurós árat, 1,3 millió euróra, ami alá a szerbek már nem mentek.

Az Inobačka, amelyet többségi tulajdonosként Vukajlo Babić (50,50%) vezet, és amelynek szlovéniai igazgatója Boštjan Peterman, jelenleg csak Lendván pályázik Szlovéniában, a szomszédos településeken (még) nem.

Az Inobačka is a Kisfarkas köréhez tartozik

Az Inobačka a Vajdaságban az elmúlt években több üzletet is elnyert.

Egyebek között Újvidéken egy Hyatt szállodát épít, amely 900 vendég befogadására lesz alkalmas. Vukajlo Babić cégtulajdonos szerint ez a projekt kétségtelenül az egyik legnagyobb újvidéki beruházás, amelynek értéke 107 millió euró.

Az újvidéki Báni Palotánál épülő mélygarázs (Forrás: Inobačka)

A Necenzurirano írása szerint az Inobačka Vućevićtől, egy osztrák partnerrel együtt 40 évre szóló koncessziót kapott négy parkolóház építésére és üzemeltetésére, így összesen több mint 1100 parkolóhelyet kezelnek majd, például a közigazgatási központnak számító Báni Palota közvetlen közelében.

Ez ellen a szerbiai ellenzék helyi aktivistái ugyan erősen tiltakoztak, szerintük ugyanis az Inobačka a törvények megkerülésével szerezte meg a földalatti garázsok építési engedélyét, de az ellenzék a hőzöngésen kívül túl sokat aligha ér el, hiába tesz feljelentéseket.

Öreg Anna, a Szabad Polgárok Mozgalmának parlamenti képviselője ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy Szerbia olyan ország, ahol ha valamit meg akarsz oldani az adminisztrációban, mindig hiányzik valamilyen papír.

Hozzátette azonban, hogy ha valaki Miloš Vučević környezetéhez tartozik, Vukajlo Babićnak hívják, és netalán az Inobačka cég igazgatója, akkor ilyen probléma nem létezik.

Öreg szerint ebben az esetben az építési engedélyt minden jogi eljárás nélkül kiadják akár arra is, hogy Újvidék kellős közepén vad építkezés indulhasson még akkor is, ha netalán a vajdaság képviselőház (Báni Palota) épületét is megrongálják.

Az olvasás folytatása

Horvátország

TARTALÉKSZAVAZATOK: Mire jók a külhoni voksok a parlamenti választásokon?

A horvát választási rendszer, illetve az ezzel járó manipulációk, nagyon érdekes olvasmánynak számítanak azon kevesek számára, akiket érdekel az ilyesmi, de maradjunk annyiban, hogy nem a külhoni horvátok döntik el, hogy ki nyeri meg a választásokat, a legjobb esetben hozzá tudnak segíteni a kedvező kimenetelhez, de ez minden. Ha az országon belül olyan a hangulat, hogy a választók meg akarják büntetni az aktuális kormánypártot, akkor ez be is következik

Közzététel:

1 hét telt el azóta,

a megjelenés dátuma

2024.09.02.

Írta

Kalapis Rókus

Horvátországban élő, szarvas-patás, diszkréten kénköves, külhoni magyarként arra szeretném kérni az otthoniakat, hogy ne tessenek már megint lapos pillantásokat vetni ránk: a konkrét tapasztalatok azt mutatják, hogy a külhoni voksok közel sem számítanak varázsvesszőnek a választások során

A cikk meghallgatása

Miután időközben kiderült, hogy a híresztelések ellenére a külhoni magyarok mégsem eszik el a vajas kenyeret az anyaországiak elől, most úgy tűnik, hogy az idegenbe szakadt nemzetrészek a Fidesz ad infinitum uralmát fogják bebiztosítani. Legalábbis olyan hírek kaptak szárnyra Magyarisztánban, hogy a Fidesz a határon túli egyéni választókörzetek kialakításának lehetőségét vizsgálja. Horvátországban élő, szarvas-patás, diszkréten kénköves, külhoni magyarként arra szeretném kérni az otthoniakat, hogy ne tessenek már megint lapos pillantásokat vetni ránk. Per egy, a kását nem eszik olyan forrón, ahogy főzik, és per kettő, a konkrét tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a külhoni voksok közel sem számítanak varázsvesszőnek a választások során.

Forró kása, et cetera

Horvátországban például már időtlen idők óta létezik a XI. választókerület, amely a külhoni horvátok voksait egyesíti Mosztártól Melbourne-ig, Szabadkától San Franciscóig. Az 1999-ben bevezetett újítást még dr. Franjo Tuđman, „a nemzet atyja“ erősítette meg elnöki nyilatkozattal, és azóta is létezik.

Időnként az ellenzék hangoskodik a Horvát Demokratikus Közösség (Hrvatska demokratska zajednica, HDZ) „tartalékszavazatai“ miatt, de mint ezt a gyakorlat megmutatta, a választásokat meg lehet nyerni, illetve el lehet veszíteni a külhoni szavazatok ellenére is. A legutóbbi parlamenti választásokon a messzihorvátok három HDZ-s képviselőt választottak be a parlamentbe.

A horvát parlamentnek (Szábor) legalább 100, legfeljebb 160 képviselője van, akiket közvetlen és egyenlő választójog alapján, titkos szavazással, négyéves időtartamra választanak. 140 képviselőt választókerületenként választanak, 3 hely a diaszpórát – külhoni horvátokat illeti, nyolc hely pedig nemzeti kisebbségeket – köztük a magyarokat is.

Bár elméletileg a külhoni horvátok meghatározó tényezők lehetnének a választásokon, mivel kb. 4,5 millió horvát él külföldön, gyakorlatilag több, mint az anyaországban, ez azonban gyakorlatban egészen másként fest.

Elsősorban messzihorvátok töredéke veszi a fáradtságot, hogy bejelentkezzen a szavazók listájára, ismét csak a legutóbbi választások adatai szerint idén 222 ezer személy jelentkezett be.

A külhoni választások lebonyolítása problémás, elsősorban azért, mert csak a nagykövetségeken és a konzulátusokon lehet szavazni, azaz 47 országban 124 helyen, és ilyenkor általában hatalmas tumultus van mindenfelé. Nem fontos, de érdekes, hogy a legtöbb szavazó a környező országokban és Németországban volt.

A külhoniak hatása a horvát választásokra

A külhoni horvátok szavazatai azonban sokban befolyásolni tudják a mindenkori horvátországi választásokat, de nem a XI. szavazókerület „rezervátumának” köszönhetően, hanem a nagy számú bosznia-hercegovinai, horvát állampolgársággal is bíró horvát nemzetiségű egyének jóvoltából.

Ezek zöme ugyanis Horvátországban is be van jelentve, egészségügyi biztosítás, stb. miatt, és a határ menti megyékben Szlavóniától Dalmáciáig jelentős mértékben elő tudják segíteni a jellemzően HDZ-s győzelmet.

Ez a javarészt fiktív „kétlaki” életmód időnként megismétlődő vitákat robbant ki, és esetenként a belügy tisztogatásba kezd, kiszállva azokra a helyekre, ahová tizen- sőt huszonvalahány egyén is be van jelentve.

Ezek az akciók általában nem vezetnek tartós eredményre, mert a tettesek egyszerűen bejelentkeznek máshová, és minden marad, ahogy volt.

Régebben a hercegovinai horvátok meglehetősen népszerűtlenek voltak az országban, mert ügyeskedéseikkel, szoros összetartásukkal elverték a harmatot a hagyományos klánok elől – dalmaták, zagorjeiek, szlavónok, líkaiak -, de azóta helyreállt az egyensúly, már évek óta nem hallani ingerült felhangokat a „kamenjarok (a köves vidékről származó emberek) ellen.

Kapcsolódó cikk

Jól bevált módszer, megint VMSZ-közeli aktivisták hordják a levélszavazatokat Vajdaságban

A horvát választási rendszer, illetve az ezzel való manipulációk, nagyon érdekes olvasmánynak számítanak azon kevesek számára, akiket érdekel az ilyesmi, de maradjunk annyiban, hogy nem a külhoni horvátok döntik el, hogy ki nyeri meg a választásokat, a legjobb esetben hozzá tudnak segíteni a kedvező kimenetelhez, de ez minden.

Ha az országon belül olyan a hangulat, hogy a polgárok meg akarják büntetni az aktuális kormánypártot, akkor ez be is következik, hiába szavaznak Új-Zélandon a HDZ-re.

Plenković harmadik megbízatási ideje is úgy jött össze, hogy ezt-azt azért jól csinált, és akárcsak Magyarországon, a választó testület nagyobbik része elégedett volt a kormány működésével.

Nem segített sem a milanovići sokkterápia, sem a lagymatag ellenzéki összefogás, de még a Hazafias Mozgalom „lázadása” sem. Maradt a HDZ, amely aztán az EU-s választásokon újrázott. Most már a teljes elégedettséghez a köztársasági elnökválasztás megnyerése hiányzik. De ez sem a külhoni horvátok szavazatain fog múlni.