Bosznia
Boszniának nem lehet magyar elnöke, diszkriminatívak a boszniai választási rendszer egyes elemei
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) újra diszkriminatívnak minősítette a bosznia-hercegovinai választási rendszer egyes elemeit, és ezzel ismételten megnyílhat Pandóra szelencéje. A döntés az ország keletkezésének és etnikai összetételének sajátosságait figyelmen kívül hagyva született, és a jövőben komoly hivatkozási alapul szolgálhat a bosnyák jobboldal számára az etnikai alapú államszervezet helyett bevezetni kívánt, többségi elven alapuló választási rendszerhez. Mindez azonban akár a nyugat-balkáni Csodaország körül kialakuló nemzetközi konfliktusig is elvezethet.
Boszniának nem lehet magyar elnöke
A strasbourgi emberi jogi bíróság most meghozott ítéletében több ponton diszkriminatívnak minősítette a boszniai választási rendszert.
A döntés a boszniai szerb Slaven Kovačević beadványa alapján született, akinek a személye kapcsán érdemes kiemelni, hogy az egységes boszniai identitás gondolatát hangoztató, multietnikus Demokratikus Front (Demokratski Front, DF) egyik vezetőségi tagja, és nem mellesleg a horvát államelnökségi tag pozícióját betöltő pártelnök, Željko Komšić külpolitikai tanácsadója.
Kovačević amiatt fordult a bírósághoz, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének szabad és demokratikus választások kapcsán rögzített alapelveit sérti az 1995-ben a Daytoni Egyezmény részeként összeeszkábált boszniai alkotmány választójogi fejezete.
A konkrét beadványban Kovačević azt sérelmezte, hogy ő maga, mint szerb nemzetiségű személy nem szavazhat a boszniai államelnöki székért indulni kívánó olyan boszniai állampolgárra, aki nem tartozik a három államalkotó nemzet, vagyis a szerb, a horvát vagy a bosnyák nép soraiba, mert a jelenlegi boszniai alkotmány szerint a háromfős államfői testület tagjait a három államalkotó nemzet jelöltjei közül kell megválasztani.

Ergo, a nemzeti kisebbségek, mint a romák, zsidók, albánok vagy akár a Bosznia-Hercegovinában élő megközelítőleg 250 magyar nemzetiségű személy ki van zárva a választható személyek köréből.
Kovačević továbbá azt is kifogásolta a boszniai parlament felső házaként működő Népek Háza (Dom Naroda Parlamentarne Skupštine Bosne i Hercegovine) esetében, hogy ő, mint a három államalkotó nemzet egyikének tagja, nem szavazhat másik nemzetiség jelöltjére a parlamenti választásokon.
Konkrétan arra hivatkozott a beadványban, hogy sérti a választójog szabad gyakorlásához fűződő jogát, hogy szarajevói szerbként nem szavazhat a boszniai Szerb Köztársaság elnöki posztjáért jelölt személyek valamelyikére, ehelyett a horvát-bosnyák Föderáció vezetéséért ringbe szálló személyekre adhatja le csak a voksát.
Kapcsolódó cikk
Ugyanígy sérelmezte azt is, hogy szarajevói lakhelye miatt nem szavazhat a parlament felsőházába nominált, saját nemzetisége szerinti szerb jelöltre sem, mert ahhoz a boszniai szerb entitás területén kellene laknia.
A strasbourgi ítészek helyt is adtak mindkét jogi kérdés kapcsán a beadványban foglaltaknak, és kimondták, hogy a Kovačević által felhozott esetekben a jelenleg érvényben lévő boszniai választójogi szabályozás diszkriminatív.
A bírók a választójog korlátozottsága mellett felhívták a figyelmet arra is, hogy a Népek Háza által a törvényhozásban betöltött szerep nincs kellően konkrétan meghatározva, a parlament felső házában ugyanis bármely nemzetiség képviselőcsoportja, a nemzetiséghez tartozó valamennyi képviselő szavazatával megvétózhatja a tervezeteket arra való hivatkozással, hogy az „vitális népi érdeket” (vitalni narodni interes) sért. Utóbbi kategória részletekbe menő meghatározása indokolt a strasbourgi bíróság szerint.
Nincs új a nap alatt
A Demokratikus Front már a nyár eleji időszakban jelezte, hogy komoly figyelmet szentel az akkor még meg sem szövegezett ítéletnek, mert az abban foglaltak kapcsán valószínűsítették, hogy teljesen egybevág az általuk képviselt „egységes boszniai nemzeti identitás” gondolatával.
A Kovačević nevével fémjelzett beadvány kapcsán hozott ítélet tartalma nem jelent újat, mivel megelőlegezhető volt a strasbourgi testület korábbi gyakorlatának ismeretében.
A mostani döntés lényegében megismétli a Dervo Sejdić és Jakub Finci beadványai kapcsán 2009-ben született döntést, azzal a különbséggel, hogy akkor a roma nemzetiséghez tartozó Sejdić és a zsidó közösséget vezető Finci a saját választhatóságuk hiányát sérelmezték a Népek Háza és a boszniai Államelnökség tagjainak megválasztásához kötődően.
Ennek ellenére a legolvasottabb boszniai hírportálnak számító N1 Bosna egyenesen azzal a címmel látta el a döntés kapcsán született cikket, hogy „történelmi döntést hozott a strasbourgi testület, aminek értelmében a boszniai választások eredményei illegitimek.”
Kinyithatják Pandóra szelencéjét
A strasbourgi testület Kovačević beadványának befogadásával veszélyes terepre tévedt. A boszniai közéletben a Daytoni Egyezmény 1995. évi aláírása óta kialakult egy ingatag alkotmányos egyensúly, ami az állam szuverenitását a népek önrendelkezési joga elé helyezte.
Mindez azon a sokak által vitatott alkotmányos konstrukción alapult, hogy a lakosság 60%-át kitevő bosnyák nemzetnek tiszteletben kell tartania a szerb és a horvát nemzetiségi csoportok jogát arra, hogy lélekszámra való tekintet nélkül, egyenlő arányban vehessenek részt az állami élet irányításában.

Itt mondják ki az emberi jogi igazságot, túl sok foganatja azonban nem lesz (Forrás: European Western Balkans)
A boszniai jogban csak „etnikai meghatározottságnak” (etnički prefiks) nevezett alapelv az élet minden területén jelen van, nemcsak az államelnökség és a parlament két házának összetételében.
Emlékezetes és plasztikus példa, hogy az idei év első felében a bosnyák-horvát Föderáció rendőrsége hónapokig vezető nélkül maradt, mert a megválasztott belügyminiszter bosnyák nemzetiségi hovatartozása miatt a jogszabály szerint kizárólag horvát nemzetiségű személyt választhatott a kormány rendőrfőnöknek.
A pozíció által megkövetelt képesítéssel és szakmai tapasztalattal bíró, horvát rendőr pedig heteken át nem jelöltette magát.
A választási rendszer egyensúlya
A bosnyák nacionalista Demokratikus Akció Pártja (Stranka Demokratske Akcije, SDA) és az azzal szoros szövetségben együttműködő Demokratikus Front által hirdetett általános és egységes választójog akár veszélybe is sodorhatja az 1995-ös békeszerződés után létrejött alkotmányos status quót.
Nem szabad figyelmen kívül hagyni ugyanis, hogy a látszólag alkotmányos jellegű probléma valójában komoly biztonsági kihívásokat rejt magában.
Az általános választójog bevezetése komoly változásokat idézhet elő a politikai pártok közti érzékeny erőegyensúlyban egy olyan országban, ahol a szavazók többsége nem elsődlegesen ideológiai, hanem nemzetiségi hovatartozás alapján gyakorolja a választójogát.
Kapcsolódó cikk
CSAPDAHELYZET: Hiába közvetít Amerika, ha a boszniai pártok nem akarnak új választási rendszert
A boszniai szerb és horvát nemzetiségi vezetők pedig vélhetően nem asszisztálnának a bosnyákok politikai erőfölényét érvényre juttató törvénymódosításhoz, így az is kérdéses, hogy milyen módon lehet a jelenlegi szabályozást megfeleltetni a strasbourgi elvárásoknak.
A helyzet sajátossága, hogy pont a demokratikus alapelveknek való megfelelés eredményeként nyílhat ki Pandóra szelencéje a befagyott nemzetiségi konfliktusokkal terhelt nyugat-balkáni régióban.
A „végítélet beharangozását” megelőzendő, meg kell jegyeznünk, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntésében foglaltak kapcsán az érintett államnak jogalkotási kötelezettsége keletkezik ugyan, a bíróság statútuma azonban nem társít hozzá szankciót, így a Sejdić és Finci ügyekben hozott döntésekhez hasonlóan, vélhetően ez az ítélet sem eredményez érdemi változást a kaotikus jelzővel illethető boszniai választási rendszerben.

