Bosznia
A szerb kormányfő online, a 2/3 boszniai elnökség személyesen vett részt a Krími Platformon

A szerb miniszterelnök online kapcsolódott be a Krími Platform ülésébe, a bosznia-hercegovinai elnökség két tagja – Novák Katalin magyar elnökasszonyhoz hasonlóan – ugyanakkor személyesen jelent meg a platform kijevi csúcstalálkozóján. A Krími Platform egy informális fórum, amelyet az ukrán külügyminisztérium Volodimir Zelenszkij államfő kezdeményezésére hozott létre 2020-ban.
Újabb gesztus az ukránok felé
Ana Brnabić szerb miniszterelnök augusztus 23-án kijelentette, hogy Szerbia „nem értéksemleges”, hozzátéve, hogy teljes mértékben tiszteletben tartja Ukrajna területi integritását és szuverenitását.
Ezt azzal a megállapítással tetézte, hogy Szerbia Ukrajna „igazi barátja”.

Kapcsolódó cikk
JUPITER ÉS A TÖBBIEK: Plenković, a poliglota, avagy van-e hasonlóság a Krím és Koszovó között?
Brnabić erről akkor beszélt, amikor online résztvett a Krími Platform csúcstalálkozóján, ebből az alkalomból azt is hangsúlyozta, hogy Szerbia sajnálja Ukrajna és az ukrán nép által átélt szenvedéseket.
Szerb sajtójelentések szerint Brnabić felszólalásában azt üzente, hogy Szerbia továbbra is kiemelt figyelmet fordít az ukrajnai humanitárius helyzetnek, és ezentúl is segítséget nyújt Ukrajnának, amint azt a közelmúltban küldött áru- és gyógyszeradományával is bizonyította.
Szerb részről az utóbbi napokban ez már a második olyan gesztus, amelyet Ukrajna irányában tettek, a hét elején ugyanis Aleksandar Vučić szerb elnök Athénban találkozott az ukrán államfővel.
A szerb bekapcsolódás a Krími Platform munkájába a belgrádi hozzállás némi módosulását jelzi, Szerbia ugyanis nem vett részt a platform csúcstalálkozójának előző találkozóján, amelyet tavaly októberben Zágrábban tartottak.
A szerb miniszterelnök beszédében ugyanakkor többé-kevésbé azt az álláspontot képviselte, amelyet a belgrádi vezetés Ukrajna orosz lerohanását követően fogalmazott meg, miszerint támogatják ugyan Ukrajna területi integritását, viszont nem vezetnek be szankciókat Moszkvával szemben.
Az európai úton tébláboló országok közül Törökország, Szerbia és Bosznia-Hercegovina nem követte az EU Moszkva elleni szankciós politikáját, az utóbbi ezt a boszniai szerbek ellenkezése miatt nem tudta megtenni.

Ukrán 1/1 és bosznia-hercegovinai 2/3 (Forrás: ukrán elnöki hivatal)
Megvolt a kétharmad
A bosznia-hercegovinai elnökség soros elnöke, Željko Komšić és a bosznia-hercegovinai elnökség bosnyák tagja, Denis Bećirović hivatalos látogatásra utazott Ukrajnába, ennek során részt vett a Krími Platform kijevi ülésén.
Ezzel meg is volt a kétharmad, miután a testület szerb tagja, Željka Cvijanović nem utazott el Ukrajnába, főnöke, Milorad Dodik ugyanis Moszkvában szokta őt helyettesíteni, így „nem lenne helyénvaló”, hogy Cvijanović meg Kijevbe menjen.
Denis Bećirović a Zelenszkijjel folytatott megbeszélésen azt hangoztatta, hogy ezzel a látogatással Bosznia-Hercegovina polgárai és testületei egy nagyon fontos üzenetet küldtek, miszerint „minden kétséget kizáróan támogatják a független és szuverén Ukrajna hős népét és vezetését Volodomir Zelenski elnökkel az élen”.
Bećirović arra emlékeztetett, hogy Bosznia-Hercegovina eddig összesen 86-szor szavazott az EU-hoz hasonlóan az Ukrajna elleni orosz agresszió elítélése mellett, beleértve ebbe az ENSZ Közgyűlésének határozatát is, amiből – mellékesen szólva – majdnem kormányválság lett Szarajevóban, viszont egy centivel sem kerültünk közelebb az ukrajnai békéhez.
A kijevi találkozó résztvevőihez Bosznia-Hercegovina nevében azonban nem Bećirović, hanem az elnökségbe horvát tagként beválasztott Željko Komšić szólt, aki úgy fogalmazott, hogy „Krím = Ukrajna”, és nem állt ellen a kísértésnek, hogy Ukrajnát Bosznia-Hercegovinához hasonlítsa, és fordítva: a hangsúly lényegében a hasonlítgatáson volt.

Željko Komšić, a bosznia-hercegovinai elnökség kvázi horvát tagja (jobbról az első) kvázi angolul olvasta fel a beszédét Kijevben
Komšić annak a véleményének adott hangot, hogy az ország, amelyből érkezett – szintén agresszió és egy erőszakos területrablásra tett kísérlet áldozata volt, és további hasonlóságként hozta fel, hogy messze erősebb és nagyobb katonai erővel kellett felvennie a küzdelmet.
A kvázi horvát elnökségi tag hangoztatta, hogy Bosznia-Hercegovinát annak ellenére meg akarták fosztani politikai, gazdasági és kulturális identitásától, hogy az ország államisága ezer éves múltra tekint vissza.
Komšić mondott még egyebeket is, amire most nem térnénk ki, viszont azt megjegyeznénk, hogy a beszéde végét egészen harciasra fogta, kijelentette ugyanis, hogy közösen kell szembeszállni azokkal, akik megsértik más országok szuverenitását, és ebben nincs kompromisszum.
A bosznia-hercegovinai elnökségbe horvát tagként beválasztott politikus mondandóját azzal az ukrán felkiáltással zárta, hogy Слава Україні!
Ez felüdülésként hatott a kvázi angolul felolvasott beszéd után, amit a résztvevők lelkes tapsolással lájkoltak, mert ezt legalább értették, régi igazság ugyanis, hogy „jelszavakból ért az ember”.

- Románia6 nap telt el azóta
Lemondott a román elnök – a politikai káosz nő
- Bosznia6 nap telt el azóta
Kinek jó, és kinek rossz az USAID megszüntetése a Balkánon?
- Bosznia5 nap telt el azóta
Konaković: Hatalmas pénzek lehetnek Dodik orosz bankszámláin
- Bosznia4 nap telt el azóta
A boszniai képviselőház nem szavazta meg a külügyminiszter leváltását