Connect with us

Horvátország

Hiába a porhintés, ködösítés, a népirtás máshol történt

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

népirtás
A szerbek 1995-ben hagyták el Horvátországot, egyes vélemények szerint a szerb hatóságok utasítására
Cikk meghallgatása

Az ilyenkor augusztusban szokásos horvát-szerb kígyó-béka jellegű kommunikáció az idén sem maradt el. A szerbek annyiban újítottak, hogy a bosznia-hercegovinai Prijedorban szerveztek egy megemlékezést a horvátországi Vihar hadművelet áldozatainak tiszteletére. Nem meglepő módon, Aleksandar Vučić szerb elnök a Vihar hadműveletet “a második világháború óta történt legnagyobb etnikai tisztogatásnak nevezte Európában”. Milorad Dodik, a Republika Srpska elnöke sem akart lemaradni, így ő a Vihart “az Egyesült Államok és Horvátország közös bűnszövetségeként” jellemezte. Az összejövetelen elmondott beszédében bírálta a civil társadalom tagjait, akik úgy ítélték meg, hogy Prijedornak nem szabad a megemlékezés helyszínéül szolgálnia, mert ott a szerbek legalább 3176 nem szerb civilt öltek meg az elmúlt háborúban, és több mint 30 000 ember haladt át a három prijedori koncentrációs táboron.

Népirtás vagy felszabadítás

A horvát legfelsőbb politikai vezetés idén Kninben mondhatni rutinosan vezette le az ünnepséget. A nyugodt légkört nyilván sokban elősegítette, hogy elmaradt a rekkenő hőség, senkiről sem olvadt le a zakó, a mentőknek sem volt dolguk.

A felszólalások közül Andrej Plenković miniszterelnök beszédét emelnénk ki, mert higgadtan összefoglalta a helyzetet. Plenx kifejtette, hogy Horvátország soha nem fogja megengedni a Vihar hadművelet elleni támadásokat, és elutasítja a belgrádi vádaskodásokat, illetve vádemeléseket.

Plenković elmondta, hogy a prijedori üzenetek, semmiben sem különböznek azoktól, amelyek az évnek ebben a szakaszában gyakran arra irányulnak, hogy csökkentsék a Vihar hadművelet jelentőségét, vagy ami még rosszabb, a Vihar hadművelet kriminalizálására vonatkozó minősítést hordozzák.

– A Vihar egy felszabadító hadművelet volt, a horvát szabadság és a horvát állam alapja. Horvátország soha nem engedi meg, hogy bárki becsmérelje a Vihart, a horvát honvédőket, katonákat, rendőröket. Hasonlóképpen soha nem fogadunk el semmiféle vádemelést a belgrádi ügyészségtől, Szerbiától, amely regionális ügyész és egyben bíró is szeretne lenni

– mondta a horvát miniszterelnök a szerb állítások szerint a horvátországi szerb menekült oszlopot támadó horvát pilóták elleni belgrádi vádemelésre utalva.

népirtás

Huszonnyolc év telt el a Vihar hadművelet óta, amely fordulópont volt a honvédő háborúban, és a Milošević-rezsim Horvátország elleni nagy szerb agressziójának a végét jelentette – írta az X-platformon a horvát miniszterelnök

Elutasítják a belgrádi vádakat

– Ez nem így fog működni. Ezért eddig minden intézkedést megtettünk annak érdekében, hogy ne vegyük figyelembe az ilyen vádakat, és ne fogadjuk el azokat. Ez fontos üzenet azok számára, akik elhozták Horvátország szabadságát

– utasította el a belgrádi állításokat a horvát kormányfő.

Plenković hangsúlyozta, hogy a horvát kormányok és a parlament erőt tudott felmutatni a nemzeti kisebbségek tiszteletben tartása terén, a szerb nemzeti kisebbség megbecsülésében, sőt az 1995 utáni visszatelepülési folyamatban is.

– És pontosan ezeken a demokratikus alapokon építjük a társadalmat, amely tudatában van alapvető értékeinknek, szabadságunknak, de a nemzeti kisebbségek tagjainak tiszteletben tartásával is. Ez egy modern Horvátország, egy európai Horvátország, amely az elkövetkező években megerősíti ellenálló képességét

– hangsúlyozta a horvát miniszterelnök. Véleménye szerint ez az ellenálló képesség már biztosan nem lesz olyan veszélyben, mint a honvédő háború idején, hanem fejlesztése arra irányul majd, hogy figyelemmel kísérje az éghajlati változás kihívásait, megerősítse a belbiztonsági rendszert, és megakadályozza a horvát állampolgárokat és a gazdaságot érő károkat.

Plenković arra is felhívta a figyelmet, hogy a horvát hadsereg minden ágának fejlesztése prioritást élvez, és hogy a Vihar hadművelet 29. évfordulójára Horvátország Európa ezen részén Németországtól Görögországig a legerősebb légierővel fog rendelkezni, merthogy a horvát légteret Rafale többcélú vadászgépek, vagyis a legmodernebb negyedik generációs katonai gépek őrzik majd.

népirtás

Koszorúzás zuhogó esőben a horvát köztársasági elnök részéről, most is Vihar volt, csak másképp

Azért Zoki se maradjon ki

Az ünnepség elején Zoran Milanović elnök üdvözölte a HVO (Hrvatsko vijeće obrane – Horvát Védelmi Tanács, a hercegovinai horvátok egykori fegyveres erői) magas rangú vendégeit, katonáit és annak a véleményének adott hangot, hogy az ilyen évfordulók az igazság megerősítését szolgálják.

– Az igazságnak pedig mély a vize. Nem mindenki látja ugyanúgy a dolgokat. Sajnos, nem látták tegnap Prijedorban sem. Az összes hely közül Prijedort választották, ahol több ezer muzulmánt és horvátot öltek meg 1992-ben, és ez nem szép dolog. Nagyon elnézően fogalmazva, ez rossz

– mondta Milanović szombaton Kninben. A horvát államfő szerint, a horvát hadsereg akkor vonult be Kninbe, a horvát királyi városba, amikor már senki sem volt ott.

– Minden ember józan eszét és önbecsülését sérti, vallástól és nemzettől függetlenül, ha valaki azt mondja, hogy ennyi és ennyi embert űztél el, pedig nem volt kit elűzni, már régen elment mindenki

– tette hozzá Milanović a horvátországi szerbek 1995-ös nagyszabású menekülésére/kivonulására utalva.

Szerkesztői megjegyzés

A néhány sorral alább következő dokumentumot, vagyis az annak tűnő valamit, Günther Fehlinger osztrák néppárti politikus tette közzé az X-platformon, vagyis a volt Twitteren.

népirtás

Fehlinger – akit nemigen jegyeznek sehol, legfeljebb az albán Wikipédiában – magát a Koszovó, Ukrajna, Bosznia, Ausztria, Moldova, Írország, Grúzia és az EU NATO csatlakozásával foglalkozó osztrák bizottság elnökeként mutatja be, tart néha sajtótájékoztatókat, és teletömi főleg szerbellenes bejegyzéseivel az X-platformot, amire húszezer követője közül négyen-öten mindig reagálnak.

Az alábbi dokumentumnak, vagy az annak tűnő valaminek, ilyen formában sehol nincs nyoma, az eredetisége nehezen ellenőrizhető, ezért nem is érdemelne említést, ha a benne foglalt állításnak nem lenne valamilyen valóságalapja, ami még tíz évvel a történtek után is foglalkoztatta a horvát és nemcsak a horvát történészeket.

népirtás

Lehet, hogy minderről már nem is beszélnénk, ha a szerb nemzeti újraébredés nem öltene egyre nagyobb méreteket: néha az az érzésünk, hogy a merkeli kontroll alól kiszabadult szerb elnök mintha egy második esélyt keresne radikális ideáinak megvalósításához.

Ezért próbálja miloševići mintára (Gazimestan, 1989) újabb vesztes csatával vagy csatákkal szítani a nacionalizmus tüzét, miután a kilencvenes években bőven uszította a horvátok ellen (is) a szerb népet, és teszi most ugyanezt éppen ott, ahol a szerbek korábban gyűjtőtáborokat üzemeltettek.

De térjünk vissza az eredeti gondolathoz, etnikai tisztogatás volt-e a Horvátországból történt szerb kivonulás, vagy evakuáció, és vajon-ez volt-e a legnagyobb népirtás a második világháború óta, de akkor mi volt mindaz, ami a Drina boszniai oldalán történt a kilencvenes évek első felében?

Nikica Barić horvát történész egy 2006-ban készült rádióműsorban arról beszélt, hogy az akkori horvátországi szerb bábállam, a Szerb Krajinai Köztársaság 1993 óta rendelkezett evakuálási tervvel arra az esetre, ha a horvát hadsereg nagyszabású támadást intézne a területe ellen.

A Vihar hadművelet első napján, augusztus 4-én Kninben összeült a Szerb Krajina Legfelsőbb Védelmi Tanácsa, amely a horvát csapatok támadásai miatt a Dinári- és Velebit hegység irányából elrendelte a szerb lakosság evakuálását Észak-Dalmácia és Dél-Lika területéről.

Ezt a kiürítést végre is hajtották még mielőtt a horvát erők átvették volna az irányítást a terület felett, amelyet szinte teljesen elhagytak, mire a horvát hadsereg odaért. Erre tett utalást Zoran Milanović horvát államfő is, mint azt feljebb idéztük.

Bojan Dimitrijević szerb történész szerint teljesen egyértelmű, hogy egy erősen koordinált népvándorlásról volt szó.

Dimitrijević akkor úgy vélte, hogy a koordináció a legmagasabb szinten – vagyis Franjo Tuđman horvát és Slobodan Milošević szerb elnök között zajlott – és ennek eredménye lett Krajina területének hirtelen elnéptelenedése.

Ez nem csak azt jelenti, hogy nem ez volt az utóbbi idők legnagyobb népirtása, sokkal inkább a Drina-menti tisztogatás, a srebrenicai vérengzés vagy Szarajevó évekig tartó ostroma, viszont jól szolgálja a nemzeti öntudat, vagy azon túlcsapóan a nacionalizmus éberen tartását.

Az evakuálásra vonatkozó tézis azonban sem a szerb, sem a horvát politikai elit számára nem felel meg, szerb oldalról ugyanis lerombolja a szenvedő szerb nép fájdalmaira építő nacionalisták politikáját, ugyanakkor degradálja a horvát szabadság alapkövének tekintett Vihar hadművelet éthoszát, mert ki ellen hajtották végre a horvátok az egekig méltatott hadműveletet, amikor a szerbek jelentős többsége már eliszkolt.

Facebook hozzászólások (kapcsold ki a sötét módot!)

Meteorológia



QR Code

A cikk küldése GMail segítségével


Ehhez kattints ide

Facebook

B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Románia

Szlovákia

7 X 7