Connect with us

Törökország

RÁSEGÍTETT ÖNKÉNTESSÉG: Mi a helyzet a menekültekkel Törökországban?

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

önkéntes menekült
Műanyag bilinccsel "meggyőzött" szíriai menekültek önkéntesen térnek vissza Törökországból a szülőföldjükre (Forrás: Twitter, Mohammed Asakra)

Kattints ide a cikk meghallgatásához

Az önkéntességet sajátosan értelmező Törökországban évek óta ez az egyik leggyakrabban visszatérő téma a kis-ázsiai állammal kapcsolatban, tehát ha Törökország – akkor menekültek. Ez persze már azért is érdekes, mert Törökországon keresztül folyamatosan érkeznek az emberek a Balkánra, igaz, ennek mértéke folyamatosan változik, s pontos számokkal sem rendelkezünk. Minden esetre a menekültkérdés és a migráció ott is forró napirendi pont: a májusi török választások egyik fontos kampánypontja volt a menekültkérdés.

Választások előtt és után

A kifejezetten a szíriai menekültek hazaküldésére alakult pártkoalíció által támogatott jelölt a harmadik legtöbb szavazatot kapta, mintegy öt százalékot az államfőválasztáson, ami nem is rossz eredmény (az már más kérdés, hogy aztán beállt Erdoğan mögé, a pártkoalíció pedig az ellenzéki jelöltet támogatta, szentesítve a teljes megosztottságot).

Míg az ellenzék nagy hanggal – még a nyugatosnak kikiáltott, végül vereséget szenvedő Kemal Kılıçdaroğlu is a szíriaiak gyors hazaküldésével kampányolt – , amire a kormányzat egy szintén határozott, de kevésbé radikális javaslatokkal állt elő, miszerint sokkal lassabban és a szíriai helyzet normalizálásával párhuzamosan kell megteremti az emberek számára a lehetőséget, hogy önkéntesen hazatérjenek.

A választások elmúltak, a líra mélyrepülésbe kezdett – bár a 8,5-ről 17,5 százalékra emelt jegybanki alapkamat és a nyári turistaszezon segített valamennyire stabilizálni a török valutát –, a menekültek helyzete viszont nem változott érdemben, ahogy a közhangulat sem.

Az ellenzéki kihívás miatt az utóbbi években már egyre jobban odafigyel a kormányzat, hogy a menekültkérdésben eredményeket mutathasson fel.

Ezzel kapcsolatban két dologgal élhetett a kormány: az illegális bevándorlók bejutásának megakadályozása, illetve az országhatárokon belül elfogottak kitessékelése.

Egyik sem volt könnyű, különösen ha azt nézzük, hogy az amerikai kivonulás után tálib kézre jutó Afganisztánból nagyon sokan kötöttek útilapút a lábukra, azonban a török határoknál nemcsak évmilliók óta ott lévő nagy hegyekkel, hanem a járhatóbb útvonalak esetében sok helyen több méter magas betonfallal találkoztak.

Ekkor már állt a szíriai határt biztosító, több száz kilométer hosszú háromméteres betonfal.

Nincs megoldhatatlan kihívás

A falak és a természeti akadályok nem jelentenek megoldhatatlan kihívást: 2020-ban visszaesett az illegális úton érkezők száma, az előző év negyedére, mintegy 122 ezerre, azóta viszont folyamatosan nő.


“Támogatott” önkéntes hazatérés

A mellékelt videóból az derül ki, hogy a török rendőrség is támogatja a szíriai menekültek hazatérését a maga módján, ami a videót közzétevő személy szerint letartóztatást és erőszakot jelent.

 
A videót egy Mohammed Asakra nevű férfi tette fel a Twitterre, aki az Emberi Jogok Megsértését Dokumentáló Hivatal derai (szíriai) informátorának nevezi magát. Mohammed megjegyezte, hogy így néz ki az “önkéntes visszatérés”, amiről a török elnök papol a világnak.

Nem ez az egyetlen videó a Twitteren, amely az “önkéntesen” hazatérni kívánó szíriaiaknak nyújtott török segítséget örökíti meg.


Két éve közel 163 ezer ember, tavaly 285 ezer lépett az ország területére, ebben az évben július végéig több mint százezer – ha marad a tendencia, ebben az évben már mérséklődhet a nyomás.

Minden esetre töretlen az afgánok és kisebb számban a szíriaiak, illetve egyéb menekültek beáramlása az országba, akik a szigorúbbá váló feltételek miatt elsősorban tranzitállomásként tekintenek Törökországra.

Már aki megteheti, hogy tovább áll a görög partok felé, mert a sajtóban nem telik el hír arról, hogy a keleti országrészben (Van, Hatay, Gaziantep és még sorolhatnánk a fontosabb csomópontokat) ne fognának el illegálisan érkezőket, vagy éppen Isztambulból ne kerülne elő valamilyen videófelvétel arról, hogyan rajzanak ki emberek egy-egy csempész kamionjából.

A török állam nagy számban is igyekszik hazatoloncolni, akit lehet. Idén év közepéig már 112 ezer embert küldtek vissza. Nem véletlenül tett meg mindent Törökország már 2021-ben, az amerikaiak kivonulása után, hogy rendezze kapcsolatát az új, tálib vezetéssel, hogy minél hamarabb küldhesse vissza az afgán menekülteket.

A szírek helyzete sem túl kedvező, bár a regisztráltaknak már elvileg nem kell attól tartaniuk, hogy hazatoloncolják őket, mivel ők ideiglenes védelem alatt állnak – persze az ideiglenes szó sem túl biztató.

Ez lehetőséget ad nekik, hogy az országban maradjanak, élvezhessenek bizonyos alapellátást, s bár menekültstátuszt nem kaphatnak (az a későbbiekben lehetővé tenné az állampolgárság megszerzését), de azért a hétköznapi modus vivendit garantálja számukra.

Mivel a több mint hárommilliós közösségből alig 65 ezer él az összesen 9 táborban, a döntő többségük úgy próbál boldogulni, ahogy tud.

Támogatják az “önkéntes” hazatérést

A hatóságok hivatalosan nem toloncolják őket vissza, de az önkéntes hazatérésüket már támogatják. Sokan persze nem így látják, több beszámoló is van arról, hogy aláírtattak velük egy papírt, majd visszaküldték őket a határra.

Az eddigi statisztikák szerint minden esetre az előző években több mint 550 ezer ember tért vissza Szíriába, főleg a török fennhatóság alatt lévő részébe, ahol Ankara igyekszik élhető körülményeket teremteni számukra.

De valószínűleg sokan maguktól is visszatértek – vagy továbbmentek Európa irányába – mert a hivatalos statisztikák szerint a tavaly év végi 3,5 millióról alig több mint 3,3 millióra csökkent a számuk. Minden bizonnyal sokan a Délkelet-Törökországot érintő földrengés miatt is inkább továbbálltak.

Az észak-szíriai a területek nemcsak közvetett vagy közvetlen katonai kontrol alatt vannak, de effektíve a szomszédos megyékhez csatolva. A török támogatásnak köszönhetően számos házépítési projekt valósult meg, amelyek keretében több ezer épületet húztak fel.

A szíriaiak száma a hivatalos statisztikák szerint lassan apad, azonban biztosak lehetünk benne, hogy még mindig hatalmas tömeget képviselnek, s jelentős részük az országban is marad, ami még mindig jobb alternatíva a háború sújtotta Szíriához képest.

Az már más kérdés, hogy emberek százezrei maradnak a társadalom perifériáján.

QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút
Horvátország17 óra telt el azóta

Csehszlovák alagutak Magyarország és az Alpok alatt, Budapest-Belgrád ezekhez képest lófütty

A Magyarország alatti alagút terve az 1920-as években merült fel, célja Csehszlovákia tengeri kijáratának biztosítása volt. Bár sosem valósult meg,...

Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát
Bosznia4 nap telt el azóta

Potočariban ácsolják a szégyenfát, Magyarország neve is felkerül rá, tiltakozó jegyzék is érkezhet

A balkáni népek és a magyarok között sok közös vonás van. Ezek egyike, hogy nehezen felejtenek. Annak bebiztosítása érdekében, hogy...

Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében. Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében.
Bosznia1 hét telt el azóta

Várhelyi Olivér és Elmedin Konaković visszavonulót fújt, közös nyilatkozatot tettek közre Srebrenicáról

Közösen megállapították, hogy Várhelyi Olivér korábbi nyilatkozatai teljes tisztelettel adóznak az áldozatok iránt, és semmiképpen sem kérdőjelezték meg az 1995-ös...

Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér
Bosznia2 hét telt el azóta

A boszniai külügyminiszter nekiment Várhelyinek, és felmondott egy Magyarországgal kötött szerződést

A boszniai külügyminiszter felmondta a március 6-i Szijjártó-látogatás során bejelentett EU-integráció támogatását célzó bilaterális megállapodást. Az egyezmény lényegében 50 boszniai...

A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják
Magyarország2 hét telt el azóta

Vučić és Orbán a következő napokban meglátogatja a megsebesült szlovák miniszterelnököt

Az eléggé pongyolán fogalmazó belgrádi kormánypárti lap azt nem tisztázta, hogy Vučić és Orbán közösen keresi-e fel Robert Ficót, de...

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Öt nap legjava