Törökország forrong: Erdoğan kihívója börtönben, de miért?

Tegnap letartóztatták és eltávolították Isztambul éléről a város főpolgármesterét, Ekrem İmamoğlut, egyúttal az egyik ellenzéki városnegyed élére kormánybiztos (kayyum) került. Sokan azt várják, hogy a következő napokban a török GDP harminc százalékát adó metropolisz vezetését is egy kormánybiztos veszi át, noha az ellenzéki vezetésű város és az egész ország is forrong az események nyomán.

Egy emberként álltak ki mögötte

A múlt héten Törökország kétségkívül mozgalmas napokat élt át: szerdán őrizetbe vették a hatóságok a legnagyobb ellenzéki, a még Musztafa Kemál Atatürk által alapított, szekuláris-baloldali Köztársasági Néppárt (CHP) isztambuli főpolgármesterét, Ekrem İmamoğlut, s vele együtt több mint 100 ellenzéki politikust, újságírót, üzletembert.

Két fő vádat illetően indult eljárás a főpolgármester ellen (igaz, eljárásokra korábban is volt példa az előző évekből, többek között azért, mert különböző állami intézményeket vagy azok vezetőit kritizálta), amelyek ezúttal „fajsúlyosabbak” voltak a hatóságok szemében: egyrészt korrupciós, másrészt terrorszervezet (ebben az esetben a Kurdisztáni Munkáspárt, a PKK) támogatásának ügyében.

Az őrizetbe vétel az utóbbi évek legnagyobb utcai megmozdulását hívta életre Törökországban. Több százezren gyűltek össze a legnagyobb városokban, de az emberek a kisebb, közép-anatóliai városokban is utcára mentek a kormány lemondását és a főpolgármester szabadon bocsátását követelve.

Isztambul igencsak nagyváros, ott lehet nagy tüntetéseket tartani (Forrás: X platform)

Az ellenzék lényegében (legalábbis eddig) egy emberként felsorakozott İmamoğlu mögött, politikai indíttatásúnak nevezve a történteket. A gyülekezési tilalom és a rendőrökkel való összecsapások – könnygáz, vízágyúk bevetése – ellenére a jellemzően baloldali fiatalokból álló tömegek kitartottak, s erélyesen adtak hangot ellenérzésüknek az utóbbi napokban.

Ha az ő hangjuk nem is lett volna elég, a nemzetközi piacok idegesen reagáltak a belpolitikai fejleményekre: a tőzsde zuhant, a líra gyengülni kezdett, s csak a jegybank dollártartalékai egy részének elköltésével tudta valamennyire stabilizálni a lírát.

Érzékeltetésképp: a dollár kedden még 36 lírát ért, aztán szerdán 41 líra fölé ment, e sorok írásakor közel 37 líra. A jegybanknak nagyon komolyan be kellett avatkoznia, s közel 12 milliárd dollár értékben vásárolni lírát – s vélhetően a további esés elkerülése érdekében újabb lépésekre lesz szükség, bár még van bőven mozgástere -, minden esetre Mehmet Şimşek pénzügyminiszter vasárnap esti X-üzenetében igyekezett megnyugtatni a piacokat, hogy a gazdaság irányítói urai a helyzetnek.

Miért tartóztatták le?

De mi indokolta a főpolgármester letartóztatását? A török közvélemény jelentős része és az elemzők többsége is afelé hajlik, hogy a kedvező külföldi helyzetet kihasználva (Trump jó viszonyban van Erdoğannal, aki így szabad kezet kap, ráadásul az EU is magával van elfoglalva) belpolitikai indíttatásból történt, miközben a kormánypárti média a CHP-s politikusok korrupciós ügyeinek súlyosságára és a PKK 100 millió dolláros pénzügyi támogatásra igyekszik felhívni a figyelmet – súlyos harc dúl tehát a török közvélemény megnyerésére.

A CHP, amelynek akkor pártelnöke, egyúttal „ellenzéki csúcsjelölt”, Kemal Kılıçdaroğlu 2023-ban nagyon szoros küzdelemben alulmaradt Recep Tayyip Erdoğannal szemben az államfőválasztáson, a 2028-ban tartandó következő (vagy esetlegesen egy korábbi, előrehozott) választáson egy sokkal népszerűbb politikust akart indítani.

Felfordult világ, rendőri brutalitás Törökországban

Erre a célra két lehetséges jelölt, az isztambuli és az ankarai főpolgármester neve merült fel reális esélyesként. A pártvezetés februárban úgy határozott, hogy március 23-án vasárnap (vagyis tegnap) egy előválasztást tartanak nemcsak a CHP-tagok, hanem az összes török állampolgár körében; a több jelölt közül végül csak egy tartotta meg jelöltségét, így egyedül Ekrem İmamoğlu neve került a szavazólapra.

Így lényegében az államfőválasztás előtt három évvel a CHP be akarta biztosítani a közvéleménykutatásokban eleve népszerű, esélyes kihívóját, s egyfajta rezsimváltás melletti népszavazást is tarthatott volna – amire a karizmatikus İmamoğluval az élén, a még mindig borús gazdasági helyzetben a társadalom jelentős részében igény is volna.

Ebben a helyzetben döntött úgy a múlt kedden az Isztambuli Egyetemen összeült bizottság, hogy technikai okokra hivatkozva visszavonja 28 fő diplomáját – köztük İmamoğluét -, ezáltal megakadályozva azt, hogy a főpolgármester elnökjelölt lehessen, mivel ahhoz szükséges a diploma. Ez a döntés ugyan eleve megfosztotta volna a versengéstől İmamoğlut, másnap őrizetbe is került a már említett vádak alapján.

Civil puccs börtönnel fűszerezve

Az ellenzék által „civil puccsnak” nevezett őrizetbe vételből vasárnap reggel letartóztatás lett, a két ügyből azonban csak a korrupciós kapcsán rendelték el; a terrorizmus vádját illetően, noha „erős a gyanú”, de mivel már a pénzügyi jellegű bűncselekmények miatt már letartóztatták, ezért az ügyben „ebben a szakaszban” nem láttak indokot további eljárására.

Az igazságszolgáltatás úgy tűnik meghátrált, amit ellenzéki oldalról győzelemként értékeltek. Ráadásul a vasárnap nap lezajlott a CHP által ígért előválasztáson, nem várt részvétellel: İmamoğlu közel 15 millió szavazatot kapott, ami a kb. 65 millió választópolgár megközelítőleg 20 százaléka.

Muzikális tüntetők és mérhetetlen számú rendőr

Ugyan ez nem lenne elegendő egy győzelemhez az elnökválasztáson, a helyzethez képest azonban mindenképp nagy létszám: sokan nem is tudtak róla vagy nem is gondolták, hogy nemcsak CHP-tagok járulhattak az urnákhoz (minden estre a 15 millió szavazat bő egymillióval több, mint amit a CHP kapott 2023-ban).

Az isztambuli főpolgármesteri hivatalnál vasárnap este tartott nagy tömegtüntetésen – az éjszaka a rendőrség kiszorította a diákokat a főpolgármesteri hivatal elől – Özgür Özel, a CHP vezetője előrehozott választások szükségességére hívta fel a figyelmet, rajta kívül İmamoğlu felesége, Dilek İmamoğlu is felszólalt – bár még a jövő kérdése, de lehet, hogy a pártpolitikán túllépve a férjén kívül ő lesz az arca a mostani megmozdulásoknak.

Az utcák rendje

Természetesen kristálygömbje a jelen sorok írójának sincs, s nagyon sok minden attól függ, hogy az ellenzéki felháborodás milyen méreteket ölt (minden esetre a hatóságok utazási korlátozásokat rendeltek el Isztambulba, illetve több száz embert vettek őrizetbe, X-fiókok százait tiltották be, vasárnap hajnalban pedig az ellenzéki televízióknak is megtiltották, hogy élőben közvetítsenek a tüntetésekről), hogy lesz ezt képest kezelni a CHP vagy más erő, egyúttal mit lép a kormányzat a dagadó belpolitikai válság kezelésére.

A következő napok kritikusak lesznek. A kormánybiztos kinevezésének lehetősége továbbra is fennáll, s ahogy a Gezi parki tüntetések is 2013-ban pár hét után kifulladtak (s egy évvel később Erdoğan magabiztosan megnyerte az államfőválasztást), úgy megfelelő pillanatban rendőri erővel az utcák rendje helyreállítható.

Kapcsolódó cikk

Török-kurd kiegyezés a küszöbön?

A 2013-as helyzethez hasonlóan a török államfő eddigi X-üzeneteiben is a rendre és a vandalizmus abbahagyására szólított fel. Egyúttal a napokban olyan kormányközeli hangok is megjelentek a médiában, amely a CHP jelenlegi vezetését vagy az egész pártot illegálisnak pártnak nevezték (a kialakult helyzetet kezelendő a pártvezető április 6-ra rendkívüli pártkongresszust hívott össze).

Egyelőre nem lehet megmondani, hogy a kormánypárt és szövetségeseinek támogatottsága hogyan változik, ami biztos, hogy az ellenzék nagyobb része felsorakozott a Silivri börtönbe szállított İmamoğlu mögött. A másik, hogy ez az ellenzék azt érzi most, hogy visszatért és uralni tudja az utcákat és tereket.

Nemcsak az ellenzéki tömegmegmozdulások, de a gazdasági károk is tetemesek lehetnek, ha nem sikerül megnyugtatni a nemzetközi piacokat és tovább gyengül a líra, amely a lassan csökkenő trendet mutató infláció újabb megugrását fogja jelenteni, ez az előző évek gazdasági sikereit teheti zárójelbe.