Törökország
Törökország folytatja a fegyverkezést, most ballisztikus rakétameghajtó rendszert tesztelt
A Cenk rakéta hatótávja és szuperszonikus képességei alapján modern és regionális szinten jelentős rakéta. Az USA, Oroszország és Kína fejlett rakétáival szemben azonban még kérdés, hogy rendelkezik-e hasonló pontossággal vagy elektronikai védettséggel. Törökország számára a Cenk fontos lépés az önálló hadiipari innováció terén
A török állami tulajdonban lévő Roketsan hadiipari vállalat bejelentette, hogy sikeresen tesztelte az első közepes hatótávolságú ballisztikus rakétája hajtóművét. A fejlesztés a majd ezer kilométeres hatótáv és a szuperszonikus tartományba tartozó sebesség mellett amiatt kiemelkedő, mert a török cég ehhez nem vette igénybe más államhoz köthető szakemberek segítségét.
Nyugatnak és keletnek is szánják
A Recep Tayyip Erdoğan vezette Törökország a neo-ottomán álmok hajszolása közben, fittyet hányva az országot lassan két évtizede sújtó gazdasági problémákra, most újabb komoly katonai fejlesztésről adott hírt.
Tudniillik, az állami tulajdonban lévő Roketsan hadiipari vállalat bejelentette, hogy sikeresen tesztelte a Cenk, magyarra fordítva „háború” elnevezésű közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta hajtóművét.
Az új fegyver a Roketsan által korábban fejlesztett Tyfun rakétán alapszik.
Utóbbi egy rövid hatótávolságú ballisztikus rakéta, a híradások szerint a fegyver a hangsebesség ötszörösének elérésére is képes lehet, így az nem csupán a Roketsan első közepes hatótávolságú ballisztikus rakétája, hanem egyben annak első szuperszonikus eszköze is.
A hatótávolsággal kapcsolatban nyilvánosságra hozott adatok alapján a rakéta több mint ezer kilométerre tudja eljuttatni a robbanófejet.
A célra vezetését a „nyugatos” GPS-szel és az orosz „Glonas” rendszerrel is el lehet végezni. Mindez arra utal, hogy a török fél a lehetséges exportpartnerek között olyan államokra is gondolhatott, akik óvakodnak vagy tiltva vannak a NATO-hoz köthető katonai technológia alkalmazásától.
Ennek ellenére a Fényes porta nem adott hírt arról, hogy kiket tart a potenciális vásárlók között számon.
Még nem teljesen éles
Még mielőtt bárki aggódna amiatt, hogy az új fejlesztésnek köszönhetően a török haderő záros határidőn belül hadrendbe állítaná a Cenket, jeleznénk, hogy a gyártó által dirrel-durral bejelentett sikeres tesztek még csak a hajtóműre terjednek ki.

Szemben a rakétával (Forrás: YouTube, Roketsan)
Az eszköz első éles robbanófejjel felszerelt tesztjével kapcsolatosan még határidőt nem hoztak nyilvánosságra.
Kapcsolódó cikk
HADIIPARI EGYÜTTMŰKÖDÉS: Orbán és Erdoğan nem adja fel a közös célokat a háborús válság idején sem
Ennek ellenére a jövőben is érdemes figyelemmel kísérni a török kormány és az annak szoros irányítása alatt működő Roketsan hadiipari fejlesztéseit, mert a most beharangozott eszköz elődjének számító Typhon rakétát a 2022. októberi sikeres teszt után már 2023. májusában hadrendbe állították.
A közepes hatótáv és a szuperszonikus jelleg mellett a fejlesztés amiatt is fontos mérföldkő a török hadiipar számára, mert a külföldi partner bevonása nélkül fejlesztett Typhonon alapszik, vagyis a török hadiipari konszern szert tett a korábbi években olyan tudásbázisra, ami mellett már nincs szüksége más államokhoz köthető partnerek támogatására.
Korábban ugyanis a Roketsan a Y-600T „Yildirim” (magyarul mennydörgés) nevű rövid hatótávolságú ballisztikus rakétáját még a kínai B-611 számú rakéta továbbfejlesztésével hozta létre.
Összehasonlítás más rakétákkal (MI)
A rendelkezésre álló adatok alapján a Cenk rakéta összehasonlítható más, közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákkal. Az alábbi összehasonlítás az USA, Oroszország és Kína hasonló kategóriájú rakétáival készül, ahol az információk elérhetőek. (A táblázat megtekintéshez fordítsd el a telefonod!)
| Rakéta neve | Származási ország | Hatótáv | Sebesség | Hajtómű típus | Speciális jellemzők |
|---|---|---|---|---|---|
| Cenk | Törökország | >1000 km | Szuperszonikus (> Mach 5) | Szilárd hajtóanyag | GPS és GLONASS kompatibilitás, exportfókusz |
| Pershing II | USA | 1770 km | Szuperszonikus (> Mach 5) | Szilárd hajtóanyag | Nukleáris kapacitás, rendkívüli pontosság |
| Iskander-M | Oroszország | 500 km | Szuperszonikus (> Mach 5) | Szilárd hajtóanyag | Elektronikus zavarvédelem, hipermodern célzás |
| DF-16 | Kína | 800–1000 km | Szuperszonikus | Szilárd hajtóanyag | Precíziós csapásmérés, fejlett célravezetés |
A Cenk rakéta hatótávja és szuperszonikus képességei alapján modern és regionális szinten jelentős rakéta. Az USA, Oroszország és Kína fejlett rakétáival szemben azonban még kérdés, hogy rendelkezik-e hasonló pontossággal vagy elektronikai védettséggel. Törökország számára a Cenk fontos lépés az önálló hadiipari innováció terén.

