Újabb háború Törökország szomszédságában

Törökország közvetlen szomszédságában újabb háború robbant ki múlt héten, miután Izrael megtámadta Libanont. A török kormányzat elítélte a támadást, de a kemény nyilatkozatokon túlmenően nem várható, hogy beavatkozzon a konfliktusba. Az előző héten Izrael és a Hezbollah (meg a szervezetet támogató Irán) között fellángoló közel-keleti konfliktus újabb szintet jelent az egy éve, a Hamász által Izrael ellen intézett október 7-i támadás óta dúló háborúban. Eddig Izrael alapvetően a palesztin szervezet akciójának megtorlására, majd pedig felszámolására törekedett: ellenőrzése alá vonta egész Gázát, illetve számos Hamász-vezetőt is likvidált. Eközben az Iránhoz közel álló proxy-szervezetek rakétatámadásaival is szembe kellett néznie, sőt Iránból is érkeztek drónok, igaz, azok nem Gáza, hanem szíriai akciói miatt.

Ez más háború

Gáza relatív pacifikálása után a következő célpont a libanoni Hezbollah lett, amely többek között a dél-libanoni régiót tartja ellenőrzése alatt. Az offenzívát Izrael gondosan előkészítette: a csipogók felrobbantásával a Hezbollah középvezetőire mért csapást, majd pedig a szervezetet több mint 30 éve irányító Haszan Naszrallahot is megölte.

A Hezbollah vezetésének legújabb válságtanácskozása (Forrás: X platform)

A hadművelet hétfőn megindult, a deklarált cél Dél-Libanon megtisztítása. Irán kedd éjszaka 200 rakéta kilövésével kívánt csapást mérni Izraelre, azonban a Vaskupola jól vizsgázott, ráadásul az Egyesült Államok is kiállt az ország mellett, és további csapatokat küld a térségbe. A harcok folytatódnak Libanonban, az eszkaláció veszélye pedig továbbra is fennáll.

– Ha Izrael megtámadja Libanont, ez más háború lesz, mint ami a körbezárt Gázában volt

– jelentette ki Recep Tayyip Erdoğan török államfő, arra célozva, hogy a síita Hezbollah mögött ott áll a Törökországhoz hasonló népességű, annál azonban kétszer nagyobb területű Irán is.

A török államfő nem volt rest, hogy népirtásként jellemezze a dél-libanoni izraeli támadást, egyúttal azt is kijelentette, hogy Izrael Anatóliát is magába foglaló álmokat kerget, és meg kellene állítani a régiós konfliktust kirobbantó államot.

A törökországi elemzők egy része arról beszél, hogy Izrael, ha nem is támadja meg Törökországot, azon fog dolgozni, hogy az Egyesült Államokkal összefogva az egész Közel-Keletet átrajzolja. Ez a 2000-es évek közepe óta a török közbeszédben rendre visszatérő „Nagy Közel-Kelet Projekt” megvalósítása lenne, amelynek része lehet Törökország meggyengítése, és akár a kurd területek elszakításával annak felosztása is.

A Nagy Közel-Kelet nevet viselő projekt (Forrás: X platform)

Bár nem várható, hogy Izrael katonai konfliktusba kerüljön Törökországgal, az egyre jobban eszkalálódó közel-keleti konfliktus egyre nagyobb károkat okoz Ankarának is. A tavaly kezdődő gázai háború is keresztülhúzta a kormányzat számításait: a 2022-ben kezdett izraeli közeledést gyorsan megakasztotta, és a heves török elítélő nyilatkozatoknak és tüntetéseknek köszönhetően újabb mélypontra kerültek a bilaterális kapcsolatok.

Kapcsolódó cikk

Kényes helyzetben: a gázai háború és Törökország

A palesztin kérdésből az elmúlt egy évben (ahogy erre már az előző évtizedekben is volt példa) nemzeti ügy lett, amely a török államfőt az Izraellel szomszédos arab államokhoz képest is sokkal keményebb kritikákra ragadtatta. Mindazonáltal a török üzleti köröket nem akadályozta meg, hogy az izraeliek gázai bevonulása után is folytassák a kereskedelmet a közel-keleti országgal, olyannyira, hogy ebből tavaly még botrány is lett.

Végül, arra hivatkozva, hogy Izrael visszautasította, hogy Törökország részt vegyen a gázaiak megsegítésére irányuló humanitárius segítségnyújtásban, leállította az izraeli kereskedelmet idén májusban.

A gázai helyzet azért is volt fontos az ankarai vezetés számára, mert a palesztinok elleni támadást és elnyomásukat, bár eltérő vehemenciával, az egész török társadalom, az iszlamistától a szekuláris baloldali értelmiségig, mindenki elítéli. Egyúttal a Hamász-szal a török vezetés jó kapcsolatot ápolt, és a török kormányzat meg is próbált a Hamász és a Fatah palesztin szervezetek között közvetíteni – korlátozott sikerrel.

Milyen rakétavédelemmel rendelkeznek Izrael lehetséges iráni célpontjai (Forrás: X platform)

A Hezbollah Irán szövetségese

A libanoni háború annyiban más a gázaihoz képest, hogy ennek nagyobb az eszkalációs veszélye, hiszen Irán legfontosabb szövetséges szervezetéről van szó. A Hezbollah ráadásul a 2006-os izraeli-libanoni háborúban képes volt érzékeny veszteségeket okozni az izraeli fegyveres erőknek.

A török vezetés jól látja, hogy egy dél-libanoni beavatkozás jóval keményebb dió lehet, és nagyobb eszkalációval járhat, azonban eddig az izraeli titkosszolgálat és a fegyveres erők brillíroztak. Arról nem is beszélve, hogy a balkáni etnikai és vallási mozaiknál is jóval tarkább Libanonban sokan nem fognak krokodilkönnyeket hullajtani, ha a Hezbollah meggyengül, ahogy az arab világ számos államában sem.

A Hezbollah-hal is más a kapcsolata Törökországnak, mint a Hamász-szal: A Hezbollah Basár al-Aszad szövetségeseként többek között a törökökkel kooperáló szunnita csoportok ellen is harcolt, így a szervezet szembekerült a török érdekekkel is. Ráadásul soha nem alakult ki szoros kapcsolat Ankara és a libanoni szervezet között, amely mindig is Irán szövetségesének számított.

Ali Hámenei, Irán legfelsőbb vallási vezetője kitüntette az Izrael elleni legutóbbi rakétatámadás parancsnokát (Forrás: X platform)

Törökország és Irán kapcsolata hagyományosan a kölcsönös tiszteleten alapul. Miután az oszmán időkben vívott pusztító háborúk ellenére a két nagyhatalom nem bírt egymással, a mai határokat (többé-kevésbé) az 1639-es Kaszr-i Sirin-i béke rögzítette (legalábbis a török közgondolkodásban), ami azt jelenti, hogy a törökök számára Irán az a nagyhatalmú szomszéd, akit sosem tudtak legyőzni.

Noha Irán egy síita hatalom, míg a törökök többsége szunnita, egy eszkalálódó háborúból fakadó bizonytalanság nem érdeke Ankarának. Még akkor sem, ha Irán gyengülése elviekben javítaná Törökország régiós pozícióját, mivel ennek a gyengülésnek túl drága lehet az ára.